Zala, 1949. június (54. évfolyam, 126-146. szám)

1949-06-18 / 139. szám

Titkos megbeszélések Tito és Castiglione között Jéíybáó,. hazafisáya, mely hiúul más győzelemmé, tudta kifejleszteni a nem­zeti érzést és olyan 7mtal­mas nemzetköziségi érzést teremtett. Másik legnagyobb teendőnk a békéért való aktív küzdelem jegyében fejleszt ni demokra­tikus hadseregünket. A védte­len ország szinte maéiáesiátbll- ja a tápiiadókat aprovokfcVcióra és beavatkozásba. Hűség a Szovjeimióhoz — És most rátérek arra a feladatra, amely ia legfonto­sabb. Szilárdan tartsunk ki és álljunk helyt a Szovjetunió által vezetett béketáborban, a szövetséges országok és a bé- keszerető népek mellett. A Szovjetunióval való vi­szonyunk a munkás nemz zetköziség legfontosabb pil­lére. A békéért vívott harc nem rö­vidlej áratu kon j u nktu ralis Karc, hanem mindennapos, rendszeres és szívós munka. Ez is háború és még hozzá a békéért folytatott küzdelmünk áthatja közéletünk és kultu­rális életünk minden területét. Kommunisták a békéimre élén — Ami bennünket, magyar kommunistákat illet, mi eb­ben a harcban is meg fogjuk tenni kötelességünket. Pár­tunk, a Magyar Dolgozók Pártja nem fogja kiméi ni ere­jét, hogy ezjt a harcot is, ame­lyet békénk megvédésére ví­vunk népünk győzelmével végződjék. Le fogjuk leplezni az imperialista háborús uszi- tokiat és a maguk igazi való­jában állítjuk őket a népek gyűlöletének és megvetésének szégyenfoltja mellé. Harcol- junk hát bátran és keményen a hókéért annak vezetése alatt, akiknek vezetésével minden nehéz helyzeten úrrá lettünk, aki eddigi sikereink legfőbb szervezője, a további győzel- meíp], legnagyobb záloga, Rákosi Mátyás zászlója alatt. — Éljen a béke és a demo­krácia erőinek legyőzhetetlen nemzetközi tábora! Éljen a felszabadító Szovjetunió, a béke legfőbb őre! Éljen sza­badságunk és virágzásunk zá­loga, a teremtő béke! — fe­jezte be percekig tartó taps közben Losonczy elvtárs. A hallgatóság helyéről fel­állva ütemesen élteti a Szov­jetuniót, Sztálint. »Éljen a Párt!« 'Éljen Rákosi! nem akar vég dérniia tapsvihar Lapzártakor az értekcz'et ülésezik. Sport a litván kolhozokban LITVÁNIA kolho­zaiban 109 sport- egyesület -»szer­veztek. A Litván köztársaság vala­mennyi dől go z ó j a munkaidőn felül, önkéntes ingyen- munkát vállalt, hogy a kolhozokat uj sporttelepekkel lássák el. ' Jó példával járt elő a p'enevezsi já­rás tanácsának végrehajtó bizott­sága, mely még május hónapban minden járásban sporttelepet léte>- sitett, A kolhozok sportjának meg­szervezésére a sport kiváló meste­rei és a testnevelő főiskola növen­dékei kimennek a kolhozokba. Öt városban tanfolyamokat is létesí­tettek a falusi sportegyesületek számára kiképzendő sportfelügye- lck részére. Az áruló jugoszláv Trockijista banda vezetője, Tito, megbeszélé­seket folytatott a nemzetközi po­litikában már hírhedtté vált olasz mágnással, Castiglione gróffal. Az egyik amerikai hírügynökség be­számolt arról, hogy a jugoszláv diktártor a Róma és Belgrad kö­zötti közeledésről tárgyalt és meg­vizsgálták, milyen lehetőségek van­nak arra, hogy a Nemzetközi Újjá­építési Bank dollárkölcsönt nyújt­son Jugoszláviának. Castiglione nagystílű kalandor, aki 70 éves ellenére is vállalkozó szellemének teljes* birtokában van. Trieszti születésű, de Becsben nőtt fel s ott vérévé vált a Habsburg- monarchia koncepciója. Fő műkö­dési területe a Duna-Balkán tér­ség volt, de csápjait Németország felé is nyujtóztatta. Számos eu­rópai országban vannak iparválla­latai és részvényes számtalan más vállalatnak. Castiglione a megbeszélésekké: kapcsolatban így nyilatkozott: ,,Nincs módomban, hogy a Titóva’ folytatott legutóbbi beszélgetésem tartalmára vonakozóan bármit iá mondj ak. Erre szavamat kellett ad. nőm. Szavam megszegésével min­dent elronthatnék.*’ Ez a néhány mondat is bizonyítja, hogy Cas- tiglione és Tito között nemcsak gazdasági, de politikai megbeszé­lések is folytak. Castiglione kül­detése eredménnyel járt, mert né­hány nap óta Rómában az a hír kering, hogy Sforza, olasz külügy­miniszter belgrádi utazása küszö­bön áll. Washingtoni hírek szerin', az amerikai külügyminisztérium 870 millió rubel a gyermekek nyaraiíaíására A. szovjet közoktatásügyi hatósá­gok, a közegészségügyi miniszté­rium és a Kom.szomol figyelme az iskolások nyári szünidejének és üdülésének megszervezésére irá­nyul. A tanulók1 az idén is gyógy­fürdőkön, üdülőtelepeken, úttörő táborokban és gyermekszanatóriu- mokban, nyaralnak. Két és félmil­lió gyermek úttörő táborokba ké­szül, több mint ötszázezer a ten­gerparton és a hegyek között, tölti a szünidőt. Az úttörőtáborok meg­szervezésére és fenntartására 870 millió rubelt irányzott elő a szov­jet társadalombiztositó intézet. közvetítői szerepet vállalt az olasz külügyminiszter látogatása érdeké­ben. Castiglioni titkolódzása ellenére is közölt annyit, hogy Tito hely­zete rendkívül súlyos Jugoszláviá­ban s nagy örömmel fogadta a lá­togatást, mert kedvező lehetősége­ket lát arra vonatkozóan, hogy Olaszországhoz, de általában az egész Nyugathoz való kapcsolatát uj bázisra helyezze. Castiglione koncessziókat kivan szerezni magá­nak a jugoszláv nyersanyagok ki­aknázására, fára, bauxiíra, stb. Ez a terv megértésre talált, Titónál, aki a maga részéről viszont igény­be akarja venni a ravasz trieszti üzletember kapcsolatait. Ennyi az amerikai hírügynökség közleménye. Nem hosszú, *de szűk­szavúságával is mutatja, milyen mélyre süllyedt Tito az imperialis­ta mocsárban, hogyan árusítja ki a jugoszláv nép kincseit s ezzel együtt szabadságát a monopolkapi­talistáknak. A végső szót azonban a jugoszláv nép fogja kimondani. * 40 150 ezer forintot kap júniusban Zala bekötőutak építésére Nemzetgazdaságunk nagy fejlődését mutatja, hogy a há­roméves Len’ júniusi beruhá­zásainak összege 302 millió iorijitot lesz ki. A fej ődés ak­kor válik szembetűnővé, ha ezt a beruházási összeget ösz- szehasonlitjuk a 3 éves terv első esztendejének júniusi be­ruházási összegével, ami a 136 millió forintot alig haladta meg. A 302 millió forint jelentős részét — 71 millió forintot — mezőgazdasági 1 beruházásra fordítják. Ebből az összegből főleg a mezőgazdaság gépesí­tését fejlesztik. Jelentős ősz- szegeket fordítanak öntözési- és egyéb vízi munkákra, va­lamint a trágyaellátásra. Be­kötőutak építésére 3.1 millió forintot fordítanak. Zala me­gye 150.000 forintot kap eb­ből az összegből. A mezőgaz­dasági beruházásoknál kiter­jed a figyelem az állal tenyész­tés fokozására is. Községesííík a földgázüzemet Bagolasánc egy részét Kanizsához csatolják Szombaton délután 4 órakor új­jáalakuló, majidi 'rendkívüli 'köz­gyűlési tart Nagykanizsa képvi­selőtestülete. Az újjáalakuló köz­gyűlésen a Függetlenségi Népfront kanizsai] népi bizottsága bejelen­tést tesz a képviselőtestület tag­jainak visszahívásáról, $ ugyanak­kor beterjeszti az uj városi kép'- vÍ6elők névsorát. Ezután megvá­lasztják a képviselőtestület bízott, ságait, A rendkívüli közgyűlés napi­rendjén 39 tárgysorozati pont — közöttük első helyen a városi földgázüzemnek községi vállalattá való átalakitásia *— szerepel. Az uj képviselőtestület határoz a vá­rosi közkórház gyermekosztályának felállításáról, s a színművészet tá­mogatására nyújtandó póthitelről. Egyik legérdekesebb tárgysorozati pont; Bagolasánc község egy ré­szét Nagykanizsához csatolják. Siketnéma gyermekek Iskoláztatása A kaposvári 6iket_némák intéze­te felhívja az érdekelt szülők fi­gyelmét arra, hogy az 1949/50 tanévre — a tanköteles korban lé­vő síketnémaságban szenvedő, ide különben értelmileg nem fogyaté­kos gyermekek részére a felvéte­lek megkezdődték. A felvétellel, beiskolázással, elhelyezéssel kapcso­latos mindennemű felvilágosító tá­jékoztatót megad az intézet igaz­gatósága, 4. HOGYAN ÉRTÉKELIK A KOLHOZTAGOK MUN­KÁJÁT Megír luk, hogy a kolhoz­rendszer alapé ive: Mindenkitől képességei szerint — mindenkinek a teljesítményei szerint. Kinek-kinek a végzett innia •kaját csak akkor lehet helye­sen értékelni és mérni, ha bi­zonyos átlagot előzőleg meg­állapítanak. A kolhoz vezető­sége állapítja meg az egyes mezőgazdasági műnk akna azt a munkamennyiséget, melyet áltagos munkával egy nap alatt cl lehel végezni. Ezt az­tán a közgyűlés megtárgyalja és úgy hagyják jóvá. Ezt az átlagmennyiséget nevezik nor­mának. A megállapításnál minden szempontot tekintetbe vesz­nek. Számftásba jön, hogy mi­lyen fajta munkáról van szó, hogy géppel végzik-s vagy kézi erővel, hogy milyen tala­jon végzik, hogy milyen a ve­tés /gazos, vagy a búza pl. megdőlt, stb.), milyenek az igásál latok, általában milyen a munka tenne I oké j jesság? stb. Természetes, hqgjy a mim- kasnormák vidékenkint, sől kolhozonként változhatnak és változnak is. Minden munkanormánáJ mega II api l j ák. hogy an ttok elvégzése leseién hány munka­egységei kell a tag javára Ír­ni. Ha valaki a normánál töb­bet teljesít, akkor imegfelelően több egységei írnak a javára, ha pedig kevesebbet teljcsi- ieLL a normánál, akkor keve­sebb munkaegységet írnak a javara. A MUNKAEGYSÉG MEG­ÁLLAPÍTÁS A A GYAKOR­LATBAN LEJLÖDÖTT KI ES TÖKÉLETESEDETT Kiderült, hogy az egyes kolhoztagok csak arra töre­kedlek, hogy minél többet tel­jesítsenek és igy minél több munkaegység kerüljön mun­kanaplójukba. Nem törődtek azzal, hogy a gyors és elha­nyagolt munka a termés mi­nőségének rovására megy. így aztán oda jutottak, hogy az osztozkodásnál sok volt a munkaegység, üű kevés volt a termés és mindnyájuknak kevesebb jutott. Az egyik kolhozban rájöt­tek például arra, hogy trá­gyahordásnál egyes kolhoz- iago-k 1 mázsa helyett 1 és féi- 2 mázsát raktak a kocsijukra és mivel a teljesítményt for­dulókban számolták el, az ilyen kolhoztagoknak volt a legtöbb munkaegységük/ ter­mészetesen a közösség rová­sára. Másutt azt tapasztalták, hogy a kapálást elhanyagol­ják és ez a termés rovására "megy. Maguk a kolhozparasztok jöttek rá-erre és saját maguk segítőitek is ezen a hajon. Ki­számították például, hogy hány munkanap szükséges egy hold rozs, vagy búza, vagy burgonya, stb. megművelésé­hez és azt is kiszámítottak,, hogy az adott körülmények közölt mennyi termés vár­ható egy hold földről. Ha az- lán az a munkájsesapat, amely azt a terményt munkálta, na­gy óbb eredményi ért el, akkor minden tagja munkapótlékot kapott a több' termel és ará­nyában. Ha viszont a saját ha­li y a gs águk k öve l kéztébe n (I ér­més ziete.se n nem valami elemi csapás következtéken) nem ér- lék el a várható termésered­ményt, akkor egy bizonyos részt a munkateljesítményük­ből, levonlak. Ezzel a módszerrel min­den tagnak elsőrendű ér­deke fűződik a termelésnek nemcsak a mennyiségi munkájához, hanem Y mi­nőségi munkájához is. Ugyanígy járnak el az ál- íattenvész 1 ö m ank acsapatok- nál is. Nemcsak az a fontos, hogy a jószágállomány szapo­rodjék, hanem az is, hogy mi­nőségileg javuljon. A tehené­szetekben például magasan díjazták a munkacsapatoknak azokat az eredményeit, me­lyekkel a tehenek tej hozam át, a marhák minőségét javítot­ták. Rengeteg uj ötletre serken­tette. ez a módszer a nolhoz- 1 agukat és fokozatosan álétez­lek. hogy nekik saját magiak­nak érdekük, hogv a termelési módszerekéi tökéletesítsék. Uj nemesített fajtákat honosítot­tak meg a nő vén vekből és ál­latokból egyaránt. Ebben természetesen segit- segükre volt a szovjet tudó­sok munkája. A szovjet tudó­sok nagyszerű eredményeiről már a mi parasztságunk is hallott egyet-mást. Hallottak az évelő búzáról, a különféle gyümölcsfaj ták meghonosítá­sáról azokon a területeken is, ahol az éghajlat eddig nem tűrte, például a fagyálló sző­lőről stb. A vinnyieai körzetben pél­dául az egyik kolhoztag meg­honosította a tudósok által ne­mesített egyik buzafajtát és 40 mázsa búzát termelt egy holdon. A szovjet mezőgazda- sági tudomány már kikisérte­lezte, hogy megfelelő körül­mények között és megfelelő növeléssel 60 mázsa búzát le­het kihozni egy holdból. A kolhozokban alk almazzák eze­ket a módszereket és például évenként két termést szednek le a burgonyáról. (Ezt a i Mód­szert egyébként már nálunk is alkalmazzák a Kecskeméti Állami Kisérleli Telepen.) Éppen azért, mert a kol­hozparasztok érdekelve vannak a termelés fokozá­sában, minden alkalmat megragadnak arra. hogy tanuljanak, olvassanak és a tudomány nagv ered mé­la veil a saját kolhozukban niinél hamarabb megvaló­sítsák. A kolhoz könyvtárát sűrűn látogatják a kolhoztagok, meg­vitatják a klubban a termelé­si kérdéseket, meghívják a kolhozba a neves tudósokat, hogv tartson nekik előadást egves kérdésekről. Sok esetben a kolhozvezetők elutaznak a hires professzorokhoz, hogy tanácsot kérjenek tőlük vala­mely termelési kérdésben. (Folytatjuk! IGY él a szovjet parasztság a KOLHOZOKBAN a kanizsai képviselőtestület szombati lésén Szarvasmarha hizlalásban első az egerszegi földműves- szövetkezet A szövetkezeti szarvasmarha hizlalás jó eredménnyel folyik me- gyészerte. A zalaegerszegi Földmií- vesszövetkezet ezen a téren is jó példával jár elő. Nekeresd ma­jorban a göbölyök második havi mérlegelése a minap történt meg. Harminckilenc darab gyönyörűen tfejlődő állat összsúlyban. 28 mázsa és 65 íkg-al gyarapodott, ami da­rabonként átlagosan 73 kiló és 46 dkg-os gyarapodást! jelent. Van olyan gőbölye a szövetkezetnek, amelyik 545 kg súllyal indult, az első mérlegelésnél 6 mázsa 20 kg-i nyomott, jelenlegi súlya pedig] 715 kg! A zalaegerszegi Földmüvesszö'- vetkezeteb példaképül áriájuk ,■? iszarvasmrhahizlalással foglalkozó többi zalamegyei Földmüvesszövet- kezetek elé, lugatl&ii-köz vetítéshez iparengedély is keli A magyar kormányzat az íngat- lan-közvetitési tevékenységet újból szabályozza, melynek értelmében a mező- és erdőgazdasági ingatlanok, valamint beltelkék adásvételének és haszonbérletének közvetítéséhez az iparengedélyen kívül a földmű­velésügyi miniszter engedélye is szükséges. Akik eddig csupán a miniszteri engedéllyel rendelkeztek, 30 na­pon belül az iparengedélyt is vált­sák ki, ellenkező esetben hatályát veszíti mindama eddigi engedély mely csak a minisztérium által van engedélyezve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom