Zala, 1949. június (54. évfolyam, 126-146. szám)

1949-06-04 / 129. szám

Megkezdődtek a Puskin-üimepségek Nem okozott kárt Zalában a szerdai jégeső iunius közepén indul a balatoni hétvégi vonat 54. évfolyam 129. szám. Nagykanizsa, 1949. junius 4. szombat Ára 60 fiíiér fiz amerikaiak minisitkeíetSen magatartása okozta Berlin négyhatalmi Igazgatásának megszűnését — állapította mse Vlsinszhif Péíi/elceíi xtirí iilési íartanalc a külügyminisztereik lianguság kérdésével kapcso­latban és az 1944-45. évi meg­egyezések szövegét idézvén rá­mutatott, hogy csak ez az elv lehet ezentúl is a berlini szö­vetséges ellenőrző szerv mű­ködésének alapja. — A berlini komm andiatura — folytatta V- sinszkij — három éven ke­resztül ennek az elvnek az alapján eredményesen műkö­dött. A liommandatuirft nelm az egyhangúság elve ölte meg, hanem Hawley amerikai tá­bornok magatartása, aki az egyik ülést egyszerűen azzal szakitolta meg, hogy ő haza megy aludni, mert holnap igen sok dolga van. A szovjet pa­rancsnok, amikor erre a dur­va magatartásra semmiféle bocsánatkérés nem követke­zett, úgy vélte, hogy többé; nem vehet részt a komimandja- tiira tárgyalásain. Visinszkij felszólalása után Bevin azt javasolta, rövid idő­re szakítsák meg az ülést, s azután tárgyalják meg az Acheson amerikai külügymi­niszter által beterjesztett ja­vaslatokat. Visinszkij kijelen­tette, hogy a nyugati javasla­tok tanulmányozás ár a több időre van szükség. Végül is a külügym imisZterek úgy hatá­roztak , liogy a legközelebbi 'ülést pénteken délután fél 4 órakor kezdik meg és ez az ülés zárt lesz. Óriási arányú sztrájkhullám Olaszországban Olaszországban már 15 napja sztrájkol 1 és fél millió mezőgaz­dasági munkás. A rendőrség ter­rorja elleni tiltakozásul általános sztrájk tört ki Bologna és Modena környékén. Délolaszországban, kü­lönösen Barletta körül, a sztráj­koló mezőgazdasági munkások meg­szállták a földeket. Páncélos rend- őrosztagolk támadták, meg őket és 150 mezőgazdasági munkást letar­tóztattak. A mezőgazdasági mun­kások több tartományban is sztrájkba léptek, tiltakozásul a rendőrterror ellen. Ugyancsak Bar­it étit áb an egy üzem 78 munkását elbocsátották. Erre a gyárban dol­gozó munkások megszállták az üzemet, melyet jelenleg az üzemi bizottság irányit. Szerdán egész Olaszországban az építőipari mun. kások sztrájkba lépték, mert a munkáltatóik) nem telj es ifiették a b érk ö ve t élésüké t, j A jugoszláv kormány a belgrádi szovjet nagykövetnek jegyzéket nyújtott át, melyben a Szovjetunió kormányát azzal vádolja, hogy »ellenséges po­litikát folytat Jugoszláviával szemben.« Kifogásolja a jegy­zék, hogy a Tito-terror elől a Szovjetunióba menekült jugo­szláv hazafiaknak a Szovjet­unió menedékjogot ad. Kö­veteli, hogy a szovjet kormány tegye lehetetlenné működésű­ket a Szovjetunió területén. A szovjet kormány válaszolt a jugoszláv jegyzékre, A vá­laszjegyzék megállapitjla, hogy éppen fí jugoszláv kormány , az, amely barátságtalan politi­kát í oly lat a Szovjetunióvá1 szemben. A továbbiakban kifejti a vá­laszjegyzék, hogy a szovjet alkotmány biztosítja a demo­kraták és szocialisták mene­dékjogát a Szovjetunióban. A szovjet nép szeretettel övezi ezeket a hazafiakat, ez azon­ban nem minősíthető jugo- sZlá ve 1 le ne s te vékony s égn ek, hanem éppen a jugoszláv nép iránti barátság tanujele. A szovjet; nép nem csekély áldozatot hozott a háj?nil)api (>s azóta is a jugoszláv tíPp szabadságáért. Ha most a jugoszláv jegyzék azt »követeli«, hogy a szovjet kormány tiltsa meg a szovjet jnépuek a menekült jugoszláv forradalmárokhoz való barát­ságát, ez _ _ durva beavatkozás a Szov_ jetunió betiigyeibe s ezt a szovjet kormány visszauta­sítja. Ezek a menekültek a jugo- szláv-szovjet barátság építői s ha a jugoszláv kormány ke­resi, kik gátolják a két nép barátságát, nézzen szét saját házat áj án. Ott találja azokat az urakat, akik Jugoszlávia függetlenségét eladták az im­perialistáknak. Max Reim&nn % német Kommunista Páti első felőlije Nürnbergiből' jelentik: A -nyugati német szövetséges par*» lamenti választásokon a kom­munista párt Bajorországban első helyen Max Reimannt je­lölte, mint Németország egy­ségének és szabadságának', ret­ten th etetten harc osát. feztráiie áiszfirelnieaz aulai gazdaság; válságra Chiefley, az ausztráliai parla­ment előtt az Egyesült Államokban mutatkozó gazdasági válság j elei­ről beszélt és kijelentette, hogy az amerikai gazdasági válság ki­hatásai jfeltéÜlenül súlyosan érin- tenél’d Ausztrália gazdasági életét. A legutolsó newyorki árzuhanás hatásai máris észlelhetők a Sid­ney! tőzsdén. Károlyi Mihály leioiiiff követi tisztéről A köztársasági elnök magas kitüntetésben részesítette Szakosíts Áriiád élvtárs köz társasági elnök csütörtökön délben kihallgatáson fogadta Károlyi Mihály párizsi köve­tet, aki 'előrehaladott korára való tekintettel kérte követi ál­lásától való felmentését. Ismét hangsúlyozta hűségét a ma­gyar köztársaság és a népi demokrácia iránt. Károlyi Mi­hály felmentésié kapcsán levél­váltás volt közte és a köztársa­ság elnöke között. „ Mindent elkövettem — irta Károlyi Mihály — hogy megerősítseni a kapcsolatokat a népi demokratikus köztársa­ságunk és a francia köztársa, ság között, amelynek forradal­mi és demokratikus hagyomá­nyai történelmünkben mély nyomokat hagylak. Egész mű­ködésem folyamán lCf legtelje­sebb mértékben egyetértettem a magyar kormány politikájá­val és ez az egyetértés jelen­leg is fennáll. Marjáétól értető­dően továbbra is támogatni fo_ gom a mhgyar népi 'demokrá­ciát és meg fogom tenni mind­azt, ami módomban áll, hogy ügyét szolgáljam.« Szakosíts Árpád elvtárs töb­bek között ezeket irta válasz­levelében: »Engedje meg, hogy fel­használjam ezt az alkalmsat arra, hogy köztársaságunk hevében meleg köszönetemet nyilvánítsam azért az odaadó, jó és sikeres munkáért, ame­lyet ön kifejtett.« Szakasits elvtárs köztársasá­gi elnök elismerésének arany- koszorúját adományozta Ká­rolyi Mihálynak. Elveink győzelme falu életére? A falu dolgozóit kivontuk már teljesen e befo­lyás alól? Ahány kérdés, annyi »nem«. S ami :a legdöntőbb : a középpanaszt, ingadozása, vég­iévé a termelésben elfoglalt helyzetéből adódik. Ila a népi demokratikus kormány segítő intézkedései mellett a felvilá­gosítás munkáját egyetlen pil­lanatra sem szüneteltetjük, ak­kor a középpianasztság megérti: helye a dolgozó parasztság kö­zött van a munkásosztály olda­lán s nem a falu tőkései kö­zött. Meg Ível] érteni: a középpa­rasztság valamennyi dolgozó réteg között leginkább ki van téve az ellenséges befo­lyásnak. Az osztály ellenség, a kukák támasz nélkül van. Úgy érzi, hogy legközelebb hozzá| a középpánaszfiság áll, demo-1 kráciaeljlenes politikájának iisl fői tárgya a közép parasztág. I Minden tette ama irányul, hogya magárnak szövetségesül: meg-1 nyerje’ Jjosi az alkalmat, hogy 8 azt mondhassa: ime, be is ku-l Ipk vagy. Egyetlen intézke-1 dés, mély elhomályosítja a h|a-| tárt kulák. és középparaszt kő-1 zött — érv a kulák kezében a| középparias ztság megnyerésére.| Ilyenkor .aztán a középparaszt I még kéte-kkedőbb lesz, biza-1-g inatlan és csak ismételten ne-1 hoz munkával lehet a dolgozói parasztság oldalára állítani. 1 Falusi népnevelőinknek, | pártszervezeteinknek, a köz-| igazgatásnak fokozottan ügyel-1 niök kell a mostani időben, % amikor a termés felé fordul | az egész ország figyelme. A| megoldásra váró feladatok f egész sora áll a falusi vezetők | előtt. Amennyire beigazolódott,| hogy csak a szilárd elvű ala-g pokoli nyugvó falusi politikai vezethet győzelemre, úgy a to-g vábbiakban is igy kell dolgoz-J nunk. A választási győzelem I az, hogy a dolgozó parasztsági egy emberként ránk szavazott,« néni az osztály karc tompuló-1 sát, hanem élesedését erednie-g íiyezi. Nem csökkenteni, hanem! növelni kell tehát az ébersé-| get és a felvilágosítást. A vá- g lasztás nem végső győzelem | volt az osztályellenseggel szeriül ben, hanem, erőteljes lökés :a | következő győzelmek felé. Ed-f digi eredményeink annyit ér-i nek, amennyire azokat az el-1 következő feladatok megváló- § sitásában gyűmöIp söztete i tud-i iuk. I (SZJ) Március 5-től, május 15-ig, a Központi Vezetőség ülésem elmondott két Rákosi- beszéd közötti időben egész történőim ikorszak ment végbe pártunk falusi politikájában. Rákosi elytárs március 5-én a lenini-sztálinii tanítások, a Bolsevik Párt gazdag tapasz­talatai alapján kijelölte az utat, melyen a jelenlegi adottságok között járnunk kel]. A figyel­met a lenini hármas jelszóra irányította: »Támaszkodj, a szegény parasztra, egyezz meg a középparaszttal, egy pilla­natra se szüntesd meg a harcot a kulák ellen.« Nem volt kis feladat megérteni és megér­tetni a hármas jelszó egységes tartalmát, azt, hogy egyik fel­tétel a másikból folyik, egyik a másik nélkül végrehajthat tatban. Nem lesz a szegény- parasztság igazi támaszunk, ha a középparasztság nem minket támogat a kulák elleni harc­ban —- és viszont: a középpa­raszttal nem egyezhetünk meg a szegényparasztsággal való szilárd szövetség nélkül és igy tovább. Rákosi elytárs az ak­kori hibák között említette az elvtelen udvarlást a középpa­rasztság megnyerésére, mely ellent mond a lenini tani tás­nak, nem a szocializmus, Ira­nern a kapitalizmus érdekét szolgálja. 1 Hogy megértettük az útmu­tatást, azt választási eredmé­nyeink igazolják: a dolgozó . parasztság egységesen ránk szavazott. És most újra Rákosi elytárs figyelmeztet: ne száll­jon a fejünkbe a dicsőség, ne pihenjünk meg a babérokon. Az ellenséget döntő, nagy üt­közetben ismét megvertük, de még végleg nem vertük le. Bebizonyosodott: a középpa­rasztság' helyesli, a népi demo­krácia eddigi politikáját és to­vábbi célkitűzéseit. Helyesli, mert népnevelőink megmagya­rázták. Adva van tehát a to­vábbi teendő: a gazdasági se­gítségen kívül a középparaszt- eág szívós felvilágosítása. Indokoltan állapította meg Rákosi elvtárs, hogy helyen­ként a harcot már' eldőltelek tekintik. Minden ilyen irány­zat karós és lényegében az el­veinkről való lemondást jelenti. Hát szocializmus van már a falun? Nincsenek már kulákok ás más kizsákmányolok, kupe- cek? _ Elmondhatjuk, hogy semmi befolyásuk nincsen a „fi Itipszláw kormány barátságtalan politikát folytat a Szovjetunióval szemben“ Szó vjei-jtígosz!á v jegyzék vá Hás — A közös komnmndaturá- nak működését az egyhangú­ság elve akadályozta meg — jelentette ki Visinszkij szovjet külüigyminiszter a négyhatal­mi értekezhet csütörtöki ülé­sén. Az ülés kezdetén Acheson amerikai kühVgvminisz'cr be­nyújtotta a nyugatiak javasla­tát a berlini kérdés rendezésé­re. A javaslatok hivatalos orosz fordításának elkészülte előtt Visinszkij külügyminisz- j tér rövid felszólalásában han- j goztat ta, hogy a berlini szö- I vétségés komm auda túra mű­ködése az egyhangúság elvén alapult. A szovjet külügymi­niszter megcáfolta Acheson csütörtöki ellenvetéseit az egy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom