Zala, 1949. május (54. évfolyam, 115-125. szám)

1949-05-26 / 121. szám

KÉT ÉRDEKES NYILATKOZAT:

miért álltak a Párt ás a Népfront mailé a kanizsai kisiparosak és kiskereskedők

A kanizsai kiskereskedők és kisiparosok a választásokon egységesen a Népfrontra adták le szavazatukat. Ez az eredmény annál értékesebb, mert soraikban nemrégen még eredményesen dolgoztak a jobboldali szociáldemokraták és a mögöttük álló reakciós erők. Mi a változás oka?

Viola Lajos elvtárs válaszol a kisiparosok nevében.

— Nálunk a- kisiparosság kezdi felismerni a KIOSz jelentőségét. Tömegesen lépnek be, mert felismerték, hogy csak ez a szerv képes érdekeiket megvédeni. A KIOSz- nak már is sikerült a Magyar Dolgozók Pártja segítségével a kisiparosság helyzetén javítani.

— Felállítottuk a munka- katasztert, amelynek segítségévéi minden kisiparos részesedik in hároméves tervből. 'Uj munka! ehetőségekhez futnak az állástalan kisiparosok is és ezzel rövidesen sikerül ezen a fronton is a munkanélküliségét felszámolni.

T- Nagy jelentőségű az iparügyi miniszter rendeleté is,

amely megengedte a kisiparosoknak, hogy 50.000 forintos közmunkákat is megpályázhatnak. Ezek a gondoskodások megnyerték a kisiparosság bizalmát a Párt iránt és ezért szavaztak egységesen a Népfrontra.

A demokratikus kiskereskedők véleményét Harangozó Lajos foglalja, össze:

— Menjünk végig a város fő utcáin. Mindenütt dúsan megrakott kirakatok néznek a járókelők felé. Az egy-két év előtti helyzethez, képest hatalmas a fejlődés és a kiskereskedők inkább hisz nek ma már saját szemüknek, mint a rémhíreknek. Tudják, hogy a tömegek jóléte az ő érdekük is. Ezt pedig csak a Párt által i rány i 1 o tt l ervgazdál kodásnak köszönhetjük.

— A kiskereskedelem a demokráciának sokat köszönhet. Fokozott niértékü az áruellátás, egyre szélesebb körű lesz a hitelellátás.

. A kiskereskedők ma már ny ugo dtabban dől gőz nak. Hisznek a Pártban és a Népfront mellé állnak.

Az orvostadensány ideoláglai problémái, a rák ás a fertőzi betegségek

A hévízi Orvoshét napja

A hévízi ,orvosáét keddi napján Simonovics István elvtárs tartott elsőnek előadást az orvostudomány ideológiai problémáiról, Simonovics elvtárs ismertette az •orvostudományban fellelhető különböző idealista elméleteiket, majd feltette a kérdést: az áltudomány '.szolgálj a-e az orvostudományt, vagy pedig az igazi tudomány, a "haladás, a materializmus. Az áltudományból fejlődött ki végső fokban a náci faj elmélet és ezen az utón jár a mai ,,nyugati tudomány“ is. Ezzel szemben a szovjet tudósok, éjlükön Micsurin és Liszenko tudományos alapon fejlesztették tovább a darwinizmust, A tudomány és gyakorlat összekapcsolásán kell alapulni a mi orvostudományiunknak is. A it judo.- mányos tanács kilencmillió forintot irányzott elő erre az esztendőre orvosi kutató munkára.

Nagy érdeklődés közben tartotta meg előadását a rák kezeléséről, gyógyszerekkel dr. Issekútz Béla elvtárs,. Gazdag tapasztalatában arra a megállapításra jutott, hogy a rosszindulatú daganatokat az ismeretes rádium-kezelésen kívül gyógyszerekkel ‘is kezelni lehßt. Vizsgálatok arra mutatnak, hogy a daganatok életfolyamata különbözik az ép sejtekétől. Ezen az alapon sikerülhet olyan gyógy szerek felfedezése az eddig ismerteken kívül, melyek a rákot elpusztítják, de az ép sejteket nem támadják meg.

Dr. Faragó Ferenc professzor a fertőző betegségek megelőzéséről tartott előadást. Hazánkban a védőoltások alkalmazása eléggé elterjedt, a kérdés csupán az, lehet-e egyetlen oltással több fertő ző betegséggel szemben védetté tenni a szervezetet. Már az is nagy haladást jelent, hogy egyetlen betegség ellen egy oltással és nem oltássorozattal védekezünk. Mos' törekednek már bevált kísérletek alapján a cHUéria-szamárköhögéS- tetanusz elleni kombinált védőanyag szélesebb körben való alkalmazására. Mindhárom betegség igen súlyos, kiváltképp falun. Hasonlóan nagyjelentőségű a skarlát- XzamárköhögéfS és ,a Hhisz-para- tifusz-vérhas elleni védőoltás. A fertőző betegségek " előfordulási számát az utóbbi években egytí- zed-egyhuszadára csökkentettük,

1 VrSfó:—#ehgú• -•••. -w'.- > j

Néz« meg a népegészségügyi paneptikümit

— szombaton nyílik Nagykanizsán Viaszfigurákkal mutatja be a veszedelmes népbetegségeket

Érdekes kiállítás nyílik meg szombaton Nagykanizsán. Ä üállitás neve: Népegészségügyi Panoptikum. Vezetője: janmitzkg Viktor ezeket mondotta a kiállításról:

— A prágai Masaryk Tudományegyetem klinikáján készült viaszfigurákkal bemutatjuk azokat ti veszedelmes népbetegségeket, amelyek ellen minden dolgozónak kötelessége küzdeni. Elsősorban a fertőző nemi betegségek elleni védekezésre akarjuk felhívni a figyelmet a kiállításon.

Megmutatja a kiállítás látogatási naplóját, amit számos

vidéki város közintézményei, tömegszervezetei és iskolái látlak el emléksorokkal. Felhívja a figyelmünket az egyik bejegyzésre:

»A plíisztikumot megnéztem. Az ifjúságnak és minden magyar dolgozónak ajánlom.

Sopron, 1949. május C>.

Rákosi Mátyásaié.«

A kiállítást előreláthatólag az ipartestületi székházban rendezik meg és 8—10 napig áll az érdeklődők rendelkezésére. Csoportos látogatások esetén ismeretterjesztő előadások lesznek.

99

tévőre összeáilunk néhányat!

tá tolás csoportba és traMtors szántásra"

Csütörtökön osztják a MÜORT-nál

a nyereségrészesedést

Csütörtökön délben osztják ki a MAORT-nálj a nyereségrészesedést. 15 munkás kap 200—1000 forint j utalmat. Székely Pál, a MAORT vezér- igazgatója iá gyűlésen beszámol az üzem utolsó három hónapi munkájáról.

42 uj in käs a ligetvárosban

A nagykanizsai ligetvárosban pár héttel ezelőtt 15 újabb kislakás készült el. A lakásokba azóta már be is költöztek. Most újabb két épület javítása, illetve áhalakiljásia van folyamatban. A két épületben 17 kétszoba-konyhás lakás készül. Előreláthatólag1 már június elsején készen lesznek, úgy hogy rövid másfél hónap alatt a városnak 42 i! j lakással sikerült enyhíteni a lakáshiányon. Megkezdődött egyébként 15.000 forintos költséggel a mellékhelyiségek építése is.

A *3zovjetunióban

Munka után van már Ágoston István. Hét hold, földjét az utolsó négyzetméterig bevetett©. Azt találgatja, milyen is lesz idén a termése? Lesz-e olyan, mint tavaly, vagy talán jobb?

— Azt hiszem, búzából 5— 5.5 mázsa lesz holdanként — mondja. Rozisból 7 mázsára számítok. Elég kevés ez — mondja. — Miért? Megmondom őszintén. Műtrágyát nem használtam. Eddig sem, az igaz és most is arra gondoltam, jó lesz anélkül. No, de többet nem teszem már ezt meg.

A tehén nem ad tejet

— Hogyan művelte meg a földjét? — A válasszal nem sokat késik.

— Mivel műveltem volna meg? Hát persze, hogy a tehenekkel1. Hogyan, túrják a munkát? Arra nem volna panasz, túrják elég jól. Csakhogy tejet alig adnak. 6—8 liter kellene egytől-egytől. Örülünk, ha hármat kapunk. Meg a borjut is eldobta egyik. Természetesen jobb lenne, ha megkímélhetném óikét.

»Belejött« a beszélgetésbe. Most már azt magyarázza, hogyan is lehetnie megkímélni

az állatokat?

— ügy, ha gépekkel müvei- tetnémk a földiét. Éppen most van róla szó, hogy megpróbálkozunk. Összeáll u:nik néhányan bakónak! gazdák, összehozunk olyan 50—60 hold földet, félsz ántatjuk, l>evettet i ük a traktorral, aztán meglátjuk, milyen eredmény lesz. Azt hiszem, nem csalódunk.

Irigylem, akik a; Szovjetunióba mennek

—- Már tél1 óta törjük ezen a fejünket és őszre meg is csináljuk. Hallottuk, hogy a Szovjetunióban is igy csinálják és még az aratást, csáplést iis egyszerre, ege géppel végzik. Jó volna ezt látni.

— Éppen most mennek ki a Szovjetunióba magyar gazdák megnézni ezt a mezőgazdaságot.

, -— Tudok róla — mondja. —1 Mennek a mi megyénkből is. Kicsit irigylem óikét, mert annyi mindent látnak, tapasztalnak majd ott. De majd elmondják ők nekünk, ha hazajönnek — vigasztalja magát.

— Most az a f ő, hogy j ó termésünk legyen — jegyzi meg beszélgetésünk végén. — Aztán jövőre majd megpróbáljuk a táblás gazdálkodást is.

Tepap zsellér volt,

ma tisztviselő a Terményforgalminál

Viüáminterju Csancsár Józseffel

UgrárlecSioikai előadások a Pártaktíva tagjainak

Tambovban a körzeti pártbizottság a pártakiiva mezőgazdasági ismereteinek gyarapítása céljából szeminárium őt szervezett, ezen a pártszervezeteknek, a szovjet hatóságoknak és a komszomol-szerve. zetnek kb, 50 vezetője vesz részt. Előadássorozatok fogják tájékozhatni a szemínárkíum \ Hallgatói'J az öntözési rendszerek kiépítésének technikájáról, az erdőövezetek gondozásáról, a füves vetésforgó kérdéseiről stb. Az előadásokat tudósok, helyi agronómusok, állat- tenyésztési és mezőgazdasági szakemberek tartják.

Expedíciók a talalvéúő e?döö¥8£3iek kijelölésére

A természet átalakítására vonatkozó sztálini terv szerint, mint ismeretes, jl950-itiől 1965-ig hatall- mas talaj védő erdőövezet-rend- szert fognak létesíteni a Szovjetunió európai részében. ‘A szovjet földművelésügyi minisztérium és a szovjet erdőgazdasági minisztérium hat expedíciót szervezett az állami erdőövezetek helyének kijelölésére. Az expedíciók, amelyeknek 120 tagja közt talaj szakértők, agronómok és erdőmérnö- kök vannak, már a helyszínre utazták és nagy lendülettel folytatják munkájukat. Az összes állami talajvédő erdőövezetek hosz- sza több mint 5000 km lesz. Az expedíciók általában úgy ttervezik, hogy őszig, az erdősítési mun- tkálatok megkezdéséig 'befejezik munkájukat.

Kolhozparasztok tanulmányozzák Micsurin munkáit

A tambovti JSzitállíin-koShóz Mi- csurin-köre most rendezte meg az első szemináriumot, amelynek keretében I. V, Micsurin, a természet nagy átalakítójának: munkáit tanulmányozták. A bevezető előadást I. Sz. Gorskov, a központi Genetikai Intézet igazgatója, Micsurin egyik legközvetlenebb tanítványa tartotta. A körzetben 70 Micsurin-kör működik, s hasonló körök tucatszámra alakulnak a terület más körzeteiben is. Ezeknek a munkájába belekapcsolódnak a micsurini intézmények tudományos munkatársai, főiskolai és szakiskolai előadók, biológusok, agronómok és zootechnikusok is.

A Terményforgalmi Nemzeti Vállalat irodájában hétfő reggel óta fiatal, alig 22 éves vékonyáról, szőke fiú hajol a zöld űrlapok fölé. Erős, barnára sült kezében keményen markolja a tintaoeruzát, melynek vonalai nyomán hosszú számoszlopok alakulnak ki. Csancsár Józsefnek hívják.

— Szegény zsellérfiu voltam világéletemben s ezért végeztem csak hat elemit — szól, mikor rámnéz. Rövid mondat s egy fiatal élet sok szenvedése van mögötte. 8 éves volt és Franciaországban kelleti szüleinek munkát keresni. 16 éves s már kezdi a földnélküli zsellér sanyarú kapássorsát.

A felszabadulás már egy nyilteszü látószemü fiatalembert ért s meglátta, hol a helye. A Pártban. Dolgozott érte, dolgozott a nagybakón aki parasztokért, dolgozott a Dé- FOSz megalakulásáért s dolgozott lelkesen, fáradságot

Ismeretes, hogy a kormányzat a sertéstenyésztés fejlesztésébe be akarja vonni az ország dolgozó parasztságát is. A tenyészkocákat le lehel kötni szerződéssel tenyésztésre s ugyanígy a süldőket hizlalásra. A tenyésztési és ahizlalási szerződés nagy kedvezményeket nyuj t. A gazdák kocánként. illetve süldőnként 300 forintot kapnak előlegbe. Ezenkívül a tenyésztés, illetve hizlalás idejére biztosítják a

nem ismerőén a győzelemért. Miaga is iskolába járt, ő is tartott tanfolyamok járt népnevelő útra... s most mosolygós • arccal, sebesten beszél mindenről.

— Hogy kerültem ide ? A Párt megbecsüli, akik dolgoznak érte, igy lett belőlem gyakornok itt a NV-nál. Jókedvű, tele lelkesedéssel, az uj minden igézetétől átitatva.

— Csak még kissé mintha unalmas lenne itt, alig tudok megülni a széken — mondja nevetve. — Hiába, a mozgáshoz vagyok szokva. — Aztán megejtő kedvességgel, egyszerűen mutatja meg uj barna félcipőjét.

— 200 forint előleget kaptam. Szoknyát vettem anyámnak, meg egy félcipőt, olyan nehéz volt a bakancs. Meg- kapóan egyszerű és kedves a hang, ahogy ezt mondja. Sok sikert kívánunk neki és jó munkát. Megérdemli.

kedvezményes állatorvosi kezelési is. A malacokat és a hízókat a napi árnál magasabb áron veszi at a SERNE- YÁL. Részletes felvilágosítást a helyi földművesszövetkeze- lek nyújtanak s ugyanott le is lehet szerződni. A tenyésztési akcióra június 15-ig,, a hizlalási akcióra pedig június 30-ig lehet jelentkezni.

1949. május 26. oldal

Kedvezményes feltételeit.

áol&ossóparas sertéstenyésztési és hizlalás! szerződésre