Zala, 1949. május (54. évfolyam, 115-125. szám)

1949-05-22 / 118. szám

Kerthelyiség, olcsó sördélelőtt az államosított Pannóniában Tisztifőorvosi jelentés megyénk egészségügy! helyzeféröl A nagykanizsai közönség enyhe irigységgel olvasta a la­pokban, hogy Budapesten és az ország nagy városaiban ol­csó népszórakozóhelyek ovii­nak. Az enyhe irigységet most már öröm .váltót(a fel: szom­baton este megnyílik az álla­mosított Pannónia-szálló kert- helyisége. Kényelmes uj be­rendezés, kitűnő zene várja a dolgozókat. Tánc reggel négy óráig. Vasárnap fél 12-kor íre­dig kezdetét veszi a nyári sör- zenék sorozata. Két forint öt­ven fillérért szolgálnak fel zó­na pörköl tét, egv pohár sör 1.50 és 2.24 forint. Az álla­mosított vállalat beszerzési áron nyújt szórakozást a dol­gozóknak. Megírtuk, hogy 160 ezer fo­rintos beruházást eszközöl­nek a Pannóniánál. Neon- fénnyel szerelik fel, rendbe­hozzák a liftet és a szűknek bizonyult étteremhelyiség mel­lé a másik termet is étterem­mé alakítják át. Ä Pannónia a jövőben már nem exkluzív lokál, hanem elsőosztályu ét­téréin és olcsó szórakozóhely lesz. 290 kubikos! állitoit ntunkíba a kanizsai DéFOSz A napokban megemlékez­tünk arról, hogy a DéFOSz nagykanizsai munkaköz retitö irodája megkezdte működését. Most már az első eredmények­ről számolhatunk be. A meg­indult földmunkákhoz eddig közel 200 munkanélküli Dé- FOSz-tagot közvetítettek ki. A nagyrécsei országút javítá­sánál 50, a vágóhidkörnyéki u tépi léseknél szintén 50, a principálisi népfürdő kibőví­tésénél pedig 25 földmunkást alkalmazlak. További 50 ku­bikust So mogyu. '.var helyre közvetítettek ki. A vármegye általános köz­egészségügyi" helyzete — mint ahogy azt dr. Gábor Ernő vár­megyei tiszti főorvos a közigaz­gatási bizottság ülésén jelen­tette — a népmozgalmi adato­kat tekintetbe véve az előző hó­naphoz képest valamelyest rom­lott'. Az elmúlt havi 241-os természetes szaporulattal szem­ben áprilisban 222 a születé­sek száma. A cser sem őhal álo­zás arányszáma a szainárkö- högés járvány,szerű fellépte és a tavaszi meghűléses betegsé­gek miatt, némileg emelkedett. A Nagykanizsán fellépett vörheny megbetegedés lassan megszűnik. A szamárköhögés cselei is csökkenést mutatnak, azonban a novai, lenti és zala­egerszegi járásokban még ta­pasztalható. BCG oltásban 480 csecsemő részesült. A vármegyei mozgó egészségügyi szolgálat 21 na­pon át 25 tanácsadást tartott. Összesen 1798 csecsemőt ós is­kolás gyermeket vizsgáltak meg A négy tüdőgondozó-intézetben 2588-an jelentek meg vizsgá­laton. Közülük 48 gümőkórós- nak bizonyult. A miháldi népegész,ségőri tanfolyam befejezést mert. Hasonló tanfolyam négy köa- ségben még tart. TÖRÖK MIKLÓS BAJA Síigllcz Eliseus Botfái Kasznár Urammal 1 ioi. Gsatar. Az országnak ebben a részé­ben is nemzedékről.nemzedékre száljt Dózsa népe nagyszerűi forradalmának története. A jobbágysorban sínylődő pa­rasztok csendes estéken erről beszélgettek a közben egyre sa­ját szomorú sorsuk járt a fe­jükben. De jó is volna agvszer szabad embernek tenni — sza­kadt fél. bennük gyakran a (ne­héz sóhajtás. De hiába. A re­ménytelenségben nem leltek v seleje legyen, az mint izve- *■lekből bőven kitetszik. Arra való nézvést nagy alázatosan könyörgök az T. N. Vgyének, hogy szállóink, haliéba/'ink, ér­demes árát méltóztassék megh intéznyi. Melly ebbeli sok sze­gényekhez megh mutatott ke­gyességét midőn minapi imád­ságaimmal megh hálányi kí­vánnám. maradok az T. N. Vgyének sZvgen alázatos szolgája Török János így a folyamodvány, ami egy mozaik ahhoz a nagy kép­hez, ami parasztságunk évezre­des elriyomottságát, szabadság utáni vágyakozását ábrázolja. Két évszázad telt el azóta, amióta Török János ezeket a sorokat leírta. Az évtizedek nem múltak el nyomtalanul. A parasztság szabad, lett, a föld is az övé lett, az urak pedig’ el­tűntek. A múlt az uraké volt, Üe a jelpn és a jövő már a dol­gozó parasztságé... Megérkezett a MAORT-Iioz a Szovjetuniótól vásárolt furóberendezés Megírtak, hogy a MAORT a termelést uj furóberendezés beszer­zésével í« kívánja fokozni, A furóberendezés vásárlása a Szovjet­unióban nemrégen meg is történt. Az uj, korszerű gép első ,,végtag­jai’' négy vagonban, hatalmas ládákba csomagolva tegnap Kanizsára érkeztek. Rövidesen még tizenhét vagon követi ezeket a berendezé­seiket összes kellékeivel. A motor os furóberendezés Kerettyén lát munkához s közvetlenül mellette körülbelül harminc furómunkás dol­gozik majd. A gépnek különösen a torony tetejére kerülő korona csigasora keltett a furómunkásokb an feltűnést, amely 150—160 ton­nát is könnyedén elbír, A korszerű berendezéssel a MAORT-furás a termelésnek nagy lendületet adhat. A szovjet ipar ezzel segítséget, nyújt a zalai olajmezők feltárá­sához és a MÁORT tervének végrehajtásához. ÍTJ J több, szebb és jobb Uj kemencét épít | üveget gyárt A KANIZSAI ÜVEGGYÁR biztatásra. Szabadság helyett csak rabszolgasora, szenvedés le betett. osz tályrészük. It® mégis. Volt, aki dacolt az erőszakkal és. vállalta a még nehezebb kálváriát csak azért, 'hogy ő és utódai szabad em- . berek legyenek. Hosszú, gö­röngyös ut vezetett ide. Szám­talan megpróbáltatás, szégyen várt arra, aki szabad alkart len­ni. A csatári Török Miklós is vállalta mindezt. Sikerült. Csakhogy a gazda nem akart beleegyezni szabadulásába. Tö­rök János »»szabad polgár« a nemes vármegyétől kérte iga­zának elismertetését. A folya­modványt közel kétszáz éves, megsárgult papírról olvassuk : »7'. N. Vgye. Nagyságos és K egyelni r s Uraim ! Nagy alázatosai kéntelení­tettem az T. N. Vgye [szvrt\e elébe folamodnom, mivel en­nek előtte Istenben boldogult szerelmes Atyám, Török Mik­lós majd negyven éve vagy eöt ven Esztendők forgásáig Skákl Ferenc és Desider Apáit- ur Uraimékat Ispányi köteles­ségben szolgáltó, úgy nem k\ii\- lönben néhai Török György Bá­tyám is maid eöt Eszi end ókigli azon Ispánságot Atyánk halát-. Iáról viselte, és mind addigh meghlen föllebb tó irtt Skáki Desider Apátur Uram háláló nem történt az után az mos- éamyi Vajcer Josejf Apátur Uram eörökös robotnak terhe alá vit&nyi akarván, ynagd tu­lajdon szabadságába! elí állot­táin az földiriül, de ismét Stig- Ecz Eliseus Botfai Iiasznár rram szerént árendábnn kí­vánt megh tarkanyi, megh is most aira eörökös Jobbágynak tarifán, mind éjiül eteim H, mind irtásaimat, s mind pedig szőlőmet, egy pénz nélkjiU [él­ve! le, holott Istenben boldogult Atyám, néhai Istenben üdvö­zölt M. Groff Széchenyi Sig- mond Gránitul eöt száz forén- ben Skáki Ferenc Apátur tokban megváltott, s azon idok- U mint ól iS elbúcsúzott, hogy ne találntám idővel eök is Job- b'égyá tegyék, az mmt Sárhi- dán házat is épített, de maga könyörgött, hogy csak gond­Épitkezés folyik a kanizsai üveggyárban. — A régi kemence helyére uj készül — mondja Horváth elv társ váll alatvezető. A ré­givel nehézkes és kevés uoli a termelés. \ volt tulajdono­sok csak annyit ruháztak be, hogy az üzem valahogy dö­cögni tudjon é$ nekik meg­hozza a hasznot. Az uj kemence kétszereséi termeli a réginek s egy fél­automata fúvógép beállításé-* vili a munkások tüdejét is megkímélik. Az üveget már nem kell tüdővel fújni. A jó berendezéssel a gyár tervé­nek előirányzatát maradékta­lanul teljesíti, ami eddig nem történhetett meg.. A kanizsai üveggyár spe­ciális készítménye a »pirove«, a tűzálló és saválló üveg, két százalékkal jobb, mint a hires amerikai vetélytársa, a »Pi- rex«. A gyár mintarendelést kapott Ausztriából, Indiából és Ausztráliából is és minden­honnan elismerés jött, ugv hogy teljes bizakodással és joggal számit exportra. A szakmunkás létszám meg­kétszereződik, w munkáslét­szám Hi-ról N8-ra emelkedik és az egész gyártelep újjászü­letik. — Szebbed és jobbat terme­lünk, mint eddig — mondja Horváth vállalatezető —, hi­szen eddig a kezdetleges be­rendezés mellett is szinte cso­dát . tudtuiunk művelni. Amit más nem vállalt el, mi meg­csináltuk: az ásványkutató in­tézetnek egy egészen különle­ges alakú, rendkívül magas hőt és nyomást kibíró üveg- in ü szert. óz üzem a jövőben legin­kább laboratóriumi cikkeket és lámpaernyőket készít. Öt' hét múlva indul el benne is­méi a munka, addig Nemzeti Vállalat!á alakul és minden bizonnyal nagyobb hitelt kap további üzemfejlesztr sre A DéFOSz ellenőrzi a cséplőgépeket A közeli napokban a megye minden részében megkezdik a DéFOSz-szervezetek a cséplő­gépek ellenőrzését. Ennek az a célja, hogy az aratás, illetve a cscplés idejére minden cséplőgép üzemképes állapot­ban legyen. Zalalövőn lílÉÉi ilíil '»Elnyomás, szolgasors Eát volt a re\nd ezer évig ...« Úttörők ajkáról száll az in­duló az iskola uj! színpadán. A mintaközség parasztjai rá- bólmtarnak. Mert egykor Zala­lövőn is csak az elnyomás, a szolgasors volt a »rend«. — De most már nem így van — mormogja Pusztai bá­csi. Aztán később, amikor a bábjátékot nézi, olyan jóizüe- ket kacag, hogy még a könnye is kicsordul. A kommunistáknak köszönhetjük Hol volt Zalaié vő attól vaflta- mikor, hogy művelődhessen? És ma? Hallgassuk csak meg, miről beszélgetnek a gazdák a terem egyik sarkában? — Egy egész uj, vlág szü­letett bennem, amikor a Sza­bad Föld Téli Esték előadásait hallgattam — mondja a töb­bieknek Takács István. — Csak a kommun sóknak köszönhet- jjiji, hogy ma már a mi műve­lődésünkkel is törődnek. Hi­szen tudjátok ti is elég jól, hogy azelőtt nem igen törőd­hetünk ilyesmivel. —• Moind valamit a szomszéd — jegyzi meg most Szálai néni. — Ott van a fiam. Moist tudta csak elvégezni a polgárit. Le szép gyerek az abban a K os sulii -akad ém ista egyenru­hában . . . Marx, Lenin, Rákosi Tovább beszélgetnek közsé­giük kulturális élietérő*!, meg arról, hogyan művelődnek ők. — Látogattam a Párt sze­mináriumait — meséli Cse­resznyés János elvtárs, egy 15 holdas mintagtazdia. — Kis könyvtárat is össZegyßjlőttem a felszabadulás óta. Pl a kell, csak gyertek hozzám, mn ott­hon könyv Mar Hói. Lenintől, meg Rákosi elvtárstól is. Hogyan lett mintagazda? — erre is feleletet ad:- Télen elvégeztem az 50 napos mezőgazdaság> szaktan- folyamot. Annyit tanuld am ott, hogy magamtól dalán felére Isem j öt lem volna rá akár éle­tem végéig sem. Hadüzenet az analfabétizmusnak — Be is Léptünk a táblás csoportba —- fűzi hozzá az if­jabb Cseresznyés. — Ott hasz­nosítjuk, amit a tanfolyamon tanuLtimk. De Zalalövőn nem. elégedett meg senkjsem azzal, a tudo­mánnyal, amit ecfdig szereztek. Tanulni akar mindenki, sokat tanúink Úgymint Csalók Mar­osa néni, aki a maga 74 esz­tendejével, egyszer sem hiány­zott á szülők iskolájának elő­adásairól,. Egyre az járt a fejé­ben, hogy amit ott hall, az a segítségére Jpsz még majd az unokák nevelésében. S mi­vel mindenki tanulni akar, en­nek megjesz a követhez menye is, hogy Zalalövőről még ebben az évben száműzik az analfa­bétizmust. — 19 analfabéta van — mondja Kiss Vilmos tanító. — Idén valamonnyifiket megtanít­juk írni, olvasni. Közben Zalalövőn ismerke- ybitk a nép és a kultúra. Ez az ismeretség biztató. A szocia­lista jövő záloga. Nagy építkezések Tapolcán és Égerszögen Teljesen megszűnik a munkanélküliség Tapolcán hatalmas arányú i állami építkezési munka indul meg, amely nemcsak a tapolcai járásban lévő munkanélkülisé­get számolja fel teljes mérték­ben, hanem a megve különböző területeiről is jelentős szánni segédmunkást, szakképzett kő­művest, villanyszerelőt', ácsot, és más szakmunkást foglalkoz­tat majd. A vármegyei munka­erő gazdálkodási ’ hivataltól nyert értesülésünk szerint Za- Lao^ei szegen is hasonló ará­nyú építkezési munka indul meg a közeli időben. A munka l ■ életeire jellemzésként v csak annyit, hogy a tapolcai építési munkálatokhoz 1000 segéd­munkásra, egyelőre 200 kő­művesre és 50 villanyszerelőre lesz szükség. A munkaerő gazdálkodási hi ratal vezetője, Orbán elvtárs, érdeklődésünkre azt a felvilá­gosítást adta, hogy a vármegye I területén nincs is annyi mun­kanélküli, amennyit a most meginduló hatalmas méretül építkezési munkálatok fel ne vennének. Jelenleg az a hely­zet, hogy a szakmunkásokat, de a segédmunkásokat is máé me­gyék területéről kell majd, hogy pótoljuk.- 5000 TONNA ÉDESSÉ­GET gyártunk az idén. A ter­melés növekedésével rohamo­san csökkennek az árak is. Mig 1947-ben a cukorka ára kg-on- ként 26.95 Ft volt, addig ,az idén a cukorka átlagára 16.54 Ft. A csokoládé ára is jelentő­sen csökken. Szövetek, nőikabát újdonságok Tóth Gyulánál Zalaegerszeg. 1949. május 22. oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom