Zala, 1948. december (53. évfolyam, 277-302. szám)
1948-12-19 / 293. szám
ZALA. 1948. december 19. fl FflEKÉTŐL A TRAKTORIG AZELŐTT nőm csináltak az emberek maguknak nagy gondot abból, hogy milyen a talaj, am.ibö a jnagot el rétik. Elóg volt nekik, ha felületét kissé megkapargatták, lazábba tették, fia nem volt megfelelő » termésűit, akkor az '-időjárásra, fagyra, szárazságra fogták. Kétségtelen, hogy az időjárás nagy befolyással van a termés re, mégis az akadályok háromnegyed részét sikerült már eddig is legyőznie az embernek, nem egyedül ... tó tudomány segítségével. A földet tehát a mag befogadására az ekék munkája teszi: képessé. Az őszi tarlóbuktatás után soron következő legfontosabb munka az őszi mélyszántás. Ennél már nem elegendő egyszerűen megkapargatni a földet, hanem mélyen kell beamszteni az eke vasat, hadd járja meg alaposan a földet, különben nem éri el ázt a mélységet, ahol a növényzet fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges apró állatkák milliói: táléjbák tér hírnök tenyésznek. EZEK A TALAJBAKTÉRIU- MOK a, gazdának a segítőtársai, a talaj felszíne alatt 20-25 cm. mélyen végzik munkájukat, feldolgozzák a talaj szervezetlen alkotóelemeit, élvezhetővé teszik azokat a növényzet számára éppen úgy, mmt ahogyan a háziasszony megfőzi családjának a nyers ennivalót. Ezekre a hasznos baktériumokra vigyázni kell nagyon, mert nélkülük nincs növényi élet! Gondoskodni kell legfontosabb szükségletükről, a víztől. Ezért fontos az őszi mélyszántás,.hogy szárazabb időkre nedvességet kapjon a talaj. Amíg eljutunk a trakt or szállításig. AMIKOK AZ EMBER igényei nőttek, rájött arra, hogy a feltúrt földben biztosabban kicsirázik a mag, hiszen a kemény talajra szórt szemeket a madarak is tetették, a szél is felfújta s az eső ahelyett, hogy rátapasztotta volna a földet a magra, még a rászállt kis porréteget iis lemosta. Szerkesztett hát magának olyan eszközt, amellyel fel tudta kaparhatni a föld tetejét, hogy a meglazított talajba bevethessél a magot. Egyszerű fatörzs volt az első eke s ehhez a> fatörzsdarabhoz volt erősítve egy ág, ez képezte aigeran- delyt. Legközelebb az egyiptomi ekével találkozunk. Az ógörögök az ekénél már alkalmazták az ekeszarvat 'is 9 néni egy darabból készitik az ekegerendelyt sem. A bronzkorszakban az eketestek ólét bronccsucosal, 3" vaskorszakban vasheggyel látják el. Ezzel elérték azt, hogy sokkal jobb munkát, mélyebb szántást tudtak végezni, mint a faliegyü ekével. A római ekének széles, megvasalt talpa volt, Így biztosabban jártás tökéletesebben porhanyitatta a talajt, mert nagyobb volt a felület, amivel a földet meglazította. Az ósdiciliai ekéknél az ekegerendely, az eketest és az ekeszarv már küiön- külön darabból készül. A vonóerő- szükséglet kisebb lesz az előző ekékkel szemben az elm test vízszintes elhelyezése miatt. Láthatjuk, hogy a fejlődés, habár egyenletes, de igen lassú, ezidáig még egyáltalán nem gondoltak arra, hogy a földet nemcsak kapargatrii, de megforgatni is szükséges. Először a kínaiaknak támadt ez az ötlete, ok alkalmazták az eketest fölé. a vasból készült kormánylemezt, hogy ennek segítségével a földet alaposan átforgassák. A csoroszlyát, amely arra szolgált, hogy a földért függőleges irányban hasogassa, először az ónormandiai ekénél látjuk. A mai ekéhez a görög eke hason!it leginkább. Itt már lsét újítást, is látunk, az eke szarva már kétágú és vezető taly igája is van. A XVIII. sízázad bajor ekei már sokka l jobban porhany itatták, forgatták a földet. Egy deszkadarab szolgált arra, hogy a feltiirt földet félretolja és kissé megfordítsa. Ehhez már nagyon hasonlít az erdélyi faeke, csak annyival tökéletesebb, hogy már megtaláljuk a gerendelyt alátámasztó mankót is._A ma _ használatos ekének az alapját a XVIII. században a brabanti eke vetette meg. Itt a kormány lemezelmek ék- .felületű alakja van, mely a cso- roszlya által felhasitott és az $ke- vas által a talajtól elválasztott föld- hasábot a barázdából kiemeli és átfordítja. A XVIII. században már rohamosan fejlődik az eke, akkor fejlődik ki a- hohenoinu éka, amely a Vidaes-, majd az ebből alakult Sack-eko közvetlen elődje. HOSSZÚ VOLT az ut az első kezdet leges fánkétól a traktorral vontatott modern eke alkalmazásáig. Ez az ut: tó mezőga&daságban, az iparban, az emberiség munkájában használt eszközöknek az útja jelenti a társadalom fokozatos fejlődését. Az eszközöknek, a szerszámoknak a kifejlődése te te l éhé tővé az emberek fejlődését, adott módost arra, hogy az él el színvonal emelkedjék. Jobb szerszámmal jobb munlcál végzünk, tó jobb jnunka nyomán több a termés. Az életszínvonal emelkedését pedig több búza, több ruha, jobb szerszám jelenti. A NAPONKÉNT SZÜLETŐ uj gépállomások traktoiaá szántják .már földjeinket mélyen és olcsón, hogy jövőre, a dolgozó parasztoknak több "termése, könnyebb élete legyen. Amit a marsha/iizáit országok irigyelnek: Memzeli jövedelmünk emelkedése as első A LEGNAGYOBB POLITIKAI eseményeik közé tartozik Gerő Ernő elvtársnak, ideiglenes pénzügyminiszternek, az országgyűlésen a költség vetés benyújtásakor elmondott beszéde. Gerő -elvtárs kiemelte, hogy jövő évi költségvetésünk felesleggel zárul. Enneik egyedüli oka, hogy nemzetünk jövedelme a termelékenység és1 a íerraeLás fokozásával növekszik. Hogyan alakult nemzeti jövedelmünk az első ténvév folyamán? AZ ELSŐ TERVÉV sikerét legmeggyőzőbben és legál'tfogóbban éppen nemzeti BEzrjGA7aa^a,PARfiS^K1JIMR^^KÉHEík££>fí^1s jövedelmünk alakulása szemlélteti. A nemzeti jövedelem ugyanis a magyar nemzetgazdaság egy 'észtendő alatt termelt javainak értékéből tevődik össze. Az első tervévben nemzeti jövedelmünk közel 19 milliárd!, pontosabban, 18 milliárd 746 millió forint volt, ami az 1938 évinek 86.7 % -a, tehát cslak 13.3%- kal maradit él e mögött. A tervelőirányzatát azonban 77.3cyoHal túlszárnyalta. Még szembetűnőbb a fejlődés, ha az 1946—47-ies évvel (hasonlítjuk össze. Az emelkedés itt 37.5i%. AMIÓTA MAGYARORSZÁGON számba veszik a nemzeti jövedelmeit, ilyen méretű fejlődés egyik évről a másikra j még soha sem volt. Az évi átlagos | emelkedés a 2 világháború között nem i haladta mag a 4.1%-oL Az alábbi grafikon számszerűit kimutatja, hogy hány milliárddál járult hozzá nemzeti jövedelmünkhöz a mezőgazdáság, ipar, kisipar, stb. A számokból megállapithatjuk, hogy az első tervávben jelentősj szerkezeti eltolódás történt. A háború előtt a mezőgazdaság részesedése a nemzeti jövedelemben 6.8 milliárd forint, azaz31.5 százalék volt1, az első tervévben pedig 5.1 milliárd Torint, vagyis 27 %. Ezzel szemben az ipar a háború előtt 7.1 milliárd dal járult hozzá a nemzeti jövedelemhez, ami 32.7 % -nak feleit meg, ma pedig 7 milliárddál vagyis 37.4%-kal. EZ AZ ARÁNY a valóságban még nagyobb, mert a; kereskedelem, közlekedés és az egyéb • rovatot jelentő árnövelő adó (forgalmi és fogyasztási adó) értékének nagyobb része esik az iparra, mint a mező gazdaságra. A mezőgazdaság kereken 1 % -kai maradt el a tervelőirányzattól, de ez az eredmény is jóval kedvezőbb, jhk netm Csak a számadatot nézzük, hanem annak összetételét. Kiderül a vizsgálatnál, hogy a mezőgazdaság csak at időjárástól függő ágaiba*, (pl. szántóföldi termelés) maradt el az előirányzattól az idő j ázástól többé kevésbbé független ágaiban (pl. az állattenyésztésben ,) azonban alaposan túlteljesítette a tervet Azt jelenti ez, hogy a dolgozó parasztságai csak a mostoha időjárás akadályozza meg a terv teljesítésben. Ott, ahol az emberi munka v *lt a döntő, ott tűitől, jes itt ettek a tervet. A BÁNYÁSZAT ÉS KOHÁSZAT teljesítményei 5 % -kai haladták meg az előirányzatot, pedig már az is nagyobb volt a háború előtJtfi termelésnél. Az előző évihez viszonyítva 20.9 %-os volt az emelkedés. A gyáriparnál és a villamos- energia termelésnél még nagyobb a fejlődés. A tiszta termelési érték 7.9%-kal haladta meg a tervelőirányzatot és 66.9 százalékkal volt több az 1946—47 évi eredménynél. A kisipar hajszálra ugyan elmaradt az előirányzattól, de az előző évi termelést 20.3%Ükal haladta meg. A többi ágak túlteljesítették a tervet. EZEK A SZÁMOK a forint megingathatni lanság inak, nemzeti függetlenségünk nek és az ötéves terv biztos előkészítésének legnagyobb zálogai Rövid hírek a megyéből A Zalaegerszegen megtartott or- i szagos vásáron az állatfelliajtás bőséges volt. Felhajtottak ezerötvennyolc szarvasmarhát, 610 lovat és ősikét, 353 borjut. Eladtak 667 szarvasmarhát és borjut, valamint 19 lovat és csikót. A tehenek ára 800—2000, a tinóké 400—1200, a lovaké 1200—4500 forint között mozgott. Az árak estek. * Valami nincs rendben a söjtőri t gazdaképző iskola körül. Az első óv- j folyamra még 20 hallgató som je- j lentkezett. * j Zalaegerszegen az iskolaközi jár- ! da test aszfaltozása 20.000 forintos \ költséggel befejeződött. Ez a mun- I kálat 25 munkást 2 hétig foglalkoz- | tatott. Az aszfaltozok heti keresete | 210—220 forint között mozgott. * A közoktatásügyi miniszter Pallos László tanítót Zalaegerszegről’ Zala- szent ivánra, Ivancsics Teréz tanítónőt Zalaszentgrótról Nagykanizsára, Tompa Mihály zalaegerszegi tanitót a tanfelügyelői hivatalba helyezte át. * Zala megye gazdin a tejbeszolgál- tatási kötelezettséget 87 o/o-ban teljesítették. ♦ A zalaegerszegi Jákum Úttörő csapat. és a Jókai-utcai általános iskola mühelygyakorlatos tanulói vasárnap karácsonyi vásárt rendeznek. * 50.000 forintos költséggel 760 négyzetméter betonburkolat, valamint 30 vasbeton árusító asztal elkészítésével befejezést nyert a zalaegerszegi piactér rendezési munkálata. * ( * Horváth Ferenc, a zalaegerszegi Államópitószeti Hivatalhoz beosztott mérnök állásáról lemondott. * A Magyar Dolgozók Pártja zala- megyei pártbizottsága a jól dolgozó falusi pártszervezeteket gyönyörű kivitelezésű telepes, illetve hálózati rádió vevőkészülékkel ajándékozta meg. f Zala megyében eddig 38 községben történt meg a házhelyek telek- kön vvezése. Zalaegerszegre mikor kerül a sor? A Szegedi Kencfierfonőgyár UT. értesíti a kendertermelő közönséget, hosT Pécsett, a teherpályaudvaron Suk István szállító raktárában állandó csereraktárt létesített, ahol tiloil kenderén és kócért kendsrfonalat, kis- és nagyzsákot, kötélárut, szőlőkötöző fonalat, peckes kévekötslet, kendarlepedövásznal, törülközöl, törlőruhát, vízmentes ponyvavásznat cserél. A csere értékét a helyszínen azonnal kiszolgáljuk, tehát várni nem kell!