Zala, 1948. december (53. évfolyam, 277-302. szám)

1948-12-16 / 290. szám

ZAJL A Ütő nem dolgozott hanem leszúrta gazdáját Sárit ha Is Iván 62 éves murake- neszturi gazda az utóbbi időben so­kat veszekedett alkal ra azottj ával Ü tő Jánossal. A fiatalember nem akarta az öreg utasításait teljesíteni. Hétfőn, leste egy összeszólalkozás végén Ütő felkapott egy villát és mellbeszurta Sárdhát. Az idős gazda hátruesett, s belevágta "fej ét a já­szolsarkába. Koponyaalapi törést szienjvfediett, s azonnal meghalt. Az orvosi vizsgálat szerint a szú­rás nem bolt halálos, a villa csupán a bőrt sértette fel. Ütő Jánost a rend őrség' Őrizetbe vette. Kihallgatása­kor az az észrevétel merült fel, hogy a fiatalember nem épelméjű. A rendőrség elrendelte elmeállapo­tának megvizsgálását. Ha épelméjű, átadják az államügyészségnek, mely dönt további sorsa felől. Élve temette ef újszülöttjét egy lelketlen leányanya Megrendítő bűntényről rántotta le a leplet a tapolcai rendőrség nyo­mozása. Badacsony lábidbegyen Zán- thó Gizella udvarában a trágya­domb közelében oszlásnak induló csecsemőből [testre bukkantak a név­telen feljelentésre kiérkező réhdőr- hatóságok. A boncolás során megállápitották, hogy a kis holttestet másfél hó­nappal ezelőtt élve ásták el a föld­be. A rendőrség őrizetbe vette Zán- thó Gizella 30 éves hajadont. iaki bevallotta, hogy ő követte el a ször­nyű* bűntényt. Vallomásában elmondotta, hogy október 30-án este a trágya do mb mellett szülte meg gyfermekét, akit egy csomó szalmálörek alá ’rejtett, majd nyfngodtan lefeküdt a lakás­ban. Másnap elővette a gyermeket a tőnek alól, 1 méter mély gödröt ásott és beletemette a'még élő, lé­legző* gyfermeket. A lelkiismeretlen leányanyát azonnal letartóztatták és átadták a zalaegerszegi ál lamügyjészségruek. Ügyét rövidesen tárgyalja a zala­egerszegi törvényszék. AKI MESTER AKAR LENNI, ANNAK SOKAT KELL TUDNI Mester vizsga van a kanizsai Ipar- testület kis előadótermében. A mes­terjelöltek megilletődött csendben hallgat iák a. bizottság kérdéseik . — Mi a munkaközösség ?. — Iparosok csoportosulása al­kalmi. munka elvégzésére — felel Fenyvesi. József liszói asztalos. ■— A hároméves tervnek mi a célja ?■ ' Erre már egy másik jelöltnek kel­lene felelnje. Kaszás Jenő ugyan ÜB elnök volt egy üzemzben, még­sem tud erre a kérdésre felelni. A ' bizottság tagjai egymásután tesznek fel olyan kérdéseket, , ame­lyekre csak. most, az. ujj rendszerű mestervizsgákon kívánnak szabatos választ. A leendő mesternek ugyan­olyan pontosan kell ismernie a terv­gazdálkodás jelentőségét, mint _ — mondjuk — azt, hogy mehjjk ipa­rosnak nem kell adói fizetni-e. y — 140 jelentkező volt. de az ipar­ügvi, minisztérium csak 82-őt bocsá­tott mestervizsgára —mondja a vizsgáztató bizottság elnöke. — A jelöltek 17 szakmát képviselnek. — Milyen szakmák iránt legna­gyobb az érdeklődés 1 — Feltűnően sok a vendéglátó és a borbélymester jelölt. Persze Leg­többjük vidéki. Megtudjuk, hogy a c'ipésZ- és sza- \ bőipar iránt kisebb érdeklődés nyil­vánul "meg. Az utóbbit inkább a nők pártfogolják. Öt jelölt van, mind a-z öt- érettségizett nő' és női szabómester akar lenni. A vizsga tovább folyik. A jelöl- j lek diákos izgalommal várják a kór- . déleket. Néha-néha még súgó is akad. Die azért alig van, aki no lenne tisztában a vizsga elméleti és gya­korlati kérdésiéivel. Éppen ezért ke- - vesen lesznek csak, akiket a bizott­ság »pótv zsgárm. utasít. flz illetékes minisztériaetelit feftaizsa kütsépelése Megírtuk, hogy Nagykanizsa kép­viselőtestülete letárgyalta és elfo­gadta a város 1949. évi. költségveté­sét,' amelynek kiadási részében 8.9 millió forint, bevételi oldalán; pedig 5.3 millió forint szerepel. A költségvetést a múlt hét folya­mán egy miniszterközi bizottság vizsgálta felül: a belügTminiszté- rium részéről dr. Sadó Gyula mi-v ni sztori tanácsos, a pénzügymini sz­térium részéről pedig dr. Dongó Pál, miniszteri titkár. A bizottság a költ­ségvetésben számos felesleges és kellőképpen nem indokolt kiadási tételt is talált. A fokozott takarékos­ság csak & közület szempontjából, létfontosságú beruházásokat engedé­lyez . A bizottság ezért a felesleges­nek talált tételek törlésére javaslatot tesz az illetékes minisztériunióknak. A belügy- és pénzügyminisztérium. — értesülésünk szerint — rövidesen dönt Nagykanizsa költségvetésének j óváhagy asáróí. A dolgozó pavasaiság nép büszkesége, a „MIbTAGA25©A“ Dobi és Erdei beszél sz nj paraszti tsmegszervezetrel Ma este,20 óra 35 Derekor'Buda­pest I. rádióbeszólgetest közvetít az aj tömegszervozetnek, a Dolgozó Pa­rasztok és Földmunkások Országos Szövetségének megalakulásával kap­csolatban. A rádióankéten beszél Dobi István miniszterelnök és Er­dői' Mihály, a FFKOSZ főtitkára is. RÍmÓMtlSOR Csütörtök, december 16, Budapest 1. 7.20 Reggeli zene. 8.00 Előadás. 8.15 Spanyol dalok. 8.30 Szabadiegyházak vallásos fél­órája. 9.00 Frisk- és zongoraszá­mok. 12.15 Kaniaramuzsika. 12.30 Félóra könnyű zen©,. 13.00 Előadás. 13.15 Asztali muzsika. 14.15 Mű­vész lemezek. 15.00 Rádióiskola. 16.ÖC Jóiszomrszédság muzsikája. 16.30 Gyermiekrádió. 17.10 Szov­jet napok, szovjet emberek. 17.20 A Szakszervezeti Tanács Kultur osz­tályának műsora. 18.10 Dunavölgyi híradó. 18.40 Szív küldi szívnek szívásén. 19.00 Közvetítés az Opera- /házbói. 22.35 Szabad' népiek hazája. Az MiSSz a szeciatizRiasf épili Az MNDSz nagykanizsai saerve,- ziöte hétfőn délután tartotta taggyű­lését. Németh Lászlóné elnök nagy­számú hallgatóság előtt ismertette a felszabadulás óta végzett munkát és a további célkitűzéseket. — Az\ asszonyok voltak az elsők — mon­dotta —, akik enni vittek az I óvóhe­lyekre. vándorául ókkal a gyógyulást üdékre. — Az MNDS-z a szocializ­must építi, mert csak ez biztosítja, hogy gyermekeinket békességben ne­velhessük a magunk örömére és a társadalom boldogulására. Szabó Boncze Béládé a világkon­gresszusról beszélt. Össze';íasorditctta a szovjet és a demokratikus szabad asszonyokkal a még tőkés 'és gyar- •mM'i rabságban élő előnyomott asz- szonyok életét. — Még több munkát kell > vég-eZnünk — mondotta —, hogy méltóan felsorakozzunk a szo- ciálizmust építő Magyar Dolgozók Pártja mögé. Néhány7 hozzászólás után lelkes hangulatban ért véget a teggyülés. ELOSZTÓ LETT a kanizsai tliK lerakat Az utóbbi napokban megélénkült a kanizsai NIK-lerakal: forgalma. — Mosi már nemcsak né.dleg, de ■valójában is kerékpár elosztó vál­lalat lettünk — újságolja Sümegi Zoltán, ia Lerakat egyik vezetője. — Csepelről kaptunk 500 kerékpárt, 20 darab 100-as motorkerékpárt és Í0 varrógépet. Nemcsak a kanizsai, de a távo­labbi községek kereskedői helyze­tén is könnyít ez a változás..Kerék­pár és varrógépszükségletükei most már Nagykanizsáról is beszerezhe­tik. Egyébként úgy látszik, a zalai sertések beváltják a hozzájuk fű­zőit reményeket. A lerakat ugyanis ia napokban isméi több, mint í000 zsirosbödönt kapott, amelyeknek nagyrészt máris megvan a gazdájuk Hiába, elérkezett a disznóölések ideje. — Remélem mondja Sümegi —, hogij a sertések óira is a NJK- hez vándorol. Már sok gazda vá­lasz lati magának kerékpárt... _____^___1948. december 16. VÁ LTOZATOS MÚLTJA VA&­ö keszthelyi Agrár egyetemnek. Mint szerény tanintézet kezdte 1858 előtt, de hamarosan megszűnt, mert 58-ban tanárai és diákjai bevonul­tak katonának. 1865-ben ujrameg- nyilt, 1906-ban akadémiává, 1952- j ben főiskolává, majd 1958-ban egye- lemmé lépett elő. Ha ezt a mozgal­mas múltat közelebbről »zemügyre vesszük, akkor kiderül, hogy szak­oktatásban és szellemben csak az 1958-as év hozott alapos változást- j FŐÚRI NAGYBIRTOKOS és gazdatisztcsemeték iskolája volt főleg az akadémia — mondja Va- szarg Kálmán egyetemi titkár. Ré­gi könyvben lapozgatunk: a hall­gatók nyilvántartója. Valamikor 1866 körül írták bele az első soro­kat. A sárguló lapokon csak ügy hemzsegnek a történelmi ndVek: Széchenyi, Szemére, Csáki/, Des- sewffg, PulMvjcini.... — mintha a gótai almanachot böngésznénk. Az akadémián kezdetben a Festctich- hercegek »neveltették ki« egyenesen házi használatra a. gazdatiszteket, később azonban az egész magyar feudalizmus innen merítette káde­reik A KESZTHELYI NYÁRSPÓLGÁRSÁG hiú rOírtantikóhml és olcsó ábrán­dok Imi (Mezle az elmúlt évtizedek­ben az akadémiát, s mindebből tér­186©: gróf Csáky, 1948: Tóth Antal, Szabó Gyula így lett a feudalizmus tanintézetéből a népi demokrácia egyeteme mészetesen boáén hullott diákjaira, a praxi km is. Ők voltaic, a nyugdíjas 'Városka lányosházainak lovagjai,' a hotelek és caférestaurante-ok koro­názni lan es ászárai. A kispolgári ma­mák mésalliance-ot, a »főurak« pe­dig sok tükörablak törést vártak tő­lük — amelyeket a főúri vagy nagy- birtokos papa. szentesit, illetne ki­fizet. A krónika feljegyzése szerint á ceheket ugyan kifizettették, de a házassági ábrándok nem háltak va­lóm­MA VALAHOGY MÁSKÉPPEN népszerűek a. gazdászok — mond­ja elgondolkodva Vasmry titkár'. — Szerelik és becsülik őket. Igaz, dá- ridó nincs, annál több a munka. A földreformmal a régi uralkodó osz­tályok eltűntek az egyetenu'ől. A Pál tavid nick, Telekik, Csákyk he­lyett Kovácsok, Nagyok, Ilorváthok jöttek. Az ezer holdasok és százhol­dasok helyeit földnélküliek, kisbir­tokosok, munkások. A statisztika mindennél többet mond. 1938—39-ben még ez mil a helyzet: l~5 diák közül 25 nagybir­tokos, 52 értelmiségi, a fennmaradó 98-ról azt rnpndja \a statisztika: »földműves, iparos, kereskedő«, — ami annyit jelent: kulák és tőkés- csemete. Munkás és paraszt legfel­jebb \e kiét ve akad közöttük. 1955— 55-ben .352 diák közül 50 volt nagy­birtokos, többszáz, illetve többezer holdas, mig a kisparaszíok és mun­kások száma ismét elenyésző. Beiratkozni még módjuk volt \a nágybirtokosoknak, de szigorlatozni már nem. A felszabadulást követő első tan­évben már megtörtént a földosztás. Százholdon felüli móir csak hét akadt, de ia 58 paraszti származású közt legtöbb kulák Volt. — Az idén egyetlen százholdw sunk sincs — világosit fel a titkár — és 220 hallgatónk közül 75 szói- zálék munkás és paraszt, a többi kisipara", kiskereskedő, ért> Im.ségi származású. Az egykor y>uri« aka­démia, népi jellegű egyetemmé vál­tozott szociális összetételében. » Az uj időket jellemzi az a tény is, hogy a hallgatók harminc szá­zaléka «nő- 'Azelőtt 3—5 vállalkozó nőpraxi akadt. AZ AKADÉMIA ÚJJÁSZÜLETÉSÉT Görcs István esete szemlélteti. A 32 édes Görcs István az egyetem negyedik éves hallgatója. Felszaba­dulás elölt béres volt Fenékpusztán a Fesietich herceg birtokán. Ka­nász. Természetes paraszti esze és- földszerelete előbbrévitte. Tanfolya­mat végzett, ezüstkalászos gazda lett, s beira‘kozott az akadémiára, amelynek ma egyik legjobb hall­gatója. Szabadságra hazautazik és egy üli rázd dl ko tik édesapjátval. Az ig5S-as szervezeti szabályzat gyökeresen álalakito’ta az egyetemi oktatást is. A felvételhez? nem szük­séges az érettségi, — csak a ráter­mettség és tapasztalat. A Imllgatók elméletben és gyakorlatban meg­ismerik a kisüzemi és a szövetke­zeti gazdálkodást. A tangazdaság­ban megláthatja: hogyan dolgozik a lófogat és a traktor. S ha a hall­gatók elhagyják az alma matert, nem az uribirtokok bérnyuzó szol­gái lesznek, hanem a népi demo­krácia gazdasági szakértői, tanárok, felügyelők, gazdajegyzők. A parxikat ma már kéVésbbé is­merik a mulatóhelyek s nem szü­letnék duhaj történetek róluk. A város azonban szivébe zárta őket, nincs nélkülük ma Keszthelyen kul­turális és poétikai megmozdulás. S — mint mondják — a keszthelyi lányoknál is akad becsületük.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom