Zala, 1948. december (53. évfolyam, 277-302. szám)
1948-12-05 / 281. szám
/ ZALA. 1948. december 5. A TERMELŐSZÖVETKEZET A1ÖLÉT BIZTOSÍTÉKA A • földreform- ered ményokóppen MiagyaL-io-rszág megszűnt az ezer holdak, á nagybirtokok országa lenül. A felszabadult parasztság birtokába vette a munkásosztály vezetésével ós segítségével a magyar földet. A magyar mezőgazdasag arculata ezzel egycsapásra megváltozott. A feudális nagybirtok-rendszer helyébe paraszti, kisb irtokra épülő mezőgazdáság lépteit. Ezzel, azonban nem oldódott meg mezőgazdaságunk elmaradottságának, dolgozó parasztságunk fejlődésének, felieimel- kedésének kérdése. »A mezőgazdaságban a demokrácia felszámolta a feudális maradványokat/ felosztotta, a nagybirtokot demokratizálta a. földbirtok megoszlást. Ugyanakkor azonban még nem vetett véget a falu tőkés fejlődésének.« »A földreformmal a demokrácia megvédte a szegény és közép - paraszt egyéni gazdaságát, magántulajdonát á nagybirtokosok nyomárával szemben, a nagybankok és a gyáéjpar államosításával pedig megvédte a nagyi őke jzi- zsákmányolásával szemben. A további feladat: fokozottan védeni a dolgozó parasztságot a falu 'kizsákmányoló elemével szemben 'is a kizsákmányolok korlátozásával} terjeszkedésük meg gátlásával. A demokrácia minden kényszertől mentes, a teljes önkéntességen alapuló mezőgazdasági szövetkezetek támogatásával megakadályozza ia szegény- és középparasztság romlását és süllyedését, lehetővé, teszi gazdasági és társadalmi felemelkedését A — — mondja Pártunk programm- nyilatkozata. A falun még nem vetettünk véget. a tőkés fejlődésnek. Egyéni /kisgazdaságokra épülő mezőgazdaságunk tőkés utón való fejlődése pedig magában rejti azt a veszélyt (ami a kapitalizmus belső törvényszerűségeiből fakad) hogy a dolgozó parasztság túlnyomó többséget elszegényedik, imig egy szűk kis (rétege a többség rovásara meggazdagodik, kapitalistává válik. A falu kapitalistái ■a kulákság az elmúlt három év alatt csak gyarapodott, erősödött gazdaságilag és ezzel, megőrizte politikai befolyásának nagyrészét is a dolgozó parasztság fedett. A kulákság a dolgozó parasztság rovására történő torábbi, gyarapodásának tmeg- gátlását szolgálták azok az intézkedések (progresszív beszolgáltatás ós adó, álliamji elővásárlási jog a földre, nagybérlőtök átadása a nincsteleneknek, szegény parasztoknak, stb.), amelyekkel a népi demokratikus államhatalmunk a kalákák korlátozásának politikáját .megkezdte. Rendele lekkel, a kulákság korlátozásával azonban csak ltasssitani leijét mezőgazdaságunk kap italista fejlődését, dolgozó parasztságunk elszegényedését, de véglegesen megakadályozni. nem. Ennek megoldására egyetlen mód van : a mezőgazdaság szociális útra való vezetése. Ez pedig csak a szövetkezeti mozgalom, a termelőszövetkezetek kifejlődésén keresztül 1 tehetséges. A kizsákmányolók el/Leni harcban a termelőszövetkezetek jelentik a legerősebb fegyvert a parasztság kezében. A kulákság tisztában van ezzel, ezért támadása, agitációja elsősorban a fejlődésnek induló ter- mlelőszövetkeztítiek ellen irányúi. A csajka mese és a többi rágalom újból elpntötte a falut. A kulákság és a falu egyé tőkés elemei igyekeznek félrevezetni a termelőszövetkezetelvet nem ismerő dolgozó parasztságot. A falusiak nagy részié, lia a termelőszövetkezetek szót hallja, azonnal a fölicl közös művelésére (gondol. Pedig á szövetkezetek termelési tevékenysége nemcsak a föld közös, művelését jelpnti. A földet közösen művelő termelőszövetkezetek a fejlettebb formáját jelentik a termelő- szövet-lcezeteknetk- Ehhez azonban magas színvonalú mezőgazdasági technika, gépek stb. és közössségi szellemben gondolkodó, öntudatos dolgozó parasztság kell. Ma 'még mindez nálunk csak kis mértékben van meg. Ezért termelőszövetkeze- tiedínk munkája túlnyomó többségben csupán a külön-külön dolgozó parasztok termelésének megsegítésére, támogatására, .irányítására szorítkozik, de irányt kell vennünk a jöld közös megművelésén alapuló szövetkezetek hálózatának kiszélesítésére. Vannak már nálunk — dia [kisebb számban ,is — olyan ’termelőszövetkezetek, amelyeknek termelési tevékenysége magasabb fokon all. Ilyenek a táblás gazdálkodási módszerrel dolgozó termelőszövetkezetek különböző fajtáit. Ma már közel 260 ilyen termelőszövetkezet működik, mintegy 62 ezer hold fö döts. De még &z ilyen fejlettebb formájú 'szövetkezetek .ifi csak akkor szolgálják a dolgozó parasztság Igazi érdekeit, ha nem érvényesül vezetésükben semmiféle kapitalista törekvés. Csak akkor, ha a'szövetkezetek tagjali magük végzik a termiéi ő tevékenységet és nem bérmunkádként alkalmazott mezőgazdaságii munkásokat vagy szegényparasztokat zsákmányolnak kii a táblás művelés alá vont földeken. Egyre fejlődik traktorgyártásunk Korszerű, nagy hozamú mezőgazdaságot csak megfelelő gépi felszereléssel érhetünk el. A belterjes mezőgazdaságra való áttérés egyik legdöntőbb felltétele a gépesítés. Az összes mezőgazdasági gépek közül a traktor a legnépszerűbb. A magyar mezőgazdaság elmaradottságát a gépállomány nagyságán is lemérhettük. Az úri Magyarországon olcsóbb volt az emberi munkaerő, mint a gép. A meglévő 7000 trakzatol azonban csak 90.2 százalékig teljesítettük, azaz 1160 traktor készült el. Ha azonban a mellékelt grafikont megvizsgáljuk, azonnal rájövünk, hogy miért. Traktorgyártásunk az államosítás után ugrásszerűen emelkedett. Világos tehát, hogy az államosítás előtt nem ment minden rendben ezen a téren, de az az átszervezés, amit az állam ősi tás óta végrehajtottunk, elég volt ahhoz, hogy traktorgyártásunkat TRAKTORTERMELÉS AZ ELSŐ TERVÉVBEN EGY-EGY TRAKTOR-JELKEP 20 TRAKTORT JEL KEPE? 1947 Vili. tornak éppen ezért csak a felét tartotta üzemben a nagybirtok. A hároméves tervnek egyik központi feladata a mezőgazdaság gépesítése, ehhez pedig feltétlenül szükséges mezőgazdasági gépgyártásunk fejlesztése, átszervezése és racionalizálása. Már az első tervév traktor- gyártásának az eredménye is szemléltetően bizonyítja, hogy mennyit sikerült ebből a kitűzött célból elérni. ^ Az első tervév 1300 darab traktor gyártását irta elő, az eloirány! 'Ugrásszerűién, emelje. 1 Erre szükség is Man. Az országot gépállomásokkal hálózzuk be és a gépállomás legfontosabb mezőgaz- gasági gépe a traktor. Egy állomáson 10—12 traktor működik. Az első lervévben csak 38 gépállomást helyeztünk üzembe, de 1948, végéig 120 fog működni. A hároméves terv befejezéséig: 1919. december 31-ig pedig 300, hogy az ötéves terv folyamán 750 gépállomás szolgálja a doldozó parasztság érdekeit. A termelőszövetkezetid mozgalom fejlesztése érdekében a népi demokratikus államhatalom minden segítséget megad a Földmüvesszövetkezeteknek. A gépállomás-hálózat kiépítéset a szerződéses termelés uj rendszere, vetőmag, műtrágya-akció, Hitelek stb. mind ezt a (célt szolgálják. De ez a segítség csak azoknak a szövetkezeteknek fog rendelkezésére állni, amelyeknek tagjd:. valóban maguk folytatják a termelést és amelyekből a dolgozó parasztság kiküszöböld a kapitalista törekvéseket. Mind az alacsonyabb, mind a magasabb fejlettségű fokon álló ter- mlel ősz övét kezetek döntő jelentőségét az adja meg, hogy ,a gépállomások termelésű/ szerződések és egyéb, a demokratikus állam által juttatott segítséggel lehetővé teszi a dolgozó parasztság kiszolgáltatottságának megs z ün totósét, függetleníti gazdaságilag a kis- és középparasztságot a kutákságtól. Ugyanakkor a gépállomásokon, a termelési szerződéseken keresztül szorasabbra füz;i a munkásosztály és parasztság közötti kapcsolatot. Da döntő jelentőséget ad a termelőszövetkezeteknek az ‘is, hogy a termelésben alkalmazható nagyüzemi módszerek} gépek használatat közös munka, stb. biztosítja a dolgozó paraszt számára a nagyobb jövedelmezőséget. Ezen keresztül a dolgozó parasztság felismeri, hogy a termelőszövetkezet amellett, hogy az egész dolgozó parasztság felemelkedését, a kizsákmányolástól való megszabadulását biztosítja, egyben biztosítja számára az egyéni felemelkedést 'is. — Vasutas taggyűlés Értés ltjuk a nagy kanizsai tény leges és nyugdíjas vasutasokat, bogy a december havi taggyűlést, tekintettel hogy 5-ike vasárnapra esik, 6-án, hétfőn délután 4 árakor lesz megtartva. Kérjük a kartársaik pontos megjelenését. Vezetőség. Kereskedelmi Alkalmazottak Szabad Szakszervezetének felhívása A Magyar Közlöny 4948 év november hó ll-jén megjelent 45.000/ 1948. K. Sz. M. számú rendelete intézkedik az alkalmazottak bejelentési kötelezettségéről. Ennek értelmében felhívjuk azon kereskedőket, akik alkalmazottat foglalkoztatnak, hogy a rendelet értelmében 8 napon belül tartoznak a helyi szak- szervezetnek (Csengeri ut 9.) bejelenteni, hogy alkalmazottait mely- időben foglalkoztatja, név szerint. A bejelent est két példányban kell beadni, az egyik példányt lebélyegezve a cég visszakapja és azt az üzletében jól látható helyen ki kell függesztenie. A jövőben a túlórák ellenőrzése végett a túlórákat a munkáltatók Írásban jelentsék a szakszervezet* nek. A bejelentést elmulasztók kihágást követnek el és a rendelet értei mében bűntetteinek. A Szegedi Kenderfondgyár RT. Figyelem! ö$aS5EBS22ffiS^2$5CHBSS értesíti a kendertermelő közönséget, hogy Pécsett, a teherpályaudvaron Suk István szállító raktárában állandó csereraktárt létesített, ahol tiloít kenderért és kénért kendertonalat. kis- és nagyzsákot, kötélárut, szőlökötözö fonalat, peckes kéveköfelef, kenderlepedövásznat, törülközőt, törlőruhát, vízmentes ponyvavásznat cserét. A csere értékét a helyszínen azonnal kiszolgáljuk, tehát várni nem kell!
