Zala, 1948. december (53. évfolyam, 277-302. szám)

1948-12-03 / 279. szám

31448. docensben 3. ZALA. 5 HA JÓL DOLGOZIK A PARTSZERVEZET Nem szedlek ugyan le az él üzem jelvényt a »Nyirádi B.auxi't«-ról, de már csak illegálisan van a kapu fö­lött. Vagy, mini emlék'. A régi di­csőségé. Mert a Nyirádi Bauxit már nem élüzem. lecs-uszolt harmadik­nak Gánt és Isz koszon lg\ örgy mögé. De senki sem ezen akar most kese­regni. A versenynek mindig van Veszítse is. Ez természetes. De. miért maradt le a Nyirádi Bauxit? Csak azért, mert verseny­társai a nagy hajrában véletlenül megelőzték? Szó sincs róla! A le­maradásnak sajnos mélyebb okai is vannak. Ami alább következik, azt Papp István és a munkások elbeszélésé­ből tudtuk meg. Papp István, az ÜB elnöke, a régi üzemi pártszer­vezet egyetlen helyén maradt tagja és kél vezetőjének leváltása után a szakszervezet ügyeit is ő intézi. A p&ebs&MM&zób elcd&dk Kezdjük mindjárt a legnagyobb hibánál, mert abból fakadt itt min­den baj. A bányában volt MDP szervezet és mégsem volt. Volt any- nyiban, hogy ha kérdezted, felso­rolták a titkár, a propagandista meg a többi vezetőségi tag nevét hibátlanul. Kész. Egyéb jel aztán nem is mutatott a pártszervezet lé­tezésére. Pártnap? össze jövetel? Elv- társ fogódzkodj meg: itt az egye­sülés óta nem tartottak pártgyü- lésl. Nem kell nagy képzelőerő: el lehet gondolni, mit végzett ez a pa- pir-párlvezetőség például a Politikai Bizottság határozatának ismerteté­se, megmagyarázása terén. Ha új­ság nem jön, talán azt se tudják itt, hogy iagzárlat és felülvizsgálat van. Hogy pártunk most formáló­dik tiszta élcsapattá. Röviden: a Nyirádi Bauxitnál a régi pártszer­vezet hanyag és lelkiismeretlen volt: teljesen elhanyagolta kötelességét, nem volt méltó magához az élcsa­pathoz. f asiszta a szaksze&/e.zzí éiÍH A szakszervezel vezetősége a párt- szervezetével egy húron pendült. Lanyha volt, s ha cselekedett, ab­ban nem volt köszönet. Balog Mi­hály, a régi titkár, ha elszánta ma­gái egy gyűlés megtartására, olyan fasiszta beszédet vágod ki, hogy zöl­dül! örömében az üzemi reakció. És terrorizálta a munkásságot, amikor a meggyőzés eszközéhez kellett vol­na nyúlni. £eg,tydem$'áí decides* A rosszul működő, illetve nem működő pártszervezet fegyelmezet­lenséget szült, a fegyelmezetlpnség pedig a termelés rovására ment. A munkaszellem megrojmlolt, az iga­zolatlan mulasztások grafikonja ma­gasra szökkent. — Számokbah ez azt jelenti, hogy havi 150—200mun­kanap ‘esett ki a termelésből — mondja Papp István ÜB.-elnök és keserű mosollyal még hozzáteszi: — aztán ilyenkor esőstől jön a baj. A villám ráadásul becsapott a transz formátorunkba és tizenkét napig áram nélkül maradtunk. Megálltak a csillék, elhallgattak a fejtőkala­pácsok. Zalaegerszegen a GOSZTONYl-szü­lődé Ismét az utazóközönség rendelke­zésére áll, újonnan berendezettszobélvaí Créddii-a ? Nemcsak a fegyelmezetlenség lett úrrá a bányában és akadályozta a termelést. Vele együtt hódított tért a reakció. Elsősorban a klerikális reakció persze. Különösen a nyirá­di bányászok soraiban. Ezek között nem egy akadt, akit Surányi plé­bános beszervezett a krédóba. A re­akciós hatás azonban elért a csab- rendeki, sümegi, halápi, tapolcai bányászokhoz is. Tudni kell, hogy a nyirádi bányába a környékbeli községek dolgozói járnak, akik mel­lesleg egv-két holdas kisparasztok. Rajtuk keresztül a falusi osztály­harc hullámai a tárnákba is át­csaptak. Csakhogy jelen esetben itt nem maguk a kuIákok harcoltak a kis- és közép parasztság ellen, ha­nem a megtévesztőiteken keresztül behúzódott luilák- és klerikális szel­lem igyekezett rabul ejteni a dol­gozók lelkét. És egy ideig nem ered­ménytelenül. Mert nem volt erős, éber pártszervezet, amely a reakciót csirájában elfojtotta volna. Összegezzük a dolgokat: a Nyirá­di Bauxithan rosszul dolgozott a pártszervezet, megromlott a fegye­lem, felütötte a fejét a reakció és csökkent a termelés. Az (Izem Ezt ma már a bánya dolgozói is tudják. És a Nyirádi Bauxit á jelek szerint ma ismét a javulás utján áll. Lássuk csak. A régi pártszervezet vezetőségét leváltották a szakszervezeti vezető­séggel együtt. Ez volt az első lépés. Baráth Ferenc, az uj titkár és Ba­kos. István, az uj káderes friss erőt és lelkes odaadást jelentének a szer­vezet életében. Mind a kelten most jöttek haza az egerszegi négyhetes párt iskoláról és fele vannak tervek­kel. Papp István pedig, a vezetőség egyetlen régi tagja tapasztalataival segili őket. — Első a politikai űzinvonal eme­lése — mondják — s ezért szeminá­riumokat rendeztünk. Négy helyen folyik az alapfokú elméleli oktatás. Nyirádon, Csabrentieken, Sümegen és Bányatelepen. Mindenütt 20—30 hallgatóval. ssH&n tesz ifrcuzotaUan mulasztás ! Elmondják még, hogy megalakult a falujáró csoport is. Mecseki Antal fő aknász és Benedek Endre főmér­nök veuedk. A falujáró csoport ket­tős célt szolgál. Egyrészt párttag­jaink aktivitását növeli, másrészt felvilágosító munkát végez, a kör­nyékbeli községekben. A munkafe­gyelem helyre állj tására az uj párt- vezetőség gyors intézkedéseket kért az üzem vezetőségétől. Az intéz­kedés meg is történt. Ezentúl elbo- csájlják, aki három napot igazolat­lanul mulaszt. És, hogy ez a hatá­rozat nem szóbeszéd, bizonyság, hogy a fegyelem ellen súlyosan vé­tőket máris eltávolilollák. A Cbídé&bk tn&fyí&h&k A »Crédós« bányászok is kezdik megváltoztatni álláspontjukat. Egy­másután lépnek ki Surányi plébá­nos hatásköréből. Mészáros Ferenc, Lehmann István, Szőke Lajos, Tóth Ivonrád, Horváth Florian és a töb­biek. — Megtévedtünk, bizony tál­juk, de tanulhatunk belőle —mond­ják — és bizalommal fordulnak már pártunk felé. — Be is lépnének szívesen, jelentik ki—,de tudjuk; hogy addig sokat kell tanulni és dolgozni, hogy méltók legyünk a párthoz. ícusuitmk és fcezstttfäk a Páüöí" Igen, a pártot most kezdik be* csülni a Nyirádi Bauxitnál igazán. Eddig valahogy természetesnek vet­tek mindent. A korszerű lakótele­pet a régi poloskás fabarakkok he­lyén, a fürdőt, sporttelepet, a könyv tárat, azt, hogy már nem négy, ha­nem tizenkét fejtőkjalapáccsal bá­nyásszák ilt az aluminium ércet, azt, hogy a munkahelyre ma már gépi erővel préselik be az oxigént és ,a bányász nem foj^'>, hanem friss le­vegőben- termel, a kedvezményes áron juttatott korszerű- és célszerű bányászruhát, az autót, amely a munkásokat falujukból a bányába szállítja — egyszóval mindent, amit ;az uj rendszer három év alatt adott. De nincs későn. Garabics János élmunkással és Németh Mihály fel­ügyelővel ’áfz imént beszéltünk a szemináriumon. Garabics 170 szá­zalékot teljesít most a csoportjával és Németh arról beszél, hogy most tanulja, mi az értéktöbblet. —- Dol­gozunk és tanulunk, — jelenti ki, mert ismét élüzem akarunk lenni. Mindössze 33 esztendős volt József Attila, amikor 11 eszten­dővel ezelpfct a balatonszárszói állpmáson egy arra haladó teher­vonat kerekei: alá vetette magát. * 33 esztendős volt, amikor elsza­kadt attól a világtól, amely ré­szeié csak szenvedést, megk inzást, éhséget és rongyosságot jelentett. Egy ferencvárosi bérlői szárny á- bian született, édesanyja mosónő volt. »aki mások hófehér zizegő ruháit az ég kékjébe mártogatta.« Ady Endre után annak egyenes folytatásaként ő volt a magyarság legnagyobb poétája. A dolgozók szenvedéseit, küzdelmeit, életük apró örömeit senki sem ismerte . nálánál jobban. Minden versével a magyar élet kiszolgáltatottjai-- nak hangját hallgatta, a proletár sorsot énekelte. Közülük való volt: „Én nem fogom be poros számat, A tudásnak teszek panaszt. Rám tekint pártfogóm e század: Rám gondol, szántván, a paraszt. Engem - ajdit a munkás teste Két merev mozdulat között, Rám vár a mozi előtt este Suhanó, a rosszul öltözött..." Nemcsak származásában, de lélekben is az elnyomottak, ki­zsákmányoltak költője volt, aki minden verssorával a kisemmizett munkásság és a föld túró földnél­küli parasztság politikai jogaiért harcolt. f József Attila nem balt meg. József Attila örökké él nemcsak a magyar, de a világ‘.minden dol­gozójának szivében. gyermek mély kocsik, footballabdák, zeneszerek, játékáruk, antikvár könyvek Molnár «tesleiieo ZiLAEGERSZEG, MARX-TÉP Folyik a körzeti aktívák, pártmunkások, fuficiÉáriiisekSgliiivizsgálata Huszonheted ike óta pártunk kani­zsai szervezetének központi székhá- zában rendkívül mozgalmas az élet. ötödikéig mindenki saját szemével győződhetik meg: benne van-e a tagnévsorban, vagy esetleg kimaradt belőlg. A városi szervez©, egész lóg­ta sávút megii ozgátták ezek az ivek. Aki nem. szerepel a nyilvántartás­‘i i ;j 4 % a n 5 is i város fi i rd etm e ny ö Felké nem az üss es sütő iparosokat és füszerkei e tkedóliet, fontos közel - lá ás i é tekezijetre folyó hó 3-áiv,dél­ül á:i 4- ómkor -je»enjenek meg a köz- ©ilglávi iiodában (Ady Endre-u. 2..). —o— Értés i tem m ihdazon tehénta, rtó gazdákat, akik tej beszolgáltatás i kö­telezettségüknek pontosan eleget tesznek, korpaki utalás ban rés; ©sül­hetnek. A korpa a hely bel,i lisztrak­tárban (Kmizsi-u. 2.) voi:ető át hatóságilag megállapított áron.--ö-­Felhívom az összes hadi segély ben részesülőket, hogy a részükre kibo- csájlotü i.uézésen feltüntetett okmá­nyokat az adott határidőre ok vet e- nül személyesen vigyék be hivatalom közigazgatási ügyosztályára, mert aki ezen kötelezettségének a kellő időben, eleget nem tesz, hadi,segélye be lesz szüntetve. Aki az idézésre nem jelenik meg, ellene a ’kihágás i •eljárás meg lpsz indítva. Tekintettel a nadisegély revízióra, a december havi dijak "csak pár napi késéssel fognak utaltatni. A kereskedelem és szövetkezetügyi miniszter ur 51.658/1948. K. Sz. M. számú lendeiete értelmében Nagyka­nizsa ni. város területén kocsmákban meleg ételt kiszolgáltatni nem sza­bad. E rendelkezés elJen vétők ki­hágást követnek el. Polgármester . msm ban, a helyszínen tagsági könyve felmutatásával kérhet orvoslást. Egy másik teremben már tegnap óta tagvlzsgálat folyik. A körzeti szeiveie ek aktívái, pártmunkásai és kisebb Lsztré., viselői vizsgáznak a párt előtt gyakorlati, és elméleti fel- készültségből. Nagykanizsa képviselőtestülete az 19J. évi kölíségveiéstíárgyalja Nagy József elvtárs, polgármes­ter december 4-án, szombaton dél-: után 4 órára rendes közgyűlésre. hívja össze Nagykanizsa város kép­viselőtestületét. A közgyűlés tárgysorozatán több kisebb jelentőségű pont melleit a varos 194-9. évi költségvetése is sze­repel. A képviselőtestület ezen a közgyűlésen általánosságban és részleteiben tárgyalja le a költség­vetést. Amennyiben elfogadják, úgy a város ^övőévi költségvetését felter­jesztik a beiü ymini ztózrunu a, auoJ jóváhagyásra felett döntenek. Árverési hirdetmény A zalaegerszegi rendőrkapitányság­hoz beszolgáltatott talált és elkobzott tárgyak, melyekért tulajdonosuk egy év elteltével nem jelentkezett, a rend­őrkapitányságon árverésre kerülnek^ Az árverés a zalaegerszegi rendőr­kapitányság Jókai-utca 2. sz. hivatalá­nak fszt. 7. sz- szobájáb n 1948 évi december hó 20. napján délelőtt 10 órakor lesz megtartva. A tárgyak egyenkénti kikiáltásuk után a legtöbbet Ígérőnek készpénz­fizetés ellenében, minden szavatosság nélkül kerülnek árverésre. Zalaegerszeg, 1948. nov. 22. Éliás Ferenc sk. rkap. vez. b. isméé ééü&6m & PfyUádí Búutáé

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom