Zala, 1948. december (53. évfolyam, 277-302. szám)

1948-12-29 / 300. szám

december 29. ZALA I V.v . 3 Nem esszük meg a jövőnket! ZALAI ÜZEMEK MUNKÁSAI BESZÉLNEK A NORMÁRÓL, AZ ÉLETSZÍNVONALRÓL ÉS A JÖVŐRŐL HÍREK a feiü.it/i'zsfyái&foól a munkások bére ma már jóvá! magsabb, mint amennyire 1950 augusz­tusára terveztük... Rá kell mutatni arra, hogy ha lényegesen többet költünk — és ■tost lényegesen többet költünk — munkabérekre, mint amennyit a tervünk előre­lát, akkor ennek az a köv tkezmónye, hogy termelésünk nagyobb részét éljük fel és*kisebb része jut a befektetésekre, jövőnk kióoitésére. És valóban, már hallot­tunk jóindulatú figyelmeztetéseket, melyek rámutatnak, hogy a munkabérek és az életszínvonal Ilyen kiugrása a tervből annyit jelent, hogy megesszük, feléljük a jövőnket.“ (Rákosi Mátyás.) tijsemí értekezM van a zalahalápi ba- aaftóbány álban, Pdus Imre és Makó János, az üzem két dolgozója elmondja., bogy amikor bé- stfiiiikiel megkaptuk —- mondja Patus ^ Im- 0® —, kiszámítottam, hogy óránként át- lajg 2 fill!ér (híján 5 forintot, kerestem. HOL VAGYUNK MÁR a békebeli életszinvonaltól — mondlja koidogan.. — Mi viszont a; brigádommal együtt a normált 187%-ban teljesítettük —mond- ij® Kämmerer József brigjáidivezető. Malkó János kőfejtő arról beszél, hogy a brigádok teljesítménye . álltaláb an az faeranéí 140%, viszont az egész üzem mormáljö csak 111 %. — Munkabérünk a békebelinél 8 % -kai saagasabb, csak a hároméves terv utolsó évében 1950-ben kellett volna, hogy le­gyen. A termeléssel ellentétben viszont már dtt ^tartunk, ,hogy ennél JÓVAL TÖBBET KERESÜNK. — Bezeczkynek 6 forint és néhány fil­lér órabére volt ezen a héten — szól Rudolf Andrájs. Ez dicséretre méltó! De veszélyes lenne ám, hia csak arra töre­kednénk, hogy mindenáron az életszín­vonala í em éli j ük., — Úgy van, igaz. — állapítja meg Kämmerer József is. No, de mi mindig ■elégedetlenek vagyunk és éppen ez ösz- 'tßaöz arra, hogy többet termeljünk. — Nézzétek — szól bele a vitába Adóm .Mátyás —, hát újításokat eszközöltünk, aj munkamódszerekkel dolgoztunk, vak­juk meg csak őszintém, bogy ilyen kö- •rftfosények . közötSti A MAI NORMA ELAVULT a .n»i számunkra'. — Szigorítsak meg a normát — indít­ványozza Kämmerer József és brigádja «evében bejelenti, hogy az eddigi 5 fej - kő egységet kitevő normát önként fel­emelik 5.2-re. Kócián Vince egy másik brigád veze­tője, máris bejelenti, hogy ö pedig bri­gádjával együtt a 9.4-es fejkő egységet 'ÍO-re emeli. > Ml TÖBBET AKARUNK TER­MELNI — hangsúlyozza. Ehhez gépek kellenek, ‘tehát 3 gépgyárakat, a nehézipart kell fejleszteni. Ez ma a döntő! — És mi köze van ennek a mi mor- aaárik szigorításához? — ,szól egy hang. — Az a köze — mondja Kócián Vin­ce •—, hogy ha az elavult normát mi meg­szigorítjuk, csökken az önköltség. Az ál­lamnak-tehát n mi munkánk terméke is olcsóbba kerül. Az igy megmaradt pénzt ,a nehézipar fejlesztésére fordí'.hatjuk, így építjük mi is a szocializmust. Ezért ;a nagvobb bőség alapját kell megtérem- 'lenünk. “Ennék viszont döntő tényezője a nehézipar. — Nagyon helyes — iájllapítij ák meg az fiziem dolgozói egyöntetűen. Megér­tettük mi, Rákosi elvtárs felhívását, nem ehetjük meg a jövőnket. Bakó János, a kovácsmühely brigád vezetője az áldozatból adásban nut vdáig megy, hogy keresetük 5%-át má\ 9 múlt héten sem akarták átvenni. EZT A DEMOKRÁCIA NEM KÍVÁNJA — mondja Bezeczki Nándor, ellenben azt elvárja valamennyi dolgozótól, hogy az önköltség csökkentésével, a termelé­kenység fokozásával, anyagmegtakaeritá- sával és a rejtett tartalékok felkutatá­sával járuljanak hozzá, hogy az ötéves tor* alatt olyan ipart létarithessünk Ma­gyarországon, amilyen még soha nem volt. * Bakos István elvtárs a myirádi bauxit bánya egyik murikásbrigádj ál vezeti. Nemcsak a saját magja, hanem AZ EGÉSZ MUNKÁSOSZTÁLY JÖVŐJÉVEL szemben felelősséget érez. A múlt hó­napban végézte el kitűnő eredménnyel Zalaegerszegen a 4 heteis pártiskolát. — Tisztában vagyok azzal, hogy mi a jövő fémjét, az ajluminiumot bányász- szűk. Tudom, ha az önköltségünket csökkentjük, egy egé'sz iparáig önköltsé­ge csökken — mondja — ej az állam részére óriási megtakarítást jelent. Az én életszínvonalam iis magalsiabb az 1938 ásnál. Szívesen maradok emellett a to­vábbiakban, hiszen a termelésiben alig ér­tlük él a békebelit. — Valahogyan nem' volt egyenes arány­ban nálunk sem a kifizetett munkabér a termelés eredményével. Műszakilag fejlődött az üzeműnk, több mint 50 uj csiLéh! kaptunk. Újításaink uj műnka- módszereink, arra ösztönöznek bennün­ket is, hogy az elavult normát ÍIM-KAL' MEGSZIGORÍTSUK Az üzem valamennyi dolgozóija belátta, amit Rákosi elvtárs legutóbbi beszédé­ben mondóit, hogy az életszínvonal ilyen 'gyorisütémü emelkedését nem foly­tathatjuk Az az álláspontom a helyes fejlődés terén, hogy az életszínvonal kö­vesse a termelést ne pedig fordítva. — Nem szabad tehát m eg ál Inunk most, amikor a- iszociálizmust építjük. Nem szabad többet fogyasztanunk, mert ak­kor feléljük azt ás, amiből építeni aka­runk. Ne együk meg! a hizlalásra szánt libát már sovány állapotban, hanem hizlaljuk #el! Mtegérfetflék tehát; Zala megye ipari dolgozói Rákosi elvtáns beszédét, hogy mit jelent a szocializmus építése érde­kében az életszínvonal emelkedésének megfékeziétsé. Hogy is mondta Rákosi elvtíárs? „....már felmerült a hasonlat, hogy so­kan egy tál lencséért eladják a jöven­dő szocialista örökséget. Ezzel szem­ben fel kell venni a harcot." Mi fél is vettük a harcot — mondja Bakos István — és tudjuk, hogy ebben a harcban mögöttünk áll az egész ma­gyar munkásosztály élén a'Magyar Dol­gozók Pártija. (Juhász) A párttagság- felülvizsgálásával foglalkozó 4-©s számú bizottságok, amelyek vezetői jórészt a pártmun­kásokat és alsóbb tisztségejklet viselő párttagokat felülvizsbáló 3-as számú bizottságok tagjaiból kerültek ki, — gyakran túlzott szigorral bírálják el az eléjük kerülő párttagságot. Olyan mértéket alkalmaznak, amilyet a 3-as számú bizottságok alkalmaztak. Természetesen minden párttagtól meg kell követelni a párt iránti hűséget. De nem lehet olyan ideoló­giai képzettséget és aktivitást ki­várni: az egyszerű tagoktól, mint a tisztségeket betöltő párttagoktól és pártmunkásoktól. Azok a bizottsá­gok, atpelyék túlzó szigorral mérik a pártitagdkat, ártanak a párt ügyé­nek. v . * »Pártunk szociális összetételében a kispolgári elemek túlságosan meg­növekedtek pártunk proletár jeli ego? rovására, sőt polgári elemek is be­hatoltak a pártba. Pártunk szociális összetételében bekövetkezett ezen el­tolódás következtében. a forradalmi éberség, szilárdság és harci szellem el tompításának tünetei mutatkoz­nak.« A Politikai Bizottság szep­tember 2-i határozatának erre a rendkívül fontos pontjára egyes fe- lüívizsgálóbizottságok nem eléggé ügyelnek és előfordul az is, hogy nagyobb százalékban zárnak ki mun­kásokat, mint más rétegekhez tar­tozókat. ff Azt akarjuk, hogy Zala népe ' MINDENKEPPEN EGÉSZSÉGES LEGYEN“ Dr. GÁBOR ERNŐ TISZTIFŐORVOS NYILATKOZATA A várahozóterem tele van gyer­mekkocsival. A csendet mindunta­lan harsány csecsemősirás zavaii- ja. A zalaegerszegi egészségházbah vagyunk, almi a város legifjabb nemzedéke járul most BCG oltás­hoz. Ők még nem tudják, milyen szerencse éri őket, de az örvendező arcú any ált igen. A zalaegerszegi népegészségőrök jó felvilágosító munkát végeztek. A várakozás izgalmában kis be­szélgetési folytatunk dr. Gábor Er- | nő tiszti főorvossal, aki a BCG oltás j áldásai! magyarázza két asszony­nak. A népbetegségek hazája | —- Zala megye nemcsak a neak­? ció, hanem a népbetegségek hazája is volt a múltban — válaszolja, ami­kor a megye köziegészségügyéről ér­deklődünk. — Amit a múlt rend­szer egészségügyi vonalon elért, csak külsőség, látszateredmény volt. Za­lában szedte legnagyobb számmal áldozatait a tbc. és a vérbaj. A gyó­gyulás és üdülés úri monopólium volt. A tömegek kezelésére alig volt kórház és egyéb orvosi felszerelés, de a tizerezholdasok a semmitevést is hírneves külföldi szanatóriumok­ban beverték ki. A demokrácia nemcsak a reakciót, a népbetegségeket is legyőzi Gábor Ernő dr. néhány jelentős adattal mutatja be, hogy milyen komolyan veszi a magyar demo­n O Hálával és feiszesisttsl tartizusik BépI demolcrdcMnalc" Kiosztották a jutái ni at Dani. Ferencnek és Nagy Istvánnak A nagykanizsai polgármesteri hi­vatalban ünnepélyes aktus megtéte­léi e ült össze a Népi Bizottság. A két megjutalmazott gazdának, Dani Ferenci.ek és Nagy Istvánnak adták át. a dicsérő oklevelet és a 250 fo­rintot, a niért a hőszolgáltatási ver­senyben kiváló eredményt értek el. — Nyáron kifejtett felvilágosító munkánk gyümölcsét látom abban, hogy a két gazdának átadhatjuk most megérdemelt jutalmukat — mondta a/ M DP és a városi ige-vében Nciay József elvtárs, polgármester. A két gazda megható titan vette át az oklevelet és á pénzjutalmait, amit mindkettőjük nevében Dani Ferenc köszönt meg: —j Hálával és köszönettel tarto­zunk népi demokráciánknak, mert munkánkat olyan jutalommal illette, mint amilyent még sohasem tapasz­taltunk. ígéretet lettek arra mindketten, hogy ezentúl még jobban dolgoznak. Megmutatják, hogy a. kitüntetésié érdemesek. Sszőlöaltvéiny-——— ‘T MMiwmrmmwrTnwrni I. oszt. 1.20 Ft, II. oszt. 60 fill., gyökeres vad 50 60 fill., sima vad 1080 drb-onként 120-150 Ft. 30°/o előleg beküldése mellett szállítok. FÜLÖP JÁNOS ABASÁR-MARKAZ, Fő u. 107. krácia Zala megyében is a nép- betegségek elleni harcot. A megyei költségvetés 1949-ben 100—100 ezer forintot irányozott elő, amelyen No- ván és kötényén egy-egy tüdőgon­dozót épit. Talán még ennél is na­gyobb jelentőségű, hogy Nagykani­zsán a kórházat ebben az esztendő­ben 1,300.000 forint költséggel ki­bővítik, korszerűsítik és külön 70 ezer forintot irányoztak elő a- kór­ház területén egy gyermekmenhely létesítésére. Mindezeken kívül Nagykanizsán 60.000 forint költség­gel uj mentőkocsigarázs épül, s a Batthyány-utcában lévő bölcsődét 50.000 forintért üzembe állítják BüegszabaüuSunk á szemoru örökségtől — Ez is életszínvonal emelés, úgy ne — mondja mosolyogva a tiszti főorvos. Ekkor már körénk csopor­tosultak az oltásra várakozó asszo­nyok és helyeslőleg bólintgatnak. De Gábor Ernő még nem fejezte be. — Most legsürgősebben a le te nyel szülőotthont építjük meg, s az ipari telepeken mindenütt napközi ott­honokat létesítünk. — Tudják, asz- szonyok —■ fordul a figyelő arcok felé —. a napközi otthon azért jó, mert a szülő, ha munkába .megy, van kire nyugodtan rábízza a gyer­mekéi s nem keik egész nap attól lelnie, bőgj' a gyermekének baja esik. Gyorsan még azt is elmondja, hogy a keszthelyi tüdőgondozó is teljesen elkészült már és tavasszal meg is indul. — Tudja, azt szeretnénk mondja búcsúzóul — ha Zala nem­csak politikailag, hanem egészség­ügyileg is megszabadulna szomorú örökségétől- Szóval azt akarjuk, hogy Zala népe mindenképpen egészséges legyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom