Zala, 1948. november (53. évfolyam, 253-276. szám)

1948-11-28 / 275. szám

ZALA. 1948. november 28. Egységes osztály-e a parasztság? A f,alun folyó és egyre élesedő őszLályharc szükségessé teszi, hogy tisztázzuk a parasztságnak, mint »társadalmi osztálynak« a kérdését. Különösképien szükségessé teszi ezt a kulákság által a beszolgáltatás idején hangoztatott jelszó a »pa­rasztegység« jelszava, mely még ma is sok dolgozó parasztot megtéveszt. A kulákság a »parasztegység« jel­szava alatt akarta a dolgozó pa­rasztságot saját céljaira-felhasználni és a népi demokráciával, amely a dolgozó parasztság érdekében rá­tért a kulákság korlátozásának poli­tikájára, szembefordítani. A »pa­rasztegység« jelszava alatt azt ma­gyarázták a dolgozó parasztságnak, hogy az egész parasztság érdeke — beleértve a kulákságot is — egysé­ges és ezért egységesen szembe kell szállniok minden olyan törekvéssel, amely a parasztság bármely rétegét (értsd alatta a kulákot) sújtaná. Ez .alatt a jelszó alatt próbáltak a pa­rasztságon belül egységfrontot létre­hozni a népi demokratikus fejlődés­sel, a kulákság korlátozásával szem­ben. A »parasztegység', jelszava ha­mis és reakciós jelszó. Hamis azért, mert úgy akarja beállítani a dolgo­kat, mintha a kizsákmányoló ku­lákság és a dolgozó parasztság érde­ke [azonos lenne. Reakciós pedig azért, mert a kapitalizmus ellenhar coló munkás-paraszt szövetség meg­bontását, vagy ami ezzel egyet je­lent, a társadalmi haladás meggál- lását célozza, a kulákság falu fe­letti politikai és gazdasági hatal­mának megőrzése érdekében. A parasztság« jelszavából kiin­dulva vizsgáljuk meg a parasztsá­got, mint társadalmi osztályt.« Az első, amit megállapíthatunk, az, hogy a parasztság — tagjai élet­módjának hasonlatossága ellenére sem egységes osztály. A paraszt­ságon belül fejlődése során réte- geződés ment végbe, amely a kapi­talizmusban az egyes rétegek kö­zötti fokozódó ellentétekben, osz­tályellentétben jutott kifejezésre. A FEUDALIZMUSBAN A PA­RASZTSÁG minden rétegét súj­totta a földesúri, elnyomás és kizsák­mányolás. Ez a- tény egységes maga­tartásra kényszeritette az egész pa­rasztságot á földesúri osztályai szemben. A föídiesurak' elem- harc azt a látszatot keltette, mintha a ■parasztságon béliül nem ennének ellentétek a gazdag, esetedet tartó íeíkesjobbágyok és a nincstelen, sze- gény zsellérek között. Ez a látszat a jobbágy felszabadítás után sem tűnt ei. teljes egészében. Mégpedig azért nem tűnt el teljés egészében, miért a fönnmaradó nagyb irtokrend- szer — bár nem egyforma mérték­ben — de sújtotta mind a nincstelen parasztságot, mind a birtokospá- i asztságot. Ezért a parasztság a nagy bírt ok - rend s zé r re i, a. f ö í des u>^ osztállyal szemben többó-kevésbbé egységes álláspontot vo.t kényte on tanúsítani. Ugyanakkor azonban a jobbágy- felszabadítás megindította a paraszt­ságon belül- is a kapitalista fejfő- dést, amelynek eredményeképpen a parasztságon belül az egységes pa­rasztság látszata egyre inkább szer­tefoszlott. KIFELÉ, A NAGYBIRTOKKAL szemben tehát nagyjából egységes volt a parasztság, befelé azonban a kapitalista fejlődés következtében fo­kozatosan lei fejlődtek és egyre job­ban élesedtek az egyes rétegek kö­zött iaz o-sztáíyekentétek. A fie.sz a ha­dúrt telkesjobbágypk egy része a nincstelen zsebének, csia édek kizsák­miányofásávaf Wgyne gazdagabbá vált, ku-Tákká fejlődött-; nagyobb resize ázonban éppen hogy meg tudta tar­tani birtokát, közép- vagy kisbirto­kos lett, vagy pedig teljesen eli&zie- gényedett, nincstelenné, szegéiiypa- raszttá vált. Az 1945-ös földreform, és az utálna következő fejlődés azután alapjában megváltoztatta ezt a helyzetet. A nagybirtok-rendszer megszűnése | megszüntette az egységes parasztság látszatának utolsó foszlányát as. A földesúri, osztály helyét a falun a kulákság vette át s megkezdte a földhözjuitatott kisbirtokosok, vaja-' Geüsíii dédelgeti ellenségeit a demokrácia 100 hóid, kastély, óvoda és suttogó agitáció — 6 APÁCA BIRTOKÁBAN Gelsén a földosztáskor Séiliei Te­réz volt nagybirtokos és a magyar demokrácia jóvoltából hat apám 100 hold földet * és kastélyt kapott, hogy ott életüket, éveiket gondtala­nul lepergethessék. Hogy kell-e 0 apácának 100 hold föld e vigaszta­lan földi életben — ezen akkor le­heteti volna vitatkozni. Ma már nem lehet. A hat gelsei apácának nem volt elég a kastély és a föld, kellett nekik az óvoda is, ahol a gelsei kisgyermekek leikébe már korán elültethetik a demokrá­cia iránti ellenszenvet. Annak ide­jén ezek az apácák indították el Gielsén a harcot az iskolák államo­sítása ellen és ők a suttogó katonái itt a reakciónak.. A MNDSz gelsei szervezete szíve­sen kezelésébe venné az óvodák a f öl d ni üves sző ve t keze t pedig példás táh 1 ásgazdálkodást teremtene a volt uradalmi birtokon. A hat apácának elég lenne, amit ők is megművel­nek. így, dolgozva, kevesebb idejük lenne ja demokráciáéi lenes tevé­kenységre. Törvényszéki hírek Zalaegerszegről Az elmúlt napokban hozott ítéletet a zalaegerszegi törvényszék ifj. . Bédi Gyula bűnügyében, aki apjának üzle téből és raktárából több ezer forint értékű kerékpárt, tűzhelyeket, zománc­edényeket lopott el. Ifj. Bódi Gyulát jogerősen 5 hóuapi fogházbüntetéssel, az orgazdákat pedig: Tózsoki Kálmánt, az egyik zalaegerszegi szállítmányozó cég alkalmazottját 3 havi, Szökrönyös Sándort • és Markos Józsefnél 1 havi, Sámdorfia Aütalt 2 heti szabadságvesztés bünletéssel súj­totta. Szökrönyös Pál egyhónapi fogház­büntetését 3 év próbaidőre felfüggesz­tette a bíróság. Kákái György, Partis Lajos, Búzás Lajos, Miklós Sándor és Lang Tibor vádlottakat pedig felmen­tették. * lemből kapta fel a fejszét és sújtotta fejbe a férjét. A nyomozás során olyan adatok kerültek a hatóságok tudomá­sára, hagy Kovácsné meg is mérgezte a férjét. Az Országos Vegyvizsgáló Intézettől azonban nem érkezett meg a leirat, amely megállapítja megnyug­tatóan, hegy a mérgezés esete fenn­forgóit e gyilkosság elkövetésekor. A tárgyalást elnapolták. Kutasi István zalaegerszegi kémény­seprő segéd Zalaapátiban erőszakos viselkedést tanúsított egy ottani lakos süketnéma leánnyal. Az ügy tárgyalását bizonyitáskiegészités miatt elnapolták. 12 évi legyez helyett -15 hínag Martinka István sikkasztás büntette miatt üli 6 havi fogházbüntetését. A per ujrafelvételét kérte. A bíróság azon ban az ujrafelvételt elutasította.. Meg állapítást nyert, hogy az e ső alkalom I mái reá nézve terhelő vallomást tett Kránitcz; Katalin, akitől egy országos vásár alkalmával egy pénztárcát illetve 17 forintot sikkasztott — mostani val- ® lomásával a bíróságot naeg akarta tá­ji veszteni — így a nyeleszoros lopás vétsége miatt büntetett előéletű Mar tinka perújrafelvételét elutasította. * Lentiben Kovács Viucéné szeptember 8 án verekedes közben férjének Kovács Vincének a koponyáját a kezeügyébe került fejszével szétverte. Vádlottként áilt az 5 gyermekes családanya a zala­egerszegi törvényszék előtt. Arra hi­vatkozott, hogy 20 éve állandóan ütötte-verte a férje, állandóan ivott és a kérdéses időben is konyhakéssel rontott rá, hogy meggyilkolja, önvádé- í Szabadlábra helyezték a szolő- plncók rémét Farkas Gábor nagykanizsai (lakos J a fófszabáduláis utáni időben üz-et- I szerűen foglalkozott azzag hogy ke- | rékpáron, hordóval!! felszerelve ki iá- 1 íbogatetb a környékbeli hegyekbe, fel- i törte a pincéket s az ellopott bort | értékesítette. Annak idején a nagykanizsai sta- ■ tár telis bírásáig' 12 évi fegyházra I ité'te ezárt a 18 esetben elkövetett I betöréáiee kopásért. 'A 12 év-bőt azon- 1 ban keveset kiértett, .leülnie Farkas I Gábornak. Az igaziságügyminíszter 1 ugyanis legújabb rende telévé Far- | least 6 évi próbaidőre szabadtSábra I hegyezte. Farkas Gábor tehát, ha jőí ft visehi ezeratűí. magát, 15 hónapi | fegyh ázzái megúszta. | ínint 1 régi kis- ás középbirtokoso fiegetti gazdasági és politikai hataJ Mának fokozottabb kiépítését. A lcu iákok, zsiiros parasztok vetőmagja igája, felszerelése megmaradt. Ezei nek uzsoraáron való kölcsönzés© lei a cselédek és napszámosok nvuzásáj kívüli a kizsákmányolás föeszköze. 1 kulákság a dolgozó parasztság ro vására gyarapodott. A földreform eted menyeképpen í magyar parasztságon beiül jeontoi átrátegeződés ment végbe. Á mező­gazdasági cselédek, nincstelen föű- munkáisotk és törpebirtoßösok hatal­mas tömege kisbirtokossá vált s ma már a nincstelen földmunkások száma a dolgozó birtokos-paraszt­ság tömegéhez viszonyítva csekély. A földreform és a j^épi demokrati­kus fejlődés eredményeképpen a mai magyar parasztság három főréteg- bőLájlii. A parasztság döntő többsé­gét jelentő kisparasztokból, a fan kizsákmiányolő kapitalistáit jelentő kuíiáikságboíi s a kettő között helyet foglaló középpa-rasz tságbóL A KULÁKSÁG ÁLTAL az uzso­rán és bériíaieken keresztül Kizsákmányolt kisparasztság együt halai a munkásosztály- fyal a Kizsákmány olás ??? cg szün­tetéséért, a szód alista társada­lom f eléír léséért. A kulákság, amelynek kizsákmá­nyoló ■ tevékenységét a szocializmus félé fejlődő népi demokrácia egyre fokozottabban kori átozza, minden eszközzel harcol az el­len és elsőrendű szövetségese a megvert nagyb'irt okos, nagy­tőkés osztályokat képp.sclő egy­házi reakciónak. A KÖZ ÉPPARASZTSÁG, amely ugyan időnként idegen munkaerőt is fogdaikoztat és a piacon keresztül bizonyos mértékig énetekéit a tőkés 'rendben, a munkás dolgozó voltánál fogva a kisparasztságlioz tartozik. Ma még részben ingadozó álláspon­tot foglal e« a kulákság és kispa- rasztsag között, azonban egyre in­kább felismeri, hogy Helye a num- kásság és kisparasztság oldalán van. Fei ismeri, hogy neki is érdeke a kizsákmányoiás megszüntetése vá­rosban és falun egyaránt, mert an­nak fennmaradása vvégsőtökön az ő elszegényedését, nincstelen proletár­sorba való süllyedését je ent i. Ezek a tények bizonyítják azt, hogy a parasztság nem egységes osztály, hogy kizsákmányoiőkra és ki zsákmány oítakra bőm. fik. Egyik oklaion ád a ku'.ák, a másik oldalon pedig a dolgozó kis- és középparaszt. A kettő között kibékíthetetlen az ©itteniét. A kutek soha nem fog ön­ként temondani a kizsákmányoiás- rál, a dolgozó parasztságnak pedig ha meg akar szabadulni a kizsá.k- mányoíásta!1, az eiszegen védéstől, ha emelkedni akar, te kell győznie a kulákot, meg keld semmisítenie a fai un is a kiizsákmányolást. Erre pedig csali a munkásosztály vezeté­sével, azzal szövetségben képes. A »paraszt-egység« hamis, niunkásosz- tá-ify- és haladáséi eres jelszavak he­lyett a »munkás-paraszt szövetség« a minden kizsákmányolás megszün- tietíéséért- folytatott harc, amely egy- iben a kulákság etem harcot is j>e- tentii, jelszavának megválás i tás a az, .amely valóban a- dolgozó parasztság érdekeit szolgálja. Ónodi/ M kiás wmmmmxx.'mzm.m'&m Értesíti a kendertermeiő közönséget, hegy Pécsett, a teherpályaudvaron Suk István szállító raktárában állandó csereraktárt létesített, ahol tilolt kenderért és kőéért konderfonalat, kis- és nagyzsákot, kötélárut, szflíökötözö fona­lat, peckes kéveköteíet, kenűeriepeüövásznst, törülközöl, törlőruhát, vízmentes penyvavásznat cserél. A csere értékét a helyszínen azonnal kiszolgáljuk, tehát várni nem kell!

Next

/
Oldalképek
Tartalom