Zala, 1948. november (53. évfolyam, 253-276. szám)

1948-11-24 / 271. szám (270. szám)

1948 no vem be Z A L A. 54 ,,V6|!i| számoljink le azzal a rí akciós suttiiissal, amiiy a mű szak! érfitalsáid éra- és hetibér bev§zsiést¥iS Ryaitalaaltja Ú6 aga—BaBEUMmami—BBBaBawaBHM mondotta ZENT AI BÉLÁ, Nagykanizsán Vasam,ap délelőtt 11 órakor zsú­folásig meglelt széksorok előtt tar­totta meg előadását Zentai Béla or­szággyűlési képviselő, a Mérnök- és Technikus Szakszervezet főtitkára, a nagvkanizsai műszaki értelmiség előtt/ A gyűlést Németh László mérnök, a helyi szervezet elnöke nyitotta meg, aki után Ferenczi Szabó Béla, az ÁíDP nagykanizsai szervezeté­nek titkára mulatott rá azokra a tennivalókra, amik a műszaki ér­telmiségre a szocializmus épitése terén vár. A nagy tetszéssel fogadott rövid beszéd után ZENTAI BÉLA tartotta meg több mint másfél órás hatalmas beszámolóját. Beszé­de elején rövid külpolitikai beszá­molót tartott a célból, hogy a mű­szaki értelmiség világosan láthassa, hogy az egész világon a békét akaró haladó irányzat tömegei rohamo­san nőnek és ugyanilyen arányban fogynak az imperialisták, a háborús uszitók táborai. Nemcsak a Szov­jetunióban és a népi demokráciá­ban, de a kapitalista államokban is hatalmas tömegek harcolnak a bé­kéért, aminek legjobb bizonyitéka ja francia, immár 6 hete tartó ha­talmas bányászsztrájk, a görög sza­badságharcosok győzelmei és a ki- nai néphadsereg világtörténelmi elő­retörése. De Angliában és Ameri­kában is óriási tömegek állnak a haladás frontján. Bizonyság erre az USA-ban történt elnökválasztás, ahol Trumant csak azért választot­ták meg, mert kisajátította Wallace programját és azt hirdette, meg­egyezést akar a Szovjetunióval és minden törekvése a béke fenntar­tása lesz. — Meggyőződésem, hogy minél kö­zelebb kerül egymáshoz a munkás, a mérnök, a technikus és a műve­zető, annál jakban megism®rik és megbeesülik egymás munkáját. Egészen bizonyos, hogy az ipari szervezkedés a műszaki értelmiség munkájának anyagi megbecsülése terén i,s további javulást eredmé­nyez. A termelés gyorsabb emelke­désével életszínvonalunk jelentősen .emelkedik. Le keli számolni azzal a reakciós suttogással, amely a rnöszaki értel­miséget órabér és hetibér beveze­tésévei nyugtalanítja s ezzel igyek­szik soraiban hangulatot kelteni az ipari szervezkedés ellen. Nyugodtan állítom, hogy ilyesmiről nincs szó. — Az uj szervezetekben megva­lósítjuk a munkásság szakmai to­vábbképzését a műszaki értelmiség széles'rétegeinek bevonását al. A mű­szaki értelmiség’ továbbképzéséi,tu­dományos munkáját, a műszaki szaksajtó fejlesztését az ipari szak­szervezet és a megalakulás előtt álló műszaki tudományos egyesületek együttes munkája biztosit ja a jövő­ben. Végül az ideológiai színvonal \ közös emelésén keresztül megvaló­sítjuk második kongresszusunk jel­szavát: »Együtf a munkássággal munkában és tanulásban«. Példát mutatott Bánokszentgyör 36 Határiifi ilől! BltmMkM iszi muikákat — Ugyan, a cseléd csak úgy tud dolgozni, ha mellette'áll botjával az intéző, meg az ispán — mondogatták a földosztáskor a falvak zsi- rosparasztjai lenézően. Azóta 3 év jtelteil, s az ujgazdák megmutatták, hogy nem felejtették el: mit köszönhetnek a magyar demokráciának. A kiosztott földet odaadó, szorgalmas munkával hálálják meg, megcáfolva a reakció hazug állításait. V Bánokszentgyörgy régi gazdái bizalmatlanul figyelték annak a 36 ujgazdának működését, akik a községben meg a közeli Kislak-major­ban kapták meg földjeiket. S ezek az ujgazdák megmutatták, hogy tud­nak és akarnak is a demokráciáért dolgozni. Ebben a gazdasági évben ők voltak az elsők, akik jelentkeztek kivétel nélkül az őszi szántás- vetési versenyre, s ők vollak az elsők az őszi munkák hiánytalan el­végzésében. A községi versenybizottság megállapítása szerint már októ­ber 31-én elvégezték összes őszi munkáikat,, nemcsak a szántás-vetést/ de a ku ko r i cas zár betakar i l ás t, répaszedést és vermel és t is. Ugyanebben az időpontban a régi gazdák közül még csak kelten fejezték be a mun­kákat. . a A példamutató ujgazdák közül különösen Szőke József, Varga György, Borda Ferencné, Berta János, Kovács János, meg Rostás Já- nosné, — áld két gyermekével, férje nélkül dolgozik — emelhető ki. Magyarország felvétele u\m az SIMQ előtt Az UNO párizsi közgyűlése hét­főn újból megkezdte az uj tagfelvé­teli kérelmek megvitatását. A vita különösen Finnország, Olaszország, Bulgária; Magyarország és Románia felvételi kérdésénél vált hevessé. A Szovjetunió képviselője kijelentette, amennyiben az angolszászok eluta­sítanák ezeknek az országoknak fel­vételét, a Szovjetunió is ellenezni fogja az angolszászok által ajánlott országok felvételét. Téiszenlakelyi fasiszták kerüllek a népEisréság elé, akik mestámaőták a renüirjárírt Megírtuk azt a felháborító esetet, ami nemiéiben Tétszerd aheiyan történt, ámennek következmén\iá­képpen öt tótszerdaheíiyi. lakost: Ki- barics Rémuszt, Kibarics Istvánt, Ti,schlier Istvánt, Kuzma Józsefet és Ko ínyek Balázst a rendőrség letar­tóztatta. A községben két lap ügy nők Járt, akik kisgazda- és Rarahkovica-párti lapokat akartak terjeszteni, de eztán lapterjesztés helyett a demokrácia e,:íen izgattak. A két budapesti,- ilap- ügynök, ’Vmk.fer* Frigyes és Fate térte József jó talajt találtak ez Iz­gatásra a község fasiszta és kapita­lista elemei' között. O’yvan sikert, értek eíi, hogy a felizgatott reakció­sok a nyomozás ügyében Tótezerda- hie.yre érkezett rendőr jár őrt megtá­madták, a csendői'séget éütették ém csak egy újabb járőr tudta megfé­kezni őket. A nyomozás so ián kiderüiit, hogy Kibarics Rémusz és István a vittek pártszoÜgáía.tosok vo-ták, de társaik is aaposan gyanúsithatók népelenje* és háborús bűnökkel A letartózta­tottakat« átkísérték a pécsi nép­ügy észsóg fogházába, December a .Ha feteben már á nópbíróság elé körüli­nek. rerenczi Szabó Béla elvtárs beszéde a nagykanizsai pedagógus-gyűlésen a pedagógusok feladatairól, a tagrevizióról és a mindszentyzmus felszámolásáról ■Zentai Béla ezután rátért a MA- ORT szabotázsra. Ezzel a kérdés­sel hosszasan foglalkozóit, amiről lapunk egyik legközelebbi számá­ban adunk közlési. Majd rátért elő­adásának fő kérdésére az ipari szer­vezkedés fontosságára: Szakszervezeteink XVII. kongresz- szusának határozata alapján a szak­mai szervezetek fokozatosan iparági Szervezetekké alakulnak át. Elsőme(k a vas-, textil-, vegyi-, élelmezési- és nyomdaiparban kezdik még a dol­gozók tömörítését eg}” szakszerve­zetbe. Elvileg mái’ 1915 óta, gya­korlatilag pedig ez évben megtartott második kongresszusunkon felké­szültünk erre a nagyjelentőségű lé­pésre — mondotta Zentai Béla, a Mérnök- és Technikus Szakszerve­zet főtitkára. — Kétségtelen, hogy a szervezeti változás nehéziparunkban, a vas­ipar területén a legnagyobb arányú. Az elmúlt hetekben ezért számos, nagyüzemben taggyűléseket tartot­tunk, amelyeken többezer vasipari, műszaki értelmiségi vett részt. — A műszaki értelmiség megérti ai ipari szervezkedés fontosságát, megérti, hogy a termelés döntő kér­déseit csak a műszaki értelmiség és a munkásság összefogásával lehet jól megoldani. Az egy szakszerveze­ten belüli közös szervezeti és kul­turális munka, szórakozás és sport lehetővé teszi majd a két réteg kö­zötti jórészt mesterséges válaszfal fokozatos eltüntetését. Hétfőn, délelőtt pedagógus nagy­gyűlés voJJt a Rozgonyi-utcai álta­lános ískolla tornatermében. A kör­nyék minden részéből, összegyűlt pedagógusok nagy érdeklődésséí' fi­gyelték Győri Kálmán . kerettyei igazgató-tanitó bemutató előadását, amelynek keretében a tervgazdálko­dás jelentőségé rőt beszélgetett a nö­vendékek kel. A bemutató előadás után Ferenczi Szabó Béla etvtárs, az MDF kani­zsai. titkára emelkedett szólásra. Beszéde elején kijelentette, önig amiért az előadáson Győri Kálmán igyekezett aktivizálni a diákokat és megteremtette a kapcsolatot,1 ami a diák és tanítója között néíkűíözh*- tetlen. — Az iskolában nem mehanikus fegyelemre van szükség — állapí­totta meg —, hanem arra, hogy a tanuló becsülje és tiszte jo nevelő­iét, akiben segítőtársat talál1 prob­lémái megoldásában. Foglalkozott a 30 éves KMP-vai, amelyet a Flortfiy-rezsim ft leg- vísszaíaszitóbb eszközökkel ßem tu­dott szétzúzni. — A KMP harca mindig a dol­gozó nép érdekét és annak megvé- deímezését szolgálta —- mondotta F. Szabó evtárs. •— Ezt a harcot vitte tovább a felszabadulás után a Magyar Kommunista, Párt és viszi Lajost a Magyar Dolgozók Pártja. Ezt követően a belpolitikai kér- „désekró! beszélt F. Szabó, e vtárs. A izgrerizfm eddigi ered tssémyérd! — Pártmik Politikai Bizottságá­nak határozata 'lehetővé teszi — je'entette ki —, hogy 1 a dolgozó pa­rasztság 'is a szocializmus útjára ■lépjen. Bejelentette, hogy a tagrevilzió ed­digi megyei eredményei alapján megállapít ható, hogy résznek kizá­rások, llesznek tagjpiö.-tte van vissza- minósitések is. — örvendetes je fenség azonban — és ez a íagrevizió egyik legna­gyobb eredménye —, hogy sok oíy aa er (ékes káder került s kerül azután a félsz hire, amelyekről eddig nem tudtunk. Leszámolunk a. m/ndazentyz- musual Az egyházi reakcióról" is bőszéit F. Szabó Béla elvtárs. , — A pohár betelt — mondotta. — Az egyházi reakció szómban 4h népi demok rác iánkkal. és támadó jelegű politikát folytat. A harc meg­indul. Demokráciánk többi efanso- géveí is feszámoü, .eszárnod az egy­ház palástja mögé megbújt reakció­val is. És itt rátért, a pedagógusok fleSk adataira is. — A helyes útra keh vezetniölü nóp.ünket. önökben bízik * demo­krácia és ezt a bizalmat szolgának is meg. Becsüfeies, tisztafeikü ifjú­ságét neveljenek, uj kádereket adja­nak. Ferenczi' Szabó eiívtáns beszédét ' nagy tetszéssel' fogadta a hniugWkó- eág,* majd Tiboűt Jolán ovtúraaá * következő bejelentést tette: — Látjuk, mhlyen üótekronibal® munkát végez a Mindszenty-reakció. Éppen ezért tiltakozunk is ai -ene 4» követeljük, hasson oda * kormány, hogy Mindszentyt távollitsák »1 * magyar püspöki kar elérők A gyütes résztvevői * javMkúfoi egyhangú lag elfogadták. ifi BÚTORÜZLET Magyknnizáa Adyőjdre u 4 kmBIIAtr J/.rM e 3OO0ia I

Next

/
Oldalképek
Tartalom