Zala, 1948. november (53. évfolyam, 253-276. szám)
1948-11-21 / 268. szám
ZALA. 194& november 21. Csődé útja Mostanában, a rossz idők bekö- szöntéséteí erősen fogíiaikoztatj a az egerszegi járás földműveseit, az ut- kérdés. Különösen Csődé községben, ahol naponta többszáz köbméter fát szállítanak a község egyet en kövezett utján, oíyan rossz állapotba került, hogy Ősödé téten megfcözeát- hetetien lesz. Mi&ályffy E.rnö less; az «rsEággyülés elnöke A Független Kisgazdapárt politikai bizottsága csütörtökön ütést tartott, amelynek napirendjén szerepeit 'az országgyűlés elnöki tisztének újra való betöltése. A Kisgazda- párt politikai bizottsága az ország- gyűlés elnöki tisztére egyhangúlag Mihátyffy Ernőt jelölte. 1 II íaeierszeií ulisiiiii is pilisiül elég* Volt 2 Ne* hajlandók tűrni, feogy a klerikális reakció a szószékből és a templomából politikai arénát csináljon vetésterület glsíi tervévi aiakaiisa is a belterjes gazdálkidásra vaié áttérést szolgálja A vasútállomás várótermében és előcsarnokában november 18-ántartották nagygyűlésüket a Vasutasok és postások. ' A gyűlésen megjelent Pánti Béla főfelügyelő, budapesti kiküldött, Dévényi István területi titkár, Táncos István osztályíőnökthelyethes, Borza Jenő, a helyi szákszervezet elnöke. Mintegy 600 vasutas és postás jelenlétében a himnusz eléneklésévei nyitották meg a gyűlést. Pánti Béla elvtárs megvilágította a francia bányászok sztrájkjának küzdelmét és annak célját. »A francia bányászok nemcsak a mindennapi kenyérért, hanem a szabadságukért is küzdenek. A francia bányászok sztrájkja nem csupán gazdasági, hanem politikai jellegű is. Franciaországban mióta a mar- shall-terv országa lett, az életszínvonal több mint 50 százalékkal csökkent.« Megemlékezett a kínai nép szabadságharcáról és azokról a győzelmekről, amit a néphadsereg aratott. Ezután rámutatott arra, hogy a klerikális reakció minden vonalon meg akarja gátolni a haladást, úgy a s zántás-vetés munkálatainak késiéi tét és ével, mint a fiatalság fasiszta szellemmel való megmételyezésé- vel. Felhasználja a kulákok és kitűnőben lévő kapitalisták gyermekeit, hogy a diákságot sztrájkokra biztassa a demokratikus tanulási módszerek ellen. Mindszenty az alsó papságra valósággal ráül és nem engedi azokat megnyilatkozni. Kötelező a papoknak a felső klérus pásztor leveleit felolvasni. Ezzel a templomi szószékből a szó szoros értelmében politikai arénát csinálnak. Elég volt a demőkráciaellenes uszításból. Építeni akarunk, békében, mert igy tudjuk megteremteni a népi demokrácián keresztül a szocializmust — fejezte be beszédét Pánti Béla. A gyűlésen résztvevők meggyőződtek már a klerikális reakció akti amu nk á j ár ól, ; ne I y re részletese a rávilágított Pánti Béla elvtárs. A beszéd befejezése után felszólalt Borsos Ferenc éhnunkás és határozati javaslatot terjesztett a gyűlés elé: Legerélyesebben tiltakozunk Mind szenty és társai demőkráciaellenes uszításai, ily itt és burkolt békétlenséget keltő beszédei ellen. A gyűlés egyhangúan elfogadta*a javaslatot, majd Borza Jenő szak- szervezeti elnök indítványára a következő táviratot küldték a belügyminiszternek: A za.'aé'gers zegi vasutas és po tás ^szakszervezete/ebe’ tömörült dolgozók nevében a legerélyesebben tiltakozunk Mindszenty és társai demokráciáé: lenes uszításai nyílt és burko t békétlenségei keltő beszédei ellen. Kérjük a Belügyminiszter urai, hogy Mindszentij demokrácifl- és népe lenes ténykedéseit megakadályozni szíveskedjék, hogy békében építhessük a nép országát. Zalaegerszegi vasutas és postás szakszervezet dolgozói. A felszabadulás után több mint 600.000 parasztnak juttatott földet a népi demokrácia. A földreform azonban a magyar földkérdésnek csak egyik részét oldotta meg. Nem kapóit föld hozamából meg is tudjon élni. Át kell tehát térni a külterjes szemtermelésről a sokkal jövedelmezőbb belterjes gazdálkodásra. Ezt a célt szolgálja többek kö- * I Tk STgRÜLET ALAKULÁS^ £ e i a rí üss í a ti á M Szálé Férése csepelsziged esperss-sgit- plltiiiisi, Bfssrt a szilét! is szaletázst tervezett a nszigazriaság! naakik ellen Tegnap reggel a hároméves terv védőiméről szóló törvény javaslat alapján gazdasági szabotázsra való izgatás alapján őrizetbe vették Szabó Ferenc csepeli kerületi esperest, aki a vetési és szántási munkálatok ellen uszított. 50 saját hold földjén dolgozó szegény parasztot arra igyekezett rávenni, hogy ne folytassa a munkát, mert — mint mondotta — ennek a világnak nem érdemes dolgozni. Szabó Ferencet a földjét «bérlő parasztok jelentették fe-. Kiderült, hogy nemcsak a szövetkezet és a szántás-vetési munkák ellen izgatott, hanem a környék faívait járó kolduló barátokat és apácákat is ő szervezte meg, akik perselyezés , ürügye alatt kopogtattak be a parasztok házaiba és ott elbeszélgettek a világ helyzetéről- és arra akarták rábírni a parasztokat, hogy a mezőgazdasági munkálatokat szabotálják. Szabó Ferencet kihallgatása után átkisérték a pestvidéki ügyészség fogházába. Az elmúlt napokban az összes fő- lhivatása ipartestületi jegyzők részére a budapesti bádogosok és szerelők ipartestületi székhazában 10napos piplilikai és gazdasági szemináriumot., úgynevezett alap vezetői tan- folyamot rendeztek. A tanfolyamöt, amelynek tananyaga a középfokú szemináriumnak felel meg, az ország minden'részéből összegyűlt 140 ipartestületi jegyző hallgatta végig. Előadók a KIOSz vezetői, a Magánalkalmazottak szakszervezete és a Tervhivatal kiküldöttei voltak. A nagykjanizsai Ipartestület részéről Viola Lajos vezető jegyző vett részt a tanfolyamon. zött a vetésterv megfelelő alakítása i is. A vetésterv szabja meg, hogy az ! egyetemes nemzetgazdasági érdekeknek megfelelően, a belterjes gazdálkodás követelményeit. szem elölt tartva, milyen növényfajtákat, mekkora területen kell termelni. A vetésterv figyelembe veski a belső szükségleieket és a külkereskedelmi igényeket is. Elegendő mennyiségben kell biztosítani a lakosság egyik legfőbb táplálékát, a kenyeret, de irányt kell vennie az egyoldalú és költséges szemérme lés korlátozására, a több munkát és ezért nagyobb hasznot hozó ipari növények, öntözési növényiek, stb. vetésterületei- ! nek a kiterjesztésére. I Ha az 1947-48. évi vetésterület i alakulását nézzük, akkor megálla- !' pithatjuk, hogy a fenti szempontok- i nak megfelelően a búza és a rozs I vetésterülete nem érte el az 1938-as i színvonalat, a zab, a kukorica, a I fűszernövények, a dohány és főleg jj a cukorrépa azonban messze tul- \ szárnyalta azt. A burgonya vetéste- j rülete nem érte el ugyan a terveké | irányzatot, de hajszáira megközeli- l tette a háború előtti átlagot. A cu- i korrépa vetésterülete nemcsak a \ tervelőirányzatot, hanem a múlt : évek átlagát is messze tulszárnyal- ! ta. A parasztság 9 százalékkal több cukorrépát vetett, mint' tavaly és 140 százalékkal többet, mint 193S- ban. Ss©ff®di Kendertogiógyá RT, értesíti a temterterRteiő közönséget, Imi Pécsett, a teherpályaudvaron Suk István **száiSifó raktárában áHandó csere raktárt létesíts«, ahol titelt kenderért és kőéért kentertsialat, kis- és MflfMHset. kUéjémt, szilükötSzé Inna- lat, peckes kéveköíelet, kendői lepedővásznat, töröGközit, türtérirtiét, viaraentes panyvavésznat cséréi A csere értékét a helyszínen azonnal kiszolgáljuk, tehát várni nem kell! Újjáépítik a lÉmmMiim-MÉM belaütai £eß&iÖ.'ve íeíí<e. a &€&]rotnéve& íerv ZalaszenLmárton és Dióskál között eddig olyan volt a bekötőút, hogy a tavaszi és őszi esőzések idején szinte lehetetlen volt azon közlekedni. Panaszkodtak is miatta eleget ,a két kis község lakói. A hároméves terv azonban lehetővé tette, hogy még ebben az évben újjáépítsék, a bekötőutat. A munka már javában folyik és néhány héten beiül át is adják a forgalomnak az u|Lat. A zálászéntmártoniak és a dióskáliak nehezen várják már azt az időt, amikor a két községet a jó ut közelebb hozza egymáshoz. SzeiMriasi vili Baiapestis ez ipartestületi jegyzi részére elég földet adni a parasztnak, hanem biztositani kell azt is, hogy a
