Zala, 1948. november (53. évfolyam, 253-276. szám)

1948-11-20 / 267. szám

ZALA. 1948 a ovemh*r ■ 20 „AZ ISKOLA A MÁSODIK OTTHONUNK“ f ersiiy tel iszifik iskoláinkat i kanizsai diákok „PÉLDAKÉPÜNK A KOMSZOMOL“ ' Néhány nappal ezelőtt uj hirdet­mény került a nagykanizsai gimná­zium faliújságjára. Sülé Antal, a Diákszövetség titkára értesiti benne a diáktársakat, hogy az osztályuk fpldiszilésének munkaversenye meg­indult. Egy nap telt el, vagy talán annyi sem. A gimnazista diákszövetségi tagok nekiláttak a díszítésnek. Egyik világot hozott hazulról, a másik rajzolni kezdte a hetüket, festettek, ollóztak, fűrészeltek, szegez!ek. A. /tantermek pedig fokozatosan átala­kullak. A kopár, unalmasan fehér falakon élénkpiros feliratok jelen­tek .meg. Sztálin, Lenin, Rákosig Szakasits képei mellett a regi nagy. szabadsághősök képei kerültek a falra. Mind egy-egy felirattal el­látva. Az légy évvel ezelőtt még az uj szellemtől légmentesen elzárt faljak közé végérvényesen bakültéziek Marx, Lenin tx/tsii Az ötödik osztályban például ilyen feliratokat olvashatunk: »Mar­xista, Leninista tudásba munkaver­seny segítője.« »Példaképünk a Komszomol.« Mellettük Lenin és Sztálin képe alatt a magyar dolgo­zók nagy vezérének, Rákosinak ké­pe néz le ránk a f alról. Szemben ve­lük szépen mintázott piros belük­ből: »Tanulj jobban magad és nem­zeted javára.« A hatodik osztályban már a be­járat felett is felirat van. Az uj magyar diákság, jelszava: Az iskola a második otthonunk.« A hetedik osztálynak művésze van. Lakatos Zoltán festette a nagy magyarok arcképeit A nyolcadikasok nagyon kitettek magukért. A piros függönnyel dí­szített ablak felett ott az osztály jelszava: »Nálunk a munka becsü­let és dicsőség dolga.« Végig mind a négy falon virágok s egy-egy de­mokratikus felirat. Itt olvastuk ezt a feliratot is: »Éljen SzLálin, a nem­zetközi munkásmozgalom nagy ve­zére!« — A diszi lések kel még nem va­gyunk készen — mondja a diák­szövetségi titkár. — Napról-naprá újabb és újabb ötletekkel jönnek a fiuk. 4Z osztályok pedig napról- napra díszesebbek és szebben deko­ráltak lesznek. A régi, reakciós szellemnek már nyomait , sem lehel tapasztalni. Nem igy «// a. helyzet egyelőre a líceumban. Végigjár­tuk az osztályokat, ugyanis itt is meghirdették az osztály díszítés munkaversenyt. S mit látunk? Se hol egy szál virág, pedig leányisko Iában vagyunk. Sehol egy szépei rajzolt demokratikus felirat, pedig államosított, demokratikus az -is­kola. Ehelyett néhány vizfestékkel mázolt tájkép, amelyet egy forintért lehet kapni utcai árusoktól- Van egynéhány tananyaggal kapcsolatos kép, s más semmi. Példát vehetnek a licisták az álta­lános iskolai tagozattól. A negyedik osztály kis diáklányai úgy kidiszf- tetlék osztályukat, hogy vetekedik .a gimnázium osztályaival. — Itt mi is hibát követtünk el — mond önkritikát Sülé Antal. — Egy kalap t$dá vontuk á licistákat a gimnazista fiukkal, holott a lányok­nak több utasítás, irány mutatás szükséges, hogy megértsék és km vessék a célkitűzéseinket. Egyébként a kereskedelmiben is — nem tudni miért — nem folyik az osztálydiszitési munkaverseny. Pedig a verseny elbírálásának nap­ja erősen közeledik. A MINSz és az MDP, valamint a város vezetőiből alakult bizottság vizsgálja majd fe­lül. és állapit ja meg, melyik iskola és melyik osztály tanulói diszitették fel legszebben iskolájukat. f-r- A nagykanizsai középiskolák­ban ki lesznek cliszitvé a tantermiek — mondja a diákszövetség titkára. Az uj, demokratikus, szellem be­költözött az iskolák falai közé, át­alakítva azokat még külsőségeiben is. A Diákszövetség és demokratikus pedagógusaink pedig gondoskodnak róla, hogy a diákok leikébe is bele­szivódjék a. demokráciánk szerété te és tudatossá legyen minden -diák előtt: a demokráciával a jövőjét építi. UJ ZftRÓRXRENDELET A Magyar Közlöny november 11-i számában megjelent záróra-kódex uj rendelkezései 19-én,' pénteken, lépnek életbe. Péntektől tehát álta­lában kötelező reggel 9 órától dél­után 5 óráig a nyiltáriisitási üzle­tek nyitvatartása. Szombaton 2-ig kötele'ző a nyitvatartás. A KÖZÉRT, a MÁV Konzum és az Állami Áruházak reggel 7-től es­te 11-ig tarthatnak nyitva, a KÖZ­ÉRI'- és a MÁV Konzum vasár- és ' ünnepnap is. A borbélyok hétköz­nap lel 8-tól 6-ig, szombaton pedig fél 7-ig tarthatnak nyitva. Számos fodrászüzlet.— főként szövetkezeti üzletekben — azonban váltott mun­karendszerben foglalkoztatja alkal­mazottait, ezek hétköznap reggel fél 7-től leste fél 10-ig, vasárnap pedig 7-től déli 1 óráig tarthatnak nyitva. fcS&|y'k;£nis*éri s gézíördo nyitva ragg&i 7 «rsffc! y*te 6 éréig. Ksíddar*. nép és pénteken délután rsői go »fürd„ I kispesti iára kiuireiácli if ill Itwiie A MAGYAR PÜSPÖK! KARHOZ A kispesti Mária Kongregáció eb­ben a levélben a pécsi Marian um ifjúságának állásfoglalásával azono­sította magát. A levél hangsúlyozza, hogy az egyház mostani vezetői té­ves útra akarják vinni az ifjúságot. A kispesti Mária kongregáció veze­tője Varga páter, nem az 'egyház igazi szellemében vezeti a kongregá­ciót, hanem a hitbuzgalmi foglala­tosság és beszédek rovására az ál­lam ellen uszít és szítja a gyűlöle­tet a demokrácia Ránt. Egy atka- j lommal a kongregáció egyik veze- í tőségi tagja kijelentette, hogy Istpn nem tekinti azt bűnnek, aki a de-x­99 mokralikus állam remijén őrködő rendőrt megöli. Varga páter ezt a kijelentést helyeslőiig vette tudomá­sul. Most derült csak ki,'hogy Var­ga pátert igazi nevén Klempaíának hívják. A Varga nevet csak álnév­nek használta. Ugyanis 2 és félév élőit elkövetett demokráciaellenes bűncselekmények miatt ezen a né­ven bujkál a rendőrség elől. A nyilt levél végül felkéri az egy­ház püspökeit és papjait, akadá­lyozzák meg, hogy az egyház to­vábbra is a sötét népellenes erők politikai pártja legyen. Baleset « rédicsi érdiben Csiszár Nándor gáborjánházai munkásnak a, rédicsi erdőben favá­gás közben egy rázuhant farönk a bai lábszárát eltörte. A zalaegerszegi: mentők elsősegélyben részesítették* utána a zalaegerszegi kórházba szál- ■1 bokák. f\ Kezajkaimazotta k Szabad ' Szakszervezete kebelében a Forgalmi Adóhivatal Tisztviselői i94§. évi nov. hó 20 árrrszómba ton este 8 órai kezdettel a SZÍT helyiségében műsoros, vidám Katalin -bált rendez, melyre varosunK nagy­érdemű közönségét meghívja a VEZETŐSÉG 3o eves a párt A pártom adta vissza a két szemem s a múltat LÁTOGATÁS ZSOMBÓKi JAhiÖSNÉrSÁL GELSÉN ii Judfe M v&n a Bicseji kisiiilt? AM: Harisnyákat, kötött- és divatárukat, fehér- nemüeket, habakeleayyéfcet stb legiobte minőségben és I e g o I c sé>b I» a n vásárolhat Z/J£)lt:GERSZEGE N, a Nagytemplommal szemben 1916-baii mentem először férj­hez... — kezdi mosolyogva élete tör­ténetét Zsombóki Jánosné, de a sze­me hamar f átyolos lesz, s hangja •reszkető. Szegény emberek tizedik gyermeke volt, ő maga is kilencet hozott a világra. Emlékei: Cseléd­sors férjével együtt Gelsén; 1917: Csepel, /Weiss Manfred; 1918: Ta­lálkozás a párttal, a mozgalommal. — Uj érielmet adóit az éle emnek a párttal való találkozás. Megta­nultam, hogy nem kell beletörődni az elnyomásba, hanem harcolni el­lenie. A férjem Gelsén vezetőszere- pet vállalta Tanács köztársaság alatt s engem minden munkája érdekelt. — így mondja el Zsombókiné élete- döntő fordulatát. Valóban forduló­pontot jelentett számára ez az idő. Ekkor lett Zsombókiné, a küzködő mimkásasszony kommunista. Chdözik, verik, megalázzák... Zsombókinénak elől fémfogai Tan­nak. Kiverlek a csendőrök, meg a fehér Lisztek. Szép emlék ugye? ■— kérdi. A Tanácsköztársaság bukása­kor Zsombókinénak menekülniük kellett az ellenforradalmárok elől. A férjél elfogják és Siófokon ki vég­zik. Az asszony két kis gyermekét Gelsén, az anyjánál hagyva Buda­pestre, majd Bécsbe szökik és ott éli nehéz életét az emigránsokkal. 1921: Zsombókiné hazatér Gel- sére. Az állomáson már várják a csendőrök, s jönnek a véres veré­sek, jön a börtön, internálás, rend­őri felügyelet. — Ezt nem lehet el­felejteni — borul el szeme — a gyer­mekem menhelyen, s amikor végre kihozom őket, szégyenfolt kerül a homlokunkra. Nem kaptam a falu­ban munkáit, s a faluból nem eresz­tettek ki. Voltak, akik leköpdöstek... Ebben az időben acélozódott meg benne, hogy amig él, harcos kom­munista lesz. Egyetlen támasza a Párt yolt, a Párt nem felejtkezett meg róla: BécsbőL rendszeresen jött címére a ségélyf s a szerény összeg egyúttal biztatást, reményt is ho­zóit Amig a remény valósággá vált addig sok időnek kellett eltelni. 1925: — Ebben az évben mentem másodszor férjhez, s ettől az időtől kezdve már ketten osztottak még a gondot. — Zsombóki János itt ül felesége mellett és bólint. Közel két évtized, következeit Csepelen. A férj gyári munkás, az asszony mos,- ta­kard, gyermekeit neveli az Izabella utcában. De nem felejti a múltat. A kis konyha halvány villanyfényé­nél találkozik régi elvtársakkal és megbeszélik a jelent és a jövőt. 1944—45 uj fordulat Zsombókiék életében. Felszabadulás. Sokan mondták már ki ezt a szót. De nem mindenki érezte úgy az igazságát, mint Zsombókiné. Hazatérés Zsombókiné 1945-ben visszatér Gelsére. Oda, ahonnan elüldözték, ahol kínozták, ahol megalázták. Ér dolgozik reggellőbestig a hét hold földjén, amely mái' sajátja és dol­gozik a Pártnak és a közösségnek. A falu helyettes bírája, UFOSz-FÉ- KOSz-MNDSz vezető. Először tar­tottak tőle az emberek. — »Elvitet« bennünket — mondogatták. Aztán kiderült, hogy Zsombókiné jót akar. Elintézi a Kiss Imréék lakásgond­ját, meg a Bakonyiék panaszát. ;— Becsületes asszony — mondogatják* ma a faluban a kis- és középpa,- raszlok. A nagygazdák, knlákok, a reakciósok félnek tőle. — Nem baj, ezt is akarom — mosolyog az asz- szony. A múltat nem felejtem el, tanultam belőle. ÉS, ha úgy for­dulna a sor, fegyvert fognék a* eszménk ’ védelmében. Zsombókinénak nem fényűző éle­tet adóit a demokráciáidé nem ír ezt várta. Szívesen dolgozik és öröm­mel tudja, hogy a fiai és unokája már becsületesebb, igazabb társa­dalomban élnek. Ilyenkor keserűség nélkül gondol az elmúlt harminc eszlendőre. Érdemes volt mégis. Amint nézem itt velem szembem ezt a fáradt vonásu, de energikus arcú és fiatalos szemű asszonyt, megértem Louis Aragon versét: »A Pártom adta uissxa U kél lw- men\ • a multaj.«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom