Zala, 1948. november (53. évfolyam, 253-276. szám)

1948-11-18 / 265. szám

53 5165, tÄ. 14M& EOTembör 18. «sütértök &sw m(Mér l*«WäE»53*,-; ,,nTv ■ i. ' Rákosi Mátyás ssomb&tou délután 4.0.rakor beszédet mond a Sp©ríc*arMok- A beszédet a rádié Bp l en köz­vetíti. — Az üzemek szervezzék meg a beszéd csoportos hallgatását. Miért van éfen a ^wKiwaw‘ RÉVAI JÓZSEF: nagykanizsai járás \ 1 Sljtí NCmCSSk 1 fllfgl ItZléséliek, Inin a tömegek nevelésének szabadságét is jelenti A Politikai Bizottság ismeretes határozata a tag és tagjelölt feivó- tei'i zárlatról, valamint a tagság fe­lülvizsgálatéról nemcsak a Tarosok­ban keltett mélységes benyomást, hanem a falvakban is. Most, hogy a falusi funkcionáriusokat felülvizs­gálják és a párt valóban megismer­kedik falusi pártszervezeteink veze­tő iteJi, okán értékes tapasztalatokra tesz szert, amelyeket döntően értéke­síthet majd az elkövetkezendő és- a már folyó'harcokban, amit a falun meghúzódó klerikális reakció és az ezzel szövetkezett kutak parasztság — a demokrácia, igy a nép ellensé­gei -— ellen folytat. , A nagykanizsai járásban most fe­jeződött be a felülvizsgálat, árairól a központból kiküldött 0-vtars a' f©- ■íülvizsgá-at vezetőije így nyilatkozott: Megntpő volt a nagykanizsai járás kisparaszti funkcionáriusainak elmé­iét! képzettsége. Több járást Lejár­tam már és elmondhatom, hogy egyike a legfej tette biteknek éppen a nagykanizsai járást találtam. Ér­dekes az a megfigyelésem, hogy a falusi elvtársaink tájékozottsága a politikai helyzetről! az elmúlt és a folyó harcokról, va-amint a marxiz­musról és a ieninizmusröi. onnét ered, mert szorgalmasan, olvassák pártunk központi lapját, a Szabad Népet. Egyetlen olyan funkcionáriust sem találtam, aki ne -enne előfize­tője lapunknak és naponta el ne ol­vasná azt. ISem vo’ít egyetlen oiyan elvtárs sem, aki pontosan ne ismerte volna a magyar kormány összetéte- ■ lét és ne ismerné a belpolitika ször­ny egen levő kérdéseit. Meglepő vöd, hogy amiig a városokban, így Nagy­kanizsán is, az éívtársak a felüli vizs­gáltat eíőitt, sót alatt is izgatottan vise/íkedtek, addig falun teljes nyu­galmat és magabiztosságot tapasz­taltam. Beláthatatlan jétentőjségünek tar­tom pártunk szempontjából a Poli­tikai Bizottság határozatának kivi­telezését nem csak azért, mert nagy­mértékben aktivizálta a párttagsá­gunkat, de azért is, mert Olyan ér­tékeket sikerűit az egyes falusi eiv- társak közül megismernünk, akik eddig a névtelenség homályában vol­tak, holott — megfeteő iskoláztatás esetén — minden tekintetben al­kalmasnak mutatkoznak vezető' po­zíciók betöltésére, akár a közigaz­gatásban, vagy bármeiy terén gazda­sági életünknek. Valóban itt a nagykanizsai járásban szemléltető módon, nyilatkozik meg: amelyik faluban jó á párt vezetője, ott az eredmények nem maradnak ei. A nagykanizsai járás volt a me­gyében az eiiső, amelyik- a mezőgaz­dasági ütemtervet legelőször telje­sítette, sót férni teljesítette. A szán­tási és vetési, valamint a kukoriea- szárbebordási versenyben a megyé­ben első Itelyan áll, dB a beszoigál- tatási versenyben SBm maradt ei (egyetlen járás mögött sem. • Nagykanizsa járás dolgozó pa­rasztjai a faiakban jól: kiválasztott és jói funkcionáló M13P vezetőkön keresztül megértették, hogy a sajláit jövőjüket és a saját boldogulásukat _ ópitik akkor, amikor ellenállnak és szombeheíyi8zk»dnek a rémhírekkel­NEMZETKÖZI ÚJSÁGÍRÓ ÉRTEKEZLET BUDAPESTEN ^ A Nemzetközi Ujiságiró Szövetség végrehajtó bizottságának tegnap dél­utáni ülésén Jiri H.ronek főtitkár (Prágai tartotta meg beszámolóját, ismertette George Poík amerikai rádiótudósitó szaloniki mellett tör­tént meggy-üíkOiását és tiltakozott a Xiizoszpasz ti sz fős zerkész tőjének, Gtezosznak a görög fasiszta kormány álltai történt indáira ítélése ellen.- A beszámolóhoz elsőinek Horváth Márton ’ szólt hozzá. Hangoztatta, hogy a Nemzetközi Újságíró Szövet­ség első' kötelessége, hogy mindenütt a viliágon teljes sajtószabadságot kö­veteljen a bék© szolgálata, a népek közötti kölcsönös magéi tés és az ál­talános embert 'haladás érdekében. 'Majd a magyar delegáció nevé­ben'. határozat/, javastatot ter­jesztett elő, amelyben követeli, hogy a Nemzetközi Újságíró Szövetség tépjen fel a háborús ívszitók ellen, akik nemcsak, a sajtószabadságra} hanem az egész emberiség szabadságára veszélyt jelentenek. A háborús usdjtck megbélyegzése fe ládái a az újságíró szervezeteknek, kü­lönösen azért, mert dléig egyes részeiban a háborús pro­paganda mindennapi jelenség. A kongresszus résztvevői részére tegnap rendezett vacsorán Révai Jó­zsef, a Szabad Nép főszerkesztője többek között a következőket mon­dotta: A sajLó olyan fegyver, ame­lyet harci eszközzé lehet tenni úgy a Háborús uszítok és imperialisták, mind a béke és-haladás érdekében. Mindnyájan tanúi vagyunk, ho­gyan étnek Vissza a háborús uszítok, a sgjtó óriási jelentősé­gével, ugyanakkor cselekvő ré­szesei vagyunk a~nnak az irány­zatnak, amely a sajtót a nép felemelésének, a beké és a ba­mbi együttműködés szolgálat óiba akarja állítani. A sajtó nemcsak a hírek közlésének szabadságát, hamm a tömegeké nevelésének szabadságát is jelenti. Mi de­mokratikus újságírók a fejlődés- nejp a szabadságnak és a béké­nek hívei vagyunk. a SZOV JET KOMM' VÁLASZA Eilt aisztráiai käläiyiiniszier és írypi Lse levelére «SiÖä&fer A Tass-ir®da jteastl Moazkvásó!:. Vlsinszkij a sx9vj»t korsaány utasítására vá'sszsU Evattnak, as UNO j»ári*l kézgyíilés« »Sri9k®n«k és Tryfsv® Liansk, sz UNO főtitkárának. ká®glíi»*zönto ri#v©«*fe®r 13-á« kait l®ve!ük»í, ern*iyb®n a feeriini kér­dés r®nei®a®sáé»n kSzv«tiíé*Sk«t ajánistták fai, *»ajö hangj&MÍyosta, hogy a szovjet ksrminy, az Egy^üli Á!lam»k, Naglyteitansia ®fc Franciaarssá® már Sz okíófesr 3 án slküláéb jögyzákb®» javasaitok, teo$y tz aagasKtus 30-án történt me^áiiapodás é - í«ifné»®n a bsriir.i f4parsn®s.p®k®kn*k kSidétí wíasifást ism«rjék ®I a bsr!(ni kérdés r«Ksi®zésér® iétr*iitt ©gy®zményn&k. A szovjst k®N»éwy ugyanakksr Inditványszía, hívják ő#«z* a küi#gymi*l*st®rl taná*s®t, hsgy a négy nagyhatalom külügymSniszt®r®i a p®i*éami «fyozmónnyol összhang éan wasfivizagálják a teerlini h®!yz»í@t és az *>gész ném®t kérdést. — A »zsvjet kwrmány — írja Visinszkíj lovelééen — osztja Évatt k®iü*ymini*zi»r éa Trygv® Lí® azon néz*tét, hagy a »srlini kérdés msgoidása pozitív jolontőaógS l»sz más kérsléssk mogeldssára Is, Igy a ssémst, ausztriai és j:párs békék rnogkötésér* is. A szovjet korwány osztja azokat a ná?®tek®t is, hegy a kapcsolat®* megjavításának *z®r®péb®n nsgy jolantéség» vsn a ss®rr.éiya'is érint- közösnek és a kölcsönös slzalemssk a nagyhatalmak vezstéi között. A három nyugati nagyhaiaiom válasza még n»m érk®s*ií ea«g az UNO v«z»t4ségébez. Borátunloiak tekintjük azokat az? újságírókat a világ bármely részén, akik a nép ügyét szolgálják. Ná­lunk Magyarországon a sajtó külö­nösképpen ezt teszi a politikai élet­ben. De egyre növekvő szerepet ját-’ szik a dolgozó nép bevetésében és tanácsadásában, igy a sajtó mun­kásai a dolgozó nép körében egyre nagyobb megbecsülésnek örvende­nek. Zaszlavszkij szovjet kiküldött, a szovjet delegáció nevében rámula­tott, hogy két milliárd egyszerű em­ber a békéről, az igazi szabadság­ról, a népek közölti barátságról és a békés munka biztonságáról álmo­dik. Nekünk, akiknek kezében ha­talmas fegyver a sajtó, az a köte­le ss égünk, hogy bátran és becsü- Telesen forgassuk a népek barátsá­ga, a kölcsönös megértés, az igazi szabadságért és demokráciáért fo­lyó küzdelemben. IfniciaPiepéiiiülpjipií Thoréz, a francia KP főtitkára, a párt központi bizottságának ülé­sén kijelentette, hogy a francia KP meg fogja védeni a nép akaratát ki­fejező nemzetgyűlés jogait. Ez az ut a'demokratikus egységkormány megalakításához vezet. Határozati javaslatot terjesztett elő, amely fel­sorolja a párt politikai programjá­nak lényeges pontjait. xA párt folytatja a küzdelmet * Marshaíl-terv eben. Követeli a Szor- jatuniőval, a béke és demokrácia bás­tyájára;. a baráti kapcsolatok ris*- szaá-iIttasát. Köreten a • köztársaság megvédését a nemzetgyűlés szuve­rén,!,tásániak fenntartására: és végüt de Gaulle katona: a ákuíatainak fel­oszlatását. ‘és azok terjesztőiireí: a kutak pa­rasztokkal és a róle szövetkezett Le­xikális reakciórál. Azt, hogy a nagykanizsai járás kis- és köz ép parasztjai még idejé­ben felismerték a falun folyó osz­tályharc rájuk nézve döntő kérdé­sét, azt nemcsak a párt felvilágosító munkájának, hanem ezzei kapcso­latosan a Szabad Népnek is kö­szönhetik. A Szabad Nép segítette hozzá a járás dolgozó parasztjait a kulák és egyéb reakciós támadá­sok visszaverésében. A járásban egy hónap alalt 471 kis- és középparaszt fizetett elő a Szabad Nép-re, közöttük nagyon so­kan olyanok, akik nem tagjai a Magyar Dolgozók Pártjának. Ili van Szopetneki János 8 holdas kisgazda, aki Szepetne- ken a Kisgazdapárt elnöke, már régi olvasója a Szabad Nép-nek, CSBRSSSRSRBBSOBHi most belépett az előfizetők sorába: — A mi falunkban — mondotta — 50 pártonkivüli parasztember fi­zetett elő a Szabad Nép-re, mert ennek ,az újságnak az útmutatásai a kisparaszlnak csak épülésére szol­gálhatnak. Nézzen körül a határ­ban. Itt nincsen egyetlen talpaiatt- nyi föld sem, amit föl nem szántot­tak volna és be nem vetettek volna jól csávázott búzával, rozzsal, azo­kon a táblákon, ahol az őszi gabo­nát el kellett vetni. Nincs egyetlen kukoricaszár sem a földeken, mert betakarítottuk. De behordattuk a nagygazdákkal is. A népi bizottsá­gon keresztül' őrködünk azon, hogy ezek a gazdag parasztok is teljesít­sék kötelességüket és művelj ék meg rendesen földjeiket. Persze nekik nem számitana, ha egy szem ga­bonájuk sem teremne, mert elég termett nekik az idén, ami két évre is is futná. A mi bőrünkre, — mon­dotta Szepetneki —- senki se speku­láljon a faluban. De nemcsak Szépétneken, hanem Miliőiden, Kiskomáromban, Gelsén, Murakeresztúron és a járás minden községében azt tapasztaltuk, hogy pártunk központi lapja, a Szabad Nép és helyi lapyai, a Zala és az Uj Zala, útmutatásai, tanácsai, pó­tolhatatlan szolgálatot tettek és tesz­nek a dolgozó kis- és középparaszt­ságnak. , A Politikai Bizottság határozata pedig, amit pártunk sajtója ismer­tetett önbizalmat önt a dolgozó pa­rasztságba. Megacélozza erejét az elkövetkezendő harcokra. De büsz­keséggel is tölti el az a tudat, hogy tagj a lehet a Magy ar Dolgozók Párt­jának, vagy-együttműködhetnek a in agyar dolgozó nép országot építő élcsapatával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom