Zala, 1948. november (53. évfolyam, 253-276. szám)

1948-11-14 / 262. szám

ZALA. ».■'•'-•K november 14 A TAGJELÖLTSÉGRŐL SOKAN páiáonkivtUiék, más pártbeliek, sőt még elvtársaink egy része sem értette meg, hogy tulajdonképpen miről van szó, mikor először hal­lották, hogy a Magyar Dolgozók Pártjában bevezetik a tagjelöltsé­get. A magyar pártoknál és a töb­bi országok politikai pártjainál —- a kommunista pártok kivételével — nem találkozunk ezzel a rendszer­rel. Meg kell néznünk közelebbről, hogy miért éppen a kommunista pártok alkalmazzák a tagjelöltség intézményét, mit jelent, milyen célt szolgál ez a rendszer' és nálunk miért éppen most került sor meg­valósítására. A kommunista páldok a szocia­lista társadalomért küzdenek, mely­ben megszűnnek a kizsákmányoló osztályok, megszűnik embernek ember által való kizsákmányolása, elmosódnak a szövetséges dolgozó osztályok különbségei, az egyének boldogulása a közjó feltétele. Ezt a célt csak harcos forradalmi párt tudja megvalósítani, olyan párt, amelyik állandó gonddal vigyáz tag­sága összetételére, arra, hogy olyan lemberek kerüljenek soraiba, alak a kitűzött célt önfeláldozpan, lelkes munkával meg is tudják valósítani. Ilyen pártok a kommunista pártok, köztük a Magyar Dolgozók Pártja is. A tag jelöltség rendszere azt a célt szolgálja, - hogy a munkásosz­tály, a dolgozók legjobbjai kerülje­nek be ezekbe a pártokba. A TAGJELÖLTSÉG a párttagság előiskolája. A tagje­löltség célja: lehetőséget adni an­nak, aki a párt tagja akar lenni, hogy megismerkedjék programjá­val, szervezeti szabályzatával, poli­tikájával s hogy ugyanekkor apáid­nak módja legyen meggyőződni a jelölt hűségéről a párt és a népi demokrácia iránt. A tagjelölt kötelességei és joglai azonosak a tagok kötelességeivel és jogaival, azzal a különbséggel, hogy a tagjelöltek tanácskozó és nem szavazati joggal vesznek részt a pártszervezetek taggyűlésein és ér­tekezletein, s hogy a pártbizottságba és a párt egyéb vezető szerveibe nem választhatók. A fenti rövid meghatározásból ki­világlik a tagjelöltség kettős jelle­ge. Egyrészt lehetőséget ad a párt­ba belépni szándékozónak arra* hogy — túlmenően a párt írásban ü&O^T- PÁLYA Vár-ut 9. szám 1941. menta U-éb, vasán? délelőtt 3/412 órakor MAORI II.-Marcali PSE első ©luatályu bajnoki mérkőzés délután 72 2 érakor MAORT-PVSK NB. II. bajaoki mérkdaés Rendes helyárak Az ©ssz»s jegyek árához 10 fillér ifjúsági sportalap-hozzájárulás. lefektetett programjának, szervezeti szabályzatának, politikai irányvona­lának megismerésén — belülről, munka közben győződjék meg ar­ról, hogy ebben a pártban miként áll a szó és a tett viszonya. Ugyan­akkor a pártnak is módjában áll a tagjelöltet nem. szavai, hanem lel- - sősorban a párt, a munkásosztály, az egész dolgozó nép érdekeiért végzett munkáján keresztül megis­merni, megbírálni. A FELÜTI meghatározásból ezen túlmenően az is kiderül, hogy a tagjelölt a- je- löltségi idő alatt is tevékenyen részt vesz a pártéletben, a pártmunká­ban. Természetes tehát, hogy a párt élcsapat jellegének biztosítása már a jelöltségre jelentkezők kiválogatá­sánál kezdődik. Csak az vehető fel tagjelöltnek, akit két olyan elvtárs ajánl, áld legalább egy év óta tagja a párt­nak és a jelöltségre jelentkezőt leg­alább 6 hónap óta közös tevékeny­ség a lapján ismeri. A tagjelöltnek a felvételt követőleg legalább félévi jó munkájával kell bebizonyítania azt, hogy méltó a párttagságra is. Az uj tagok gondos kiválasztását célozza az Egyesülési Kongresszu­son elfogadott Szervezeti Szabály­zatnak az a megállapítása, hogy: »...a jelöltnek a pártba tagként va­ló felvételét alapszerveze térnék veze­tőségénél (titkáránál) kell kérnie írásban. Kérelméhez két olyan párt­tag Írásos ajánlását kell mellékel­nie, akik legalább két éve tagjai a párinák (MKP, SzDP, MDP) és akik a jelöltet közös tevékenység alapján legalább 6 hónapja isme­rik... Uj párttagok felvételéről az alapszervezet vezetőségének előter­jesztésére az alapszervezet taggyű­lése határoz és ezt a megyei vagy kerületi pártbizottság hagyja jóvá.« KÜLQ Ü súlyt ad a tagjelöltség intézmé­nyének a Szervezeti Szabályzatnak I az a megállapítása, mely szerint I ...»Uj párttagot általában csakis a : tagjelöltek sorából lehet felvenni...«­Ez mind helyénvaló, de miért csak most vezetjük be ezt a rend­szert, níi lesz azokkal, akik már párttagok, de még c$ak tagjelöltnek alkalmasak — vetődik fel a kérdés. A Szervezeti Szabályzatnak ide­vonatkozó része leszögezi, hogy azt a párttagot; aki kötelességeit .a Zsebnaptárt ad karácsonykor a ZALA elifizetöinsk Papirter'melésünk emelkedése lehetővé teszi, hogy ebben az esztendőben már a Zala is ajándékkal kedveskedjen előfizetőinek. Karácsonykor megjelenik lapunk zsebnaptára,, amit. a ZALA ka­rácsonyi száma mellé minden előfizetőnk ajándékképpen díjta­lanul kap. Naptárunk a hivatalos MÁV és MÁVAUT (autóbusz) menetrendeken kivül tartalmazza az érvényben lévő postai díj­szabásokat, valamint a következő év vásárainak jegyzékét. Mindezekeú felül feleletet ad, a ZALA zsebnaptárai szőm&s min­dennapi problémákra és tájékoztatód arról, hogy hivatalos ügye­inket hol intézhetjük el. Közli a zsebnaptár azoknak a kereske­dőknek & jegyzékéi is, akik kliringakciónk keretében kedvez­ményben részesítik vásárlásaiknál lapunk előfizetőit.. igglipti sziléit, fieryplt, maii inipikes felt párttal szemben hanyagul teljesiti, pártnapokon, taggyűléseken, érte­kezleteken nem vesz részt, magát nem képezi, pártmunkát nem vé­gez, tagjelöltté keli átminősíteni. Ennek a kérdésnek megértésénél az alapvető szempont az, hogy éle­sen megkülönböztessük a pártba nem való osztály idegen, megveszte- gelhiető, törtető elemeket azoktól a jószándéku, becsületes emberektől, akik még nem felelnek meg ugyan a párttagsággal járó követelmények­nek, de megvan bennük a készség, hogy tanulással és munkával kom­munistákká, a munkásmozgalom harcosaivá váljanak. Az előbbieket nem átminősíteni kell, hanem ki kell zárni őket a pártból, mig az utóbbiakat, akik még nem elég éret­tek ahhoz, hogy a munkásosztály és a dolgozó nép élcsapatának tagjai lehessenek, ezeket kell tagjelöltté át­minősíteni. Mindebből nyilvánvaló, hogy az átminősítésnek nem bünte­tő, hanem nevelő értelme van. HÁTRA VAH még az a kérdés, hogy nálunk, a Magyar Dolgozók Pártjában miért éppen most vezetjük be a tagjelölt­séget? A válasz kézenfekvő: Amig a pártok és különösen a két munkáspárt között versengés folyt a tagokért', nehezen lehetett elejét venni annak, hogy becsüle­tes dolgozok tiz- és százezrei mel­leit ellenséges elemek, törtető, meg­vesztegethető emberek is ne szivá­rogjanak be a pártba. A hibát még tetézték egyes funkcionáriusok, akik a központi ,vezetőség határozott ti­lalma ellenére erőszakos tagtobor­zással nem egyszer csoportos felvé­tellel úgyszólván bekényszeritették az osztályellenséget soraink közé. Másrészt, ainig párjaink sorra arat­ta a győzelmeket a népi demokrá­cia építése során, ahogy nőtt. pár­tunk tekintélye, hatalma az ország vezetésében, olyan ütemben, olyan mértékben iparkodott a reakció be­építeni embereit sorainkba, hogy belülről fejthessen ki bomlasztó te­vékenységet. A KÉT MUNKÁSPÁRT egyesülésével megszűnt a szaka­dás a munkásosztályon belül és le­hetőség nyüott a lenini-sztálini párt­épi lés alapelveinek az eddiginél kö­vetkezetesebb kérész tül vitelére. Ezért vált most időszerűvé nálunk a tagjelöltség rendszerének beveze­tése. Ennek segítségével Pártunk |! megszilárdítva sorait, kivetve magá­ból az oda nem való elemeket, a szocializmus építésével együtt járó megnövekedett feladatokat a jövő­ben is, továbbra is harcos, forradal­mi párthoz illően fogja megoldani. A reakció érzi, hogy mit jelent számára az, hogy a magyar mun­kásosztály, a magyar dolgozó nép élcsapata bevezette a tagjelöltséget és ezért mindent elkövet, hogy'ha­zug állításokkal ködösítse el ennek ny il vánval ó cél j á 1. A DOLGOZÓ NÉP a felszabadulás óta eltelt idők so­rán megtanulta, hogy amit a reak­ció támad, az a dolgozók számára jó. így van ez a tagjelöltséggel is. Nemcsak ia munkasoosztály, hanem az egész dolgozó nép közös érdeke, hogy a szocializmusért vívott harc­ban olyan párt vezesse, amelyik ki­próbált, becsületes, harcos emberek­ből áll Durgó István 21 éves hernyóid fiatalember a napokban ellopott szüleitől 220 forintot. A lopott pénzt a kocsmába vitte, alapi az utolsó fillérig elmulatta azt. Anyja a kocs-' mában talált rá és kérte, menjen már haza. — Nekem ugyan nem dirigálsz többet — kiáltott rá a részeg, fiú édesanyjára, — azzal hazament, elővette az otthon rejtegetett német katonai fegyverét és agyonlőtte ma­gát. *A nyomozás folyik a rejtélyes öngyilkosság ügyében. üj nezegazdasági gépek a Szovjetunióban A Szovjetunió számos kerületéi­ben az idén nagyszámú, egészen uj mintájú mezőgazdasági gépet alkal­maztak. E gépek közül több a tö­megtermelést is meggyorsította. Az egyik gép a vetési munkálatokkal egy időben a trágyázást is végzi. Az a földterület, amelyen ez a gép mű­ködött, 2—3 métermázsával több bú­zatermést hozott, mint az eddigi gé­pekkel müveit területek, A szovjet mérnökök kitaláltak azonkívül egy uj rizsarató gépét is, amely a kísér­letezések alkalmáyal kitünően be­vált. Az uj lóíogatu kendercséplő­gépet a Szúrni kerület kollektiv me­zőgazdaságaiban próbálták ki. Ed­dig a kender csépiését kézierővel végezték. Az uj gép alkalmazása eredményeként a munkateljfcsÍt­mény háromszorosára-négyszeiesé,- re emelkedett.'Az uj gyapot- és-do­hánygépek, valamint a gyümölcsö­sökben és szőlőkben használt gé­piek igen hatékonyaknak bizonyul­tak. — Gázolt egy teherautó Kedden déílojlőtt a za&egersziegi á;,.iiomásépüjet előtt egy teherautó eliütötte Sipos Margit fe'fJsőbagodi diákllányt, aki át akart bafadni az úttesten. A szereiresiétlíen fleúnynak fején ment keresztüli' az autó. Ki­törte - fogsorát és fejének egyéb ré­szein -is súlyos sár ülése két szenve­dett. Életveszély es állapotban szálli-. Itották a kórházba. A rendőrség meg­indította a vizsgálatot, hogy a sze- íencsétíienségért kit terhel a feie- iősség. Háry uraságnak még a tizenhárom is sok,.. A puszi, aedericsi Háry uras ágnak valaha nem is olyan régen még 1200 hold földje volt. Hála a demo­kráciának, ma már csak mindössze 13 holdon gazdálkodik. Illetve ga­rázdálkodik, mert még ezt a tizen­hármat sem .akarja megművelni rendesen. Többszöri felszólításra volt csak hajlandó felszántatiii ,a földet, de a traktor diját már nem lakiarja kifizetni, azzal a kifogással, hogy a szántás nem volt elég mély. Háry uraságnak még a tizenhárom is sok, úgy látszik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom