Zala, 1948. november (53. évfolyam, 253-276. szám)

1948-11-30 / 276. szám

Mi az igazi munkásbrigád? Betörés Nagykanizsán Ábel Bódog vallomása a MAORT- szabotázs ügyében Leszáüitották Kanizsán a zsír árát hhbsto 53.. évfolyam 276, szám Nagykanizsa, 1948. november 30., kedd Ami flW£-> w w ni1 Ji ~j~u~nrTrii—ir~in—T"Trx'~r~"x~T.:~'c~~T' RÁKOSI MÁTYÁS ELVTÁRS , x^-.r-sKfciV*»' ~~T 'ül—im .iniiiitif rfíi be széde a MDP Központi Vezetőségének ülésén a szocializmus építésének nagy feladatairól A magyar dalgozó nép figyelme élcsapata, a Magyar Dolgozók Pártja Kéz- ponti vezetőségének ülése felé fordult, hogy meghallgassa és megsxivlolje vezéré­nek, Rákosi Mátyásnak útmutató, bölcs szavát. A magyar nép nagy fia hozzánk, magyar dolgozókhez, a mi preblómáinkról beszélt. Egyszerű szavai : mindmag- annyi tett. Rákosi Mátyás beszéde egyedülálló áliamférfiui megnyilatkozás veit. A be­számoló utolérhetetlen pontossággal elemezi® a nemzetközi és majyarwrszági helyzet döntő politikai és gazdasági kérdéseit. Rámutatott a szocializmus hazánk­ban való építésének már eddig élért nagy győzelmair® s megjelölt* az egész ma­gyar nép, ezen belül a Magyar Dolgozók Pártja föladatait. Az egész országban és Zala vármegyében a pártszervezetsk mo§Betervezték a ráeiióhaligatást, melyen mindenütt nagy tömegek vettek részt. A nagykanizsai pártház nagytermét zsúfolásig megtöltötték a lelkes dolgozók, párttagok és párton- kivüiiek, férfiak és nők, öregek és ifjak. Nem egyszer elemi erővel tört fel az éljenzés és taps a UthatatUn szónok, a dalgezók vezérének szavai nyomán. A történelmi jeientőségS beszéd iegfontosabo részleteit alábbiakban adjuk; A dfemoJtardcio erői növefcecineK Rdü»si elv társ beszámolója ele- ! jéa * nemzetközi helyzettel foglal- l koasott. Rámutatott arra, hogy "T demokrácia erői világszerte f növekednek. Ezen belül kiemelkedik a Szovjet- j unió gazdasági I'd lend ülése, az öl- í éves terv négy év alatt történő meg- \ valósitúsia. Ehhez járulnak a népi \ demokráciák gazdasági és politikai j sikerei. Ezzel szemben nyugaton, a. j Marsha.ll-terves országokban a dot- j gozóknak sztrájkokkal kell védekezz j niök az amerikai terjeszkedés ellen. | A Marshall-terv arra szolgál, hogy jj ne engedje talpraállni a segélyezett \ országokat. A MAORT-szaboláas bizonyítja, • hogy 'íz amerikai befolyás nálunk is gazdaságunk lerontását, elszegi- \ nyitásét, a magyar nép életszín­vonalának csökkentését célozta. Ugyanezt tapasztaljuk nyugatra hur­colt javainkkal is. Ezért ellenzik a franciák az angol és amerikai im­perialisták nyugatnéinetországi po­litikáját. Rákosi elvtárs ezután az olasz dolgozók, majd a gyarmati népek harcáról beszélt. A kínai helyzetről megállapította, hogy vi­lágviszonylatban is döntő jelentő­ségű egy területében és lakosságá­ban Európánál nagyobb birodalom leválása az imperialista tömbből és annak népi demokráciává fejlődése. A görög szabadságharcosok is bizo­nyítják, hogy a reakció építménye recseg-ropog. Amerikában az elnökválasztás mulatta, hogy milyen komoly ellen­állás van a háborús uszító trösztve­zérekkel szemben. A választást a szakszervezeli munkások döntötték el. Másfél évtized alatt száfenuk há­rom és félmillióról 17 millióra nö­vekedett. Amerikában is kiéleződik a harc a tőke és a munka között. M«gÄ az elnökválasztás, ahol a vá­lasztók fele nem szavazhatott, jei- jliemző a polgári demokráciák nLam- gépezetére. ürömmel üdvözöljük a Csehszlo­vák Kommun is! a Párt kezdeménye­zéséi: a szlovákiai magyarság nem­zeti jogainak tisztelietbentartására. Mindkét országban megszilárdult a népi demokrácia és remélhető, hogy a két egymásra utalt ország rövide­sen baráti és kölcsönös segélynyúj­tási szerződésre léphet. Ugyanekkor Jugoszláviában, a Tilo-klikk vezetésével magyaréi;je­nes uszítás folyik. Mi továbbra i:, változatlan rokonszenvvel tekintünk a jugoszláv dolgozó nép felé. A demokrácia erőinek győzelmei magábanvéve nem szüntetik meg egy harmadik világháború veszé­lyét. Hogy gátat vessünk a nyugati imperialisták háborús politikájának még szorosabbra kell fogni a proletár nemzetköziség, a hala­dó demokrácia erőit. Itthon pedig keményebben kell le­sújtanunk azokra, akik az imperia­listák kezére játszanak, gyengítik demokráciánkat és háborúra spe­kulálnak. A í&rvssg&ríí épitömun&a slícereí A magyar helyzetről meg lehet állapítani, hogy a hároméves tervet 2 év és öt hónap, azaz 19Í.9.decem­ber végére be tudjuk fejezni. Egész sereg iparágban máris messzebb tar­tunk a terv előírásainál. Államosí­tott iparunk jelenleg havi 60 millió forintot jövedelmez és ez az összeg állandóan emelkedik. A reálbér ez év októberében 15— 25 százalékkal magasabb, mint az j utolsó békeévben. Magasabb, mint I amennyire 1950 augusztusára ter­veztük. Az életszínvonal ilyen kiug­rása annyit jelent, hogy megessziik, feléljük jövőnket. Ez előbb-utóbb nagy károkat okozhat, nem jut elég a beruházásokra, jövőnk építésére. A normákról szólva megállapítot­ta Rákosi elvtárs, hogy minden újí­tással , gépek beállitásával fejlődniők kell. Sztálin eivtárs 1935-ben már kiemelte, hogy a szocializmus csak a munka magas, a kapitalizmusénál magasabb termelékenységé alapján győzhet. A.z elévült normák helyére magasabb fokú normáknak kell ke- rülniök. Legközelebbi gazdasági felada­taink közé tartozik a kemény fa ka­rék osság, valamint bel- és külkeres­kedelmünk szocialista épitése. A üolgoxó para&zisúg íjií^í left a öemoKrmcia mellett Az Idei termés lehetővé tette, hogy december 1-től csak a kenyér és zsír jegy marad meg. A búza kivé­telével oz összes termékek hozama az idén már meghaladta a háború előtti 10 év átlagát. A magyar dolgozó parasztság egy­re inkább megérti, hogy a demo­krácia politikája az egész dolgozó nép, tehát a parasztság felemelke­dését is szolgálja. Ennek megfele­lően támogatta a demokrácia a be­szolgáltatásnál és az őszi mezőgaz­dasági munkálatokban. Az ősszel túl telj esitettük a tervet és több mint 3 és fél millió holdat vetettünk be kenyérmaggal. A kormányzó pártok, a Magyar Dolgozók Pártja létrejötte óta szoro­sabbra fűzlek kapcsolataikat, mert a koalíciós pártokból kiszorulnak a demokrácia ellenségei. Ez az egész­séges fejlődés módot ad az uj ma­gyar Nemzeti Függetlenségi Front megalkotásához, mely nem tömeg- szervezet lesz, hanem a demokra­tikus erők összefogása. A Baranko- vics-párt ezzel szemben be bizony f- toüa, hogy a fasizmus legális búvó­helye, csak nyűg és felesleges teher a demokráciában. Az állam szerepe ina az, hogy megakadályozza a régi rend visszatérését és minden erejé­vel elősegítse a dolgozó nép politi­kai és gazdasági fejlődését. Atexögaxda&úgiunh; felemel- ícedésének utfa : o föld íeírsfís megművelése Mezőgazdaságunk, mely elapró­zott paraszti birtokokon alapul, négy év alatt elérte a békebeli ter­melési színvonalat, de messze elma­radt a fejlett államok, méginkább a Szovjelunió színvonala mögött. Ha fel akarjuk emelni mezőgaz­daságunk színvonalát és vele együtt a dolgozó parasztság életszínvona­lát, akkor ugyanúgy, mint az ipar­ban, nagyüzemi termelés szükséges. \ Csak ez adhat a falunak anyagi jé~ \ léí\et és kultúrát, villanyt, vízveze­téket, egészségügyi felszerelést, jé iskolát stb. Az állami mezőgazdasá­gi gépüzemek a parasztság rendel­kezésére adják a modern gépeket. Az apró, 1—2-3 holdas föleid ara­bok azonban rendkívül megnehezí­tik a gépek használatát. Sokat jár- 5 nak üresen a traktorok és ez erősea í csökkenti a kihasználás lehetőségét. | Ennek következtében világviszony­latban nem versenyképes a magyar termelés. Ez az elmaradás belső gazdasági fejlődésünket egyre in­kább hátráltatja. Két-háromszorosá*- ba kerül a magyar termék a világ­piaci árakhoz képest. ■ A &&öveílf.exeíelz. Ib&toixonyi- tottaik. mag*vs&tl>b- renatíségUhei Metógazdaságunk szervezetlensé­gétől és tervszerűt!enséyéböl egyet­len kiút: a föld társas megmunká­lása. A szövetkezés ma a falu köz­ponti kérdése. Hazánkban most több mint 300 földműves termelőszövet­kezet működik. Szem előtt kell tar­tani, hogy a felállítandó szövetke­zetek valóban igazi, dolgozó parasz­tokból alakult termelőszövetkezetek legyenek. Rendkívül ügyelni kell arra, hogy a szövetkezés önkéntes legyen. A sarkadi szövetkezet min­den vonalon két-háromszorosát ter­meibe az ugyanazon községben egyé­ni termelést végző gazdaságoknak. Ezek a tapasztalatok győzték m»g a falu népéi, a szövetkezés helyes­ségéről. A magyar dolgozó paraszt­ság a pártszervezetek és a földmű­velési kormányzat felvilágosító és segédkező munkája nyomán maga fogja felkapni a szövetkezés gondo* latát és m©g is fogja valósítani. (Folytatás a második oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom