Zala, 1948. október (53. évfolyam, 226-252. szám)
1948-10-20 / 242. szám
33* 242. sssá.m. N&gykíuriasft, í$48. oktéber 20. szerda Ár® *0 fiSlár maammm mamám 100 százalékig teljesítette Zala az üíemtervet Budapesti uzsorabirósúg tárgyalt Kanizsán Neveraberban tárgyalja a nápbiróság a MA ŐRT szabet&zs biinperét 7 űzi fa üzérk e désért lets rtézta tíák Kováts Mi báty egerszegi kereskedőt Apró Antal főtitkár beszámolója a Szakszervezetek XVII. jubileumi kongresszusán A XVII. szakszervezeti kongr^sz- szus tegnapi ülésének kiemeüaedó eseménye Apró Antal1, a Szakszervezeti Tanács főtitkára beszéde volt. — Az ellmu.lt •három esztendő kemény harcaiban felülkerekedett a munkásosztály, a nép jár ár a változtak meg az országon belül a hatalmi viszonyok és ezzel megváltozott az ország gazdásági szerkezete. Napirendre került hazánkban a szocializmus épitése. Különös jelentőséget lad a kongresszusnak, hogy itt vannak a Szovjetunió hatalmas szak- szervezeteitek kép V lseid i. Hegy a nsagyar munkásosztály felszabadult, u§y észt dontéen a Szovjetuniónak köszönhetjük, skln&k hatalma® szarepe volt a másedik világháború győzelmes • megvívásában, Mí, szervezett magygr doigszók, élafrs-haiálra szoi'iderlsak vagyunk s Szovjetunió feákopolitikájávai. A nemzetközi helyzetről' szóivá' kijelentette, hogy a nemzetközi feszültség növekedéséért azokra az imperialistákra hárul a felelősség, ameiyek egyre inkább a német fasizmus örökébe lépnek és világuralomra törnek. Ez a tábor veszélyez- {töti a ''békét, ^ fasizmus és ^legsötétebb reakció erőire támaszkodnak Iszerte a világon és nálunk Magyar- országon is. A háború éa béke kérdé»ain«R- eldöntés® ezenban nsm egyedül az atwarifcal Imperialistákon múlik, hasern alsőssr- ba* a vliág dalgozóln, amelynek élén a nágy Izsvjetunió áli győzelmes n«S- seregével áss nápelp.sk msgboniisatstlan erkölcsi ás peliiikal egységével. Az osztály árulókat és a reakció ügynökeit a munkásmozgalomból kivetettük és szétzúztuk. . Ezután ta magyar szakszervezeti mozgalom szerepéről beszélt az újjáépítés ben.. Az> hogy. megvédtük. szervezeteink egységéi, lehetőséget adott a magyar tervgazdálkodás" fej les z<- tésére és fokozottabb gondot fordíthattunk a minőségi és olcsóbb termelésre. A termelés megjavítása és óicsóbbitá&a az egész munkásosztály felemelkedésének feltétele. A so lejt elleni küzdeemben rendkívül fontos, hogy a dolgozók megértsék, nem látszateredaűényekárt, nam csupán versenydijakért folyik a hare, hanem a termeiáa megjavításáért és az egész munkásosztály fsisrnelkedéséórt. A selejt csökkentése mellett a munkabér egészséges alakulása nagy tényezője a (erméíés olcsóbbá tételének. Egyik mai feladatunk, hogy idejében felfigyeljünk a norma- lazítás jelentőségeire és a szakszervezetek fölvilágosító nevelő munkájával, elszánt harcával akadályozzuk meg ezeket a jelenségeket. A munkaver senyékről szólva kijelentette, hogy komoly fejlődést jelent a most kibontakozó brigád-mozgalom, amely néhány helyen már kitűnő példáját ladta a munkaverseny politikai tartalmának elmélyítésére. A szakszervezetek szociálpolitikájáról szólva kijelentette, hogy irányt köM venni arra, hogy a szakszervezetek maguk szervezzék, kezeljék és irányítsák azokat -a szociálpolitikai A ternslő eszközök többsége, leg- »iálsss !e az iparben a munkásosztály, a nép államának kszáksn van, a dolgozók és a nép javát szolgálja. A magyar szakszervezeti mozgatómnak irányt kell vennie arra, hogy ia' dolgozó nők soraiból minél több szakmunkást képezzünk ki, hogy a nők az iparban, közlekedésben, állami gépezetben minél nagyobb számban kerüljenek felelős funkcióba. Ezért különösen nagy gondol kell fordítani a nők közötti felvilágosító, oktató és nevelőmimkára. Ezután méltatta a SzIT munkáját, majd a termelés irányításának és ellenőrzésének reformjáról szólott. Felvetette a kérdést, tekintetbe! az iparügyi minisztérium hatalmas munkakörére, nem volna-e helyes a minisztérium kettéválasztása egy könnyűipari és egy nehézipari minisztériumra? Az egyházi reakcióról szólva kijelentette, hogy a szervezett munkásság nem fogja tűrni Mindszen- tyék demokráciaellenes aknamunkáját. Nálunk még igen nagy szám- I ban vannak száj Látók, akik elhiszik, \ hogy mindenki jó ember és nem I hiszik, hogy a klerikális reakció a I külföldi imperialisták hírszerző ügy- j nőkéi. Mindezzel a rothadt libera- ! lizmussal4 puhasággal és osztályvak- j sággal lg kell számolni. Azután ismertette a szakszerve- I zelek gazdaságpolitikai és politikai í feladatait: 1. Mfodan resdelkezésr® áll® eszk®zzsi elősegíteni a szoeíallzmua gazdasági alapjának msgtaremtésót, az ország ipsresitását, különösen & nehézipar és a gépgyártás fejlesztését, a nehézipar és a gépipar fejlesztés® utján elősegíteni a mező- gazdaság gépesítését, 8 könnyűipar kifejlődését. 2. Még fokozottabb»» éss határozottabban a íerrneiés feló ferqiitani a szakszervezeteket, biztosítani a szakszervezetek cséfokvő közreműködését a hároméves terv és az azt követé ötéves terv, a tízéves villamosítási tsrv és a tízéves öntözési terv megvalósításánál és erre mezgósiteei a delgozé tömegeket. 3. Az állami érdekek szemelőtt tartása melléit védeni a muskésosztály, s del- gosók érdeksit, összeegyeztetve a nép áilamánsk érdekeit a nép érdekeivel. 4. A Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével harcelni következetesen a rssk8iónsk minden válfaja, a szsísstáió elemek, a bSrakratizmua és korrupcié ellen. Felkelteni & munkásság, a szakszervezeti tagság éfeeraégét. 5. A nemzetközi preletárazolidarités szellemébe* nevelni a munkásosztályt, megszilárdítani a szakszervezeti viiágmszgalom egységét. Szakszervizül Észialmunk l®|!iüssail fililitai a kizvülea szakszervize!! íerlíatea: THOMAS MANN: Az emberiség a SZ9¥letHÍÍ¥lI Wlií illiillf iziili Üli intézett az amerikai néphez, hogy támogassák Wallace-t az elnökválasztáson. Az emberiség sorsa, mondja a kiáltvány, a Szovjetunióval való megegyezéstől függ. Tüntessünk a béke mellett, mondja a kiáltvány, azzal, hogy Wallaoera szavazunk. ~ > * A moszkvai rádió foglalkozik Truman elnöknek, az amerikai hadsereg tartalékának mozgósítására I vonatkozó rendeletével. Megállapít- u ja, hogy a toborzási akció teljesen csődöt mondott. A remélt 100.000 önkéntes helyett mindössze 18.000 jelentkezett. 2. Az önkéntes szakszervezeti tagság megvalósítása ott, ahol ez még nem történt megyés széleskörű belső szakszervezeti demokrácia kifejlesztése az összes vezető szervek titkos szavazás utján történő választásával, kezdve alulról, a műhely és üzemiTjjzoltságoktól,, egészen a szak- szervezeti szövetségek vezetőségéig és a Szakszervezeti Tanácsig. 3. A társadalombiztosítás egységesítése és ennek első lépéseként 1918 végéig az OTI és a MABI egysége- sitése. A társadalombiztosítás fokozatos átvétele a szakszervezetek által. A szociálpolitikai gondoskodásnak, mint alapjában szakszervezeti feladatnak tervszerű kifejlesztése. 4. A szakszervezeti oktatási és nevelőmunka, valamint uj szakszervezeti funkcionáriusok felkutatásának és kiválasztásának helyes megszervezése a szakszervezeti mozgalomra háruló uj, nagy feladatoknak megfelelően. 1 gerencsér Gyirsr írsz. képristi bsszél íz MDP szerdai pártiapját A Magyar Dolgozók Pártja helyi szervezetének szerdai * pártnapján pontosan hét órai kezdéssel Geren- í csér György országgyűlési képviselő beszél az -aktuális bei- és kük- pólitikai kérdésekről. " Gerencsér ^ Györgyöt jól ismerik és szeretik városunkban nemcsak az MDP párttagjai, de mindenki, akit érdekel a magyar dolgozó nő.p életének alakulása. Ezért van az, hogy Gerencsér György beszédeinél- mindig zsúfolásig megtelik a központi párthelyiség nagyterme. A holnapi pártnap ele máris nagy érdeklődés nyilvánul meg. 0 5. Az üzemi és szakszervezeti sportmozgalom kiszélesítése, különös tekintettel a dolgozó ifjúságra és arra, hqgy a sportmozgalom, melynek feladata egészséges, életerős nép létrehozása, egyben a hon-* védelem érdekeit is Szolgálja. 6. A szakszervezeti egység, a munkásegység védelme mindeneset- leges aknamunkával szemben, mély akár belülről, akár kividről az imperialisták érdekében a szakszervezetek egysége, tehát a magyar népi demokrácia ellen irányul. törékenységeket és intézményeket, ameüryiök jelenleg az üzemek és az ,á!M|am kezében vannak. KI kell mondani, hogy szükséges a kit legnagyobb bizíesltáel Intézet sz OTI" 1 és a MAKI efy«sitiK®. Határozatba® I mondja ki a ezakszsrvezeíek kea- gresszuaa, heg# a* öregségi járulék felemelés© érdekében a munkéaek ] hezxájáruláeát a fizetések egy százalékának erejéig kívánatéinak tartja. De j ugyanakkor esondja ki a konfreeazua > azt is, hegy az öregség! járulékét i november elsejével 50 százainkkal f®í kei! amelnl. | Az ipari szakszervezetek látesitó- j sőrék kérdéséről! magák lapította a ! tormeüós íejJósztése, a szakszerreze-. ] tek bőr és szociális politikájának \ egységes irányítása azt köreteki, hogy a szakmai szervezeteiket foko- | zatosan Ipari szervezetekké alakítsuk I át. Az órtóJmlsógi szakemberekre | szükség rom, a magyar értelmiség 1 szine-jarának: derekas munkája néi- I' kük nem képzelhetjük el a három- I érés tery sikerét. S' •• - ’ ~ * A MógáMapitotta ezután, hogy a í reál,bérek átlagszínvonala 1948 ju- ! niusiábian csaknem kétszerese rótt a stabilizáció első hónapjaiban biztosított reálkeresletnek. Vannak azonban olyanok, akik nem akarják látni az eredményeket, hanem a reakciós ■ rendszer tői örökölt hiiányosiságokra szegkik tekintetüket. Válaszunk ezek' nek a fitymálióiknak az, azért szo- i ciiaiiizmus, amit épitünk, mert nem í a tőkéseknek, hanem magunknak építjük. .. 1. A szakmái szervezetek helyett az ipari szakszervezetek megszervezése, ezzel együtt az üzemibizoltsá- gok átváltoztatása a szakszervezetek alapfokú üzemi vezető szerveivé. öt amerikai egyetemi tanárt el- ! mozdítottak állasából, mert Wallace4 | elveivel azonosította magát. Ezért az I amerikai egyetemi tanárok New- ! Yorkban értekezletre ültek össze. Az | értekezlet határozati javaslatban kör j vetette az Amerika-ellenes mozgal- ! mat vizsgálóbi' ^Uság feloszlatását, i Az amerikai1??5 .Sok 14 tagú bizolt- j ságot választottak, amelynek felada- j lesz, . hogy az amerikai tudósokat j védelemben részesítse az alaptalan I rágalmakkal szemben. A bizottság I tagjai között van Einstein profesz- I szór is. j Az amerikai tudósok akciójával _ egyidőben Thomas Mann kiáltványt
