Zala, 1948. október (53. évfolyam, 226-252. szám)

1948-10-17 / 240. szám

as. '&K240» íéjLö« ]Nő.$sJj^fcfí>sí4s5Sí2i^ 404S» oktíütu? 17» \B.s^ttnhp ? ,i, > L f esgMaB8gamBgagsaaagHBaag8^isMBai«MMM^MgMBMMiH||igw|M,aaBra«a^iBM^a^^ mm," ■ ttöv •ww1^' m>>tp ^ 20 zalaißtegyei parasztífju Népfőiskolára űiegy Vasárnap járási termelési értekezlet Kanizsán Morkerókpár-szerencsétjenaég a Somogyi Btíia-uten Műsoros estet rendez Nagykanizsán az MDP ŰffVSZSfjSk a Szakszervezeti Tanács XflHM liiirgsszisái Zala níLegyc szervezett dolgozói ne­vében köszörűjük a Szakszervezeti Tárnics ma összeülő XVÍl.kongresz- szusát. — 1945 előtt a szakszervezetek­nek az államhatalom ellen bérkö- vetélésekért, az életszínvonal eme­léséért kellett harcolnia. Ma a ha­talom a dolgozó nép kezében van és igy életszinvonálunk emelésének legdöntőbb eszköze a termelés nö­velése. Ezért vált a szakszervezetek leg­döntőbb feladatává a termelés még jobb megszervezése, a munkaver­seny ldszélesítése és a munkabri- gád-imozgialom kifejlesztése. A kon­gresszus meg fogja vizsgálni a ter­melési vonalon végzett munkát, megnézi .annak hibáit és rá fogja vezetni a szakszervezeteket arra, hogy a beruházásokat ellenőrizzék és a többtermelést figyelembe véve, a minőségi termelést felülvizsgálják. Hogy a gyárakban megkeressék az önköltség tényezőit és megkeressék azok csökkentésének módját. Ezen­túl gondoskodnánk kell az önkölt­ség további csökkentésére és ehhez feltétlenül szükséges, hogy mindén egyes dolgozó ismerje saját önkölt­ségi tényezőjét, hogy annak tuda­tában változtatni tudjon eddigi mun­kamódszerein és hozzájáruljon az olcsóbb termeléshez. Döntő kérdés a termelés terüle­tén a selejt csökkentése. Minél in­kább csökkentjük a se lej Kél, annál inkább emelkedik a dolgozók élet­színvonallá. Ezek mellett nem kisebb jelentő­ségű az a körülmény, hogy a kon­gresszus meg fogja változtatni To­vább nem tartható fenn a szakmai szervezkedés, mai formája. Az el­múlt társadalmi rendszerben ' pl, a szakmai szervezkedés következté­ben az -egyik szakma sztrájkolt a gyárban, amikor a másik szakma munkása ugyanott dolgozott. így a tőkések igen könnyen szembe tud­ták állitani egymással a munkáso­kat. A jobboldali szociáldemokrata szakszervezeti vezetők természete­sen műidig a különálló szakmai szervezetek mellett foglaltak állást, hogy a szakmai sovinizmuson ke­resztül megbontsák a munkásosz- tgly egységét. Egy gyárban dolgozó munkások ahhoz a szakszervezethez fognak tartozni, mely a gyár szakmai jel­legét legjobban magába foglalja. Egyféle bérezés lesz és igy nem lesz bérdifferencia az egyfajta mun­kát végzők között. Az ipari szervez­kedéssel a szakszervezeti ' munka súlypontja az üzemekbe helyeződik át. Üzemi szakszervezeti csoportok fogják a tagfelvételeket és befizeté­seket intézni, igy a szakszervezeti mozgalom jobban közelebb kerül majd az üzemekhez. A szakszervezet harcos vezetői kö­zül került ki Szakasits Árpád, a MÉMOSz volt vezetőségi tagja, Rajk László külügyminiszter, sok építő­Az UNO Biztonsági Tanácsa pén­tek délután ismét összeült, hogy folytassa a berlini kérdés vitáját. Az ülésen Bramuglia elnök szólalt fel. Vázolta a bért mi. kérdés ©Lmér- gesedósének körülményeit és meg­állapította, hogy a megegyezés min­den lehetősége adva van. Visinszkij szovjet külügyminiszter,helyettes vá­laszolt Bramuglia felszólalására. „ Kijelentette, hogy a Szovjetkormá- j§ nya három különböző alkalommal a kifejtette, bog}7 a béri'ni kérdés semmi veszélyt 'nem jelent a békére. A bért in i kérdés feli sem merült j volna, ha a bárom nagyhatalom ■ nem szegi meg állandóan a szö­vetségesek közötti megegyezést. A I Szovjetunió kormánya többizbeii 'le- í •szögezte, hogy a •berlini kérdés j nem tartozik a Biztonsági To.- \ mécs, elé, 1 hanem kizárólag a külügyminiszte­rek tanácsának keit azt megtár­gyalni. Ugylátszik ä Biztonsági Ta­nács elnöke azért vetette fel a kér­dést ismét a napirendje, hogy a szovjet küldöttségeit ta berlini kér­dés vitájába kényszerítse. Az ülést kedd délutánra halasztották. Az amerikai lapok két nappal ezelőtt .beszámoltak arról, hogy rö­videsen sor kerül a francia frank leértékelésére. Szombaton ' je-enik Inbeg a frank, értékének csökkentésé­ről szóló rendelet, aminek következ­ményei az alábbiakban foglalhatók össze. . Franciaország a dollárért vagy font. sterlingért vásárolt nyers­anyagokért 2C>o/o^kaí többet fizet, mint eddig. A belföldi árak további emelkedés© várható. Az üzérek és valutaspekulánsok újabb nyereségre tesznek szert. Végül a frank árának csökkentése az amerikai nagytőkések mal- metyp hajtja a vizet. Francia politikai körökben úgy tudják, hogy a frank árának csök­kentését a washingtoni nemzetközi pénzügyi politika vezetői határozták el. A francia kormány nem terjeszti ezt a nagyon fontos intézkedést a nemzetgyűlés elé. « BísoEila « nyugati tömb csatlós a álar»a Olay tábornok péntek este beje­lentette, hogy _ a bárom nyugati nagyhatalom németországi katonai főparancsnokai szombaton döntenek Bizonia megalakításának végleges '•időpontjáról. A bonni parlamenti tanács most fejezi bo a nyugatnémet csatlós állam alkotmányának meg­szövegezését. Az alkotmány első cik­kelye kimondja, hogy a nyugatnémet állam szerves részévé válik az ame­rikai imperialisták által létesített és irányított nyugati katonai tömb­nek. Nyílt titok, hogy ez a cikkely nem jelent mást, mint Nyugatné­metország részvételét a Szovjetunió ellenes háborús tömbben és ez Amerika utasítására történik. Magyarország ujjáiépitése csak 3, Marsfrftlirtte.rV'nélkül volt lehetséges A magyar kiküldőié beszéde a CGT kongresszusán A CGT, .^francia Általános Szak­szervezeti . Szövetség kongresszusán Párizsban, csütörtökön délután ke­rült sor a külföldi kiküldöttek fel­szólalására. A Magyar Szakszer­vezeti Tanács nevében Piros László tolmácsolta 1,600.000 magyar dol­gozó üdvözletét. — Azoknak a dolgozóknak a ne­vében beszélek — mondotta —, akik hosszú küzdelmek után a fasizmus, a reakció és a jobboldali szociálde­mokraták 'legyőzésével teremtették meg a gazdaságilag' és politikailag erős Magyarországot. Ennek a vi­rágzó országnak felépítése csakis a MarshaU-terv nélkül volt lehetsé­ges. Hangsúlyozta, bog}7 a magyár munkásságot a Magyar Dolgozók Pártjának hároméves tarve ková­csolta össze1, és az ország ennek, az egységnek köszönheti hatalmas Ütemű újjáépítését. A.magyar mun­kásság őszhite együttérzését nyil­vánítja a francia dolgozók harcával. vBiaszódiéjt a OG.T és a francia-magyar munkásbarátság éltetésévé,1 fejezte be. A kongresszus felújítva ünnepelte a magyar küldöttséget. Országét IswsiÉstiioináiiyi Intézel felállítását határozta el a- minisztertanács A minisztertanács tegnapi ülésén tudomásul vették, hogy a külügymi­niszter a lengyel kormányt kérte fel a magyar érdekvédelem ellátására azokban az országokban, ahol nincs külképviseletünk. Eddig ezeken a helyeken a svéd kormány képvisel­te a magyar érdekeket. A kultuszminiszter előterjeszté­sére rendeletet fogadott el a minisz­tertanács az Országos Neveléstudo­mányi Intézet felállításáról. Az in­tézet feladata: tudományos kutató­munka és a közoktatás kérdéseiben a szaktanácsadás ellátása. Az ipar­ügyi miniszter előterjesztésére nyom daißari középiskola feláJliLását ha­tározták el. A népjóléti miniszter előterjesztésére elfogadták az Orszá­gos Fürdő- és Üdülőhelyi Igazgató­ság és az Országos Balneológiái Ku­tatóintézet létesítéséről szóló javas­latot. Végűi több nemzeti vállalatot létesítettek. — Az ipái’ és a mezőgazdaság megnövekedett termelése komoly fel­adatokat állított a vasutas dolgozók elé az őszi csúcsforgalom idejére. A meglevő 35--ezer teherkocsival szeptembertől novemberig mintegy 750—800 ezer kocsi megrendelés­nek kell eleget tenni.' Ezért hirdette meg a vasutas MDP szervezet és a Vasutas Szakszervezet a négy és félnapos kocsifordulóért való har­cot. Október 15-én a vasutas dolgo­zók el is érték ezt a célt. így az őszi forgalom lebonyolítása bizto­sítva van. i •SÄ»' •'JZ' >oar -^ T3^ 'ä. -ser- >-3^ —vy^ar^^Tg^gr^g7——>>>—‘T&v *v.v—‘V.y Nem veszélyezSeli a békét a berlini kérdés ^2ii^&^3jü&B«3maaiM®sse*aB5aBB^s»ei<E8reRS3*!3MKesm*i^sasvsraieasRBY: BB5at»a?CTg<gsMcaM?»^g.«g»aaiTOasE^ «arg'gBHW,' ssE^rGsssracaBBDi Visinszkijfelszólalása után elnapolták »Biztonsági T'an ács ülését Washington parancsára devalvállak a frankot iepslásiilt a kí|¥ és féinipes kscsiferdnié I Csávázó brigádak járják az crszáiü Az iclei gabonatermés az ország | egyes vidékein üszöggel fertőző ti I volt. A földművelésügyi, miniszter el- 1 rendelte, a vetőmag kötelező csáva- I zását a fertőzött vidékeken. Azért a | földművelésügyi minisztérium 14 te- I her au tóra felszerelt csávázókülönit- I menyei járják az országot és a rak- I tárakban végzik el a vetőmag köte- | lező csávázását. A vándorszelekto- | rok mellett dolgozó csávázó egysé- I gek 1100 esetben végezték el nagy I gonddal az üszögtelenités munká- | ját,, hogy a jövő évre biztosítsák az I üszögmentes gabonatermést. A négy és félnapos kocsiforduló- ról Bebrils Lajos eh’társ közleke­désügyi államtitkár a következő nyi­latkozatot adta: munkás-sztrájk meg nem.1 alkuvó've­zetője, Kádár János belügyminisz­ter, a' Vasas szakszervezet volt ve­zetőségi tagja és Kossá István ipar- ügyi miniszter, a Szakszervezeti Ta­nács. volt főtitkára, valamint az ál­lamosított üzemek számos vállalat­vezetője, gyárvezetője,, munkásigaz- gatója, a rendőrség és katonaság tisztjei és különböző állami hivata­lok vezetői. A szakszervezeti vezetők, akik ma különböző funkciókat töltenek be, felülről segilik a szakszervezetek munkáját. A dolgozók viszont alul­ról támogatják a felső vezetést, a termelés fej lesztesével és növelésé­vel. (M.L.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom