Zala, 1948. október (53. évfolyam, 226-252. szám)

1948-10-16 / 239. szám

ZA LA W4B. októbar 16 R magyar ipar ma már minden igényt kielégít i--1KltlTIKANK<>i Zalaegerszegen is árubemutatót tart a tlOSZK Zalaegerszegen a régi Fut ura ga- bonara'ktárában Lázas sürgés-forgás van, a hafiaimas helyiségben tartja egyhetes árubemutatóját a MOSZK kirendeltség. Amint belépünk a he­lyiségbe, egy felirat ragadja meg a figyelmünket: FSldniürcsszöret kezetek&eí a szocializmusért Az emeleti helyiségben éppen most nyitja meg Keviczki Rezső, a MOSZK kirendeltség .zalamegyei ügyvezetője igen nagyszámú érdek­lődő előtt a bemutatót: — Jó és olcsó árural. alkarjaik a fölídmüvesszövetkezetek utján ellátni a falu dolgozóit. Kegy vor a kezünk­ben a kizsákmányolással szemben a szövetkezet. Kikapcsoljuk a közve­títő kereskedőket, igy az áru útja a gyártól egyenesen a fogyasztóhoz rezet. Cél: a dolgozók ótotszinvonia- iLának feleme’ése. Lakat&s Dezső az MDP megyei titkára rövid beszédében rámutatott a szövetkezés nagy fontosságára ós hangsúlyozta: a múltban a kapitalista szövetkezet az osztályelnyomás eszköze rout, ad­dig ma a föiMnáü vessz öve tkezet esz­köz a felemelkedésre. Ezután megszemléljük az áru­osztály tipusboltját, meg az ezerféle jó és olcsó árut. Az itt látott nagy árukészlet, a mezőgazdasági gépek zománcedények, varrógépek, asztali tűzhelyek, olcsó textiláru, .mind- mind arról tanúskodnak, hogy ime a magyar ipar ma már minden igényt kielégít. Az emeleten közel ezer par kitűnő minőségű bakkancs. 110 forintért bárki megveheti párját. Megjelent az olcsó szabadszappan-is. Az egyik parasztlátogató, Rámán Vendel Pusztaédericsrőt, a halombarakott kocsitengelyeket nézi. — Ez igen! A keli nekünk, meg a keréksinvas! — mondja. Villa Károly raktárim/ odaszól neki: — Majd mi ellátjuk a falut ele­gendő kocsitengellyel, nem . úgy, mint eddig volt. Van itt mindion, ami a falunak szükséges! — Nézzen ide, szeget, keróksin- vasat is jegy nélkül kaphat a falu dolgozó parasztsága nálunk — új­ságolja büszkén Károlyi Gyula, az egyik alkalmazott. . Az egyik teremben az államosí­tott üzemek iparcikkeinek tömege sorakozik ©lőttünk, hirdetve: az ipari munkásság azért dolgozik, hogy a falusi dolgozók minői jobb és olcsóbb áruhoz jussanak. A kész férfirűiiától a részletre kapható rii- ianyvasalóig minden van itt. Ott meg közel egy ragon hófehér só látható. — Ha kell, 25 kilót is kíméleki— mondja Farkas Lajos mosolyogva. A másik részen ©kék, boronák ©s más mezőgazdasági kis .gépek Ját- hiatófk. Olvassuk: Kisgép hitelakciói — Ugyan mi is labet ez ? — jkér- dezzük figyelmes kísérőnket. ^ Göre János cégvezető' megmagya­rázza^ hogy ezután a Földműves- szövetkezetbe tömörült kisparasztok- nak elég csupán“ a szövetkezet ga­rancia-levele és hosszabb részletre igéig olcsón bármilyen gazdasági k iisgépö t meg vás árollhatnak. Ez az árubemutató meggyőzött valamennyi látogatót arról, hogy a jövő gazdasági felemelkedésének Ü'tjá: a szövetkezés. Zala Miegyében elegendő vetőmag áll a gazdák rendelkezésére Több oldalról panasz hangzott tel í a megyében, hogy kevés a vetőmag. — Ez a p anasz nem fedi''a való- | ságol — állapitolták meg illetékes liielyen. — A rendelkezésünkre ál- j ló vetőmagot ésszerűen kell felhasz­nálni. — Ha ugyanis gazdáink géppel vetik el az élőirt mennyiséget, az bőven elegendő. így minden szem a földbe kerül. Kézi vetésnél ellen­ben ki van téve a gazda annak ,a veszélynek, hogy a vetés kárbavész a kártevő madarak pusztítása révér; Ezt egyébként ma már egyre in­kább belátják a gazdák és ennek köszönhető, bog}’- a megyében úgy­szólván mindenütt géppel vetnek. Csupán a vetőmag szállításával vannak kisebb zökkenők. Felme­rüli az a gondolat, hogy a termelési szerződést kötő gazdák esetleg nem várják be a későn érkező vetőma­got és földjüket más terménnyel ve­tik be, .mint amit lekötöttek. Éppen i. ezért kérték a megyei Népi Bízott- I ságoL, javasolja "a földművelésügyi j minisztérium és a MOSzIÍ központ- i ja felé, hogy a- Zalában tartalékolt ! vetőmagvak felett a szétosztásnál a j kirendel Is égek ellenőrei a gazdasági f felügyelőkkel karöltve rendelkez­hessenek. Mint értesülünk, a Magyar Dol­gozók Pár íjának megyei bizottsága helyesli a javaslatot, amelyet a ma­ga részéről támogat, mert.ez feltét­lenül meggyorsítja az őszi vetési munkálatok elvégzését. V&ItzÉjiol lEurópeílhan.- Európa országúján néhány tu­cat tpprongyos »srác« bandukol Egyik javítóintézetből' szabadult, & másiknak a gzüíöit Auschwitzba vitie a vonat, a harmadikét iegép- pisztol'yozták, a negyedikét meg a bomba öl!üe meg. így indul az uj magyar filmgyár­tás eilső alkotásaj ami a régi niagyar Filmekhez képest óriási oLórehau- dás. Mert attól eltekintve, hogy ©z már minden tekintetben európai színvonalú munka, bebizonyítja, hogy érte limes témával is ehet érde­kes és értékes magyar f J net gyár­tani. Persze hibái vannak a filmnek. 'Amin nem is csodálkozhatunk. Nem Mutat ra többek között ama, hol is történik a cselekmény. Csak utalás van arra, hogy M'ágyarországon. Ál­la inban az a benyomásunk, hogy ez a film egész stílusában, mondani­valójában megtagadta a régi niagyar film hagyományait. Gyökeresen sza­kított azzá! a hazug világgal, ami eddig a magyar filmet fémjelezte. Imümtwinm küzdenek a kanizsai és ieünyei h járásban i nazei kánrak eilen A kél járásban úgyszólván nincs község, ahol ,a gázdák ne panasz­kodnának a mezei kár levők, külö­nösen (az egerek pusztításai miatt'. Az apró rágcsálók rendkívüli mó­don elszaporodtak és ha idejében nem veszik fel ellenük a küzdelmet, súlyos károkat okozhatnak. Különösen Sormás, Szépeinek, Ri- gyác, Eszteregnye, Letenye, Tót- szerdahcly, Tótszentmárton, Sem- jénháza és Becsehely azok a köz­ségek, ahol halaszthatatlanul fon­tos a mezei egerek irtása. Illetékes helyen érdeklődtünk, ho­gyan irtják a mezei kártevőket. Megtudtuk, hogy a leghatásosabb irtószer a szénkéneg. — Az irtás úgy történik— mond­ta informátorunk —, hogy a szén- kénegezés előtti napon az összes Járási termelési verseiyértekcziet lesz vasJrnap Kinizsin Vasárnap délelőtt a MDP kanizsai szervezetének nagytermében gyűlnek össze járásunk mintagazdpi, a jó termelési eredményeikért megjutalmazott gazdák, valamint a községek versenybizo'.Hágainakkép­viselői. — Az értekezleten a most befejeződött mezőgazdasági termelési verseny eredményeiről és tanulságairól tárgyalunk — mondotta ez­zel kapcsolatban dr. Fülöp Gyula járási főjegyző- — S természetesen ugyanekkor megvitatjuk a most lóduló termelési verseny legfontosabb tennivalóit. A versenyben szeretnénk az elsők lenni. A termelési versenyértekezlet reggel 9 órakor kezdődik. fellelhető egérlyukat betömjük. Ame lyik lyuk másnap nyitva van, ab­ban van egér. — Az ilyen lyukba aztán 5 gramm szénkénegel töltünk, majd a lyukat ismét betömjük. A hatás csaknem száz százalékos: az egerek elpusz­tulnak ' a szénkéneg gőzében. A nagykanizsai és a le tényei já­rásban — Rákosi Mátyás elvtárs közbenjárására — államsegéllyel veszik fel a harcot a mezei egérkár leküzdésére. Jövő évi termésünk eb­ből az irányból biztosítva lesz. 13 tzi gazdasági kiállítások és éírathe mutatók a. megyében A megyeszerte falunapot rendező községek sorába most Nagykapor­nak, Zai aszán tó és Yin dór ny alak állnak be. Mindhárom községben mezőgaz­dasági kiállítást rendeznek vasár­nap, amelyen a gazdák bemutatják termésük legjavát, valamint házi­ipari cikkeket állítanak ki. Délután állatbemutatókat tartanak.- MOSZK hír Direkt forrná (amerikai noah, ötbe!ló, stb.) bor értékesítését bal Állami Boríorgaimi Rt. magbizósá- bói elTáiWdA és tzállitáskor — hirat­tá !os áron — készpénzben kifizeti a Nagykcinieb+i Fökiirtiina* Szövet­kezet Fő-ut 7. Varázslat Kiskanizsán — Asszonyság, maga meg van rontva — állított he a múltkoriban Lázár Anna sormás! cigányasszony B. J.-né kískanizisai asszonyhoz. / Erre a határozott kijelentésre a kkskanizsai asszony is mindjárt érezni kezdte, hogy ót valóban va­daki megrontotta. A c ig ány as zó ny- nak volt is erre orvossága, csupán egy pohár viz, egy arany karika­gyűrű és egy kendő volt szükséges hozzá. Meg is kapta ezeket -a hol­mikat és kezdődhetett a rontás meg­szül vtetésének sz.ertartá,sa. A gyűrűt beletette ;a cigányasz- ezony a pohár vízbe 3 a kendővel letakarta az egészet. — No, asszonyság, most hallgassa r vizet, mert az nemsokára forrni kezd — adta ki a parancsot a (fur­A dolgod paraMUSbg h4s<», a ®»gy r nép früszkesé&e, a „MIPiTAGAZDA,, íangos jósnő. B. J.-né hallgatta, hallgatta s erős hitében úgy vérté, a viz forrni kezd. A szertartás vé­gével minden . el envetés n&kmi el­engedte a cigányasszonyt, karika­gyűrűitől. — Csiak ide megyek - az ütsz óla kereszthez imádkozni — állította r cigányasszony — s majd holnap reggel visszahozom a gyűrűt e meg­lássa almunk a rontás. Hát másnap valóban .vissza is jött Lázár Anna, de nem adta ám vissza'a gyűrűt. Sőt még háromszáz forintot kért a hiszékeny kiskani- zsai asszonytól1; aztán mint aki már megelégelt© a zsákmányt, végérvé­nyesen eltávozott. B. J.-né/csak ezután kapott a fejéhez, de már bottal ütlietto pén­zének a nyomát. A napokban fel­ismerte a csalié cigányasszonyt és feljelentette az ügyészségen. Jgy a varázslat a kanizsai tör­vényszéken ©r véget. Íme a lények Amíg a Horthy-rendszer alatt ül­dözték és . fekete listára tették a szakszervezet tagjait, addig ma már — miután a Vörö« Hadsereg felszabadította az or­szágot — a szakszervezet kollek­tív szerződést, fizetéses szabadsá­got, társadalmi biztosítást ós más jogot harcolt kii tagjai számára. Amíg 1938-ban egy hónapiban át­lag 6300 utast' szállítottak a ma­gyar vasutak, addig 1948-ban havonta átlag- kb. 10.000 utas utazott vasutainkon. Ámig :a Horthy-rendszerien tilos volt olvasná a Szovjetunió Kom­munista (Bolsevik) Pártjának tör­ténetét, addig ma Bz a könyv Magyarorszá­gion is a legolvasottabb, legna­gyobb póldányszámban (több mint 90.000 póldanyszámban) jelent meg. ti Am'g a MAORT szabotáló vezetői 13 millió forintos költséggé, olyan helyeken furáitok kutat, ahol biz­tosan tudták, hogy nem fognak olajat találni,. 1addig az állami kezelés bevétel ót», tehát az utolsó hetekben — kéé olyan kutat fúrtak (az ©gyüket Budafán, a másikat Hahót-Söjto­ron), melyekből bőségesen ömlik az o;aj. * Az Egyesült ÁLamokhan állítólag a közoktatás igen magas fejlődési ért el, 1943-ban azonban a soro­zás alá kerülő újoncok 14 0/0.-» analfabéta volt ás 3 millió felnőtt amerikai sah* mám járt iakoláb*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom