Zala, 1948. október (53. évfolyam, 226-252. szám)

1948-10-10 / 234. szám

1948. október 10. Z ÄlflTfc 3 EGYSÉGES TARIFÁVAL rendet teremtelek az írszáa villanViramszolBáltatásáSian Naoytoani&sán és Zala unsgyébeni is l<es&állitf(í1k o villanyáram egységárait * A magyar népi demokrácia gaz­dasági irányítói rövidesen komoly reformat léptetnek életbe az ország villanyellátásának terén. A készülő reform szorosan belekapcsolódik a MDP programjába, amely egy tíz­éves viHamosiüiisi terv köretén belül Magyarország minden helységét, községeit és íalvait, de a legkisebb tanyáját is részesítem fogja a vil­lanyvilágítás lés villamos energia ál­dásaiban.. > Magyarorszá g területének közel 65 százaléka ellátatlan volt villany- áram szempontjából., mégpedig azért mert a kapitalista termelési rend nem azt nézte, hogy a dolgozó nép­nek villanyvilágítás és energia áll­jon rendelkezésére, amely meg kön y- nyiti életét, hanem azt, hogy hol lehet legtöbbet keresni. Így a vil­lanyáramot csak azokba a helysé­gekbe vezették be, amelyek közel voltaik, az energiaforrásokhoz, kü­lönösen a szénbányákhoz. Magyarországon 277 vállalat mű­ködött egymástól függetlenül és ez a 277 vállalat kétezernél többféle áramdijat szedett a községek és fal­vak lakosságától. Kis községekben 82 fillértől 4 forint 82 fillérig válta­koztak az áramdijak kilowatton­ként, míg nagyobb helységekben 1.10-től 3.44, forint között mozgott a villamosáram kilowattonként! ára. Teljesen tűrhetetlen volt az eddigi állapot, mert iámig például egy bu­dapesti belvárosi nagykereskedő 120 kilowatt évi fogyasztásig kilowatton- ként 50 fillért fizetett, addig például Lenti község gazdái. 42 kilowatt fogyasztásig 3.85 forintot, míg Nagy­kanizsa dolgozói 2.16 forintot fizet­tek és fizetnek az áram kilowatt­jáért. Zslaegerazagon a GCSZTGNYS-sxái- loda ismét az utazóközönség rersdeiks- zéaóre áll, újonnan berendazott szobáivá! Ebben a szövevényes dzsungel­ben teremt most rendet az Állami Villamossági Pd., amely 21 üzlet­igazgatóságot szervezett és ezek mind az államosított, mind a nem államosított vállalatokat összefogj ák, termelésüket irányítják és áraikat ellenőrzik. Ami az áram dijait illeti, három kategóriát állítanak fel. Egyet N agy - budapestre, egyet vidéki városokra és végül egyet a községekre és a falvakra. Az uj egységes áramdija­kat a gazdasági és szociális szem­pontok gondos mérlegelésével álla­pítják meg. Meg kell mondanunk, hogy már eljött az ideje annak, hogy Nagy­kanizsa dolgozói olcsóbb áramhoz jussanak, mert ez a város volt egyi­ke azoknak, ahol a legmagasabb ta­rifák egyikét kellett fizetni.. Eljött az ideje, hogy enyhítsenek a dol­gozók ily irányú terhein és ne je­lentsen számukra súlyos megterhe­lést a magas villanytarifa. Kik isitek Zala megye lepi epéül versenyzői i ! Zala megye mezőgazdasági versenybizoLtsága elbírálla az egyéni versenyzők teljesítményeit és összeállította a ti/! legeredményesebben dolgozó zalai gazda névsorát. A büszke ranglista igy fest: Milóczi József Cserszcgtoma j „ Kroll Imre Kisszenlgrqt, Nagy La­jos Keszthely, Lakatos Zoli án Bociöl de, Meilinger István Liszló, Győ­réi Vendel Keszthely, Bognár Pál Tűrje, Szaksz Kálmán Pakod, Né­meth Ferenc Zalavár, Vas Ferenc Rezi. A gazdák álfcaláhan nagyszerű gabonatermelésükkel (búza 15—16, rozs 20—21 mázsa) tűntek ki, de érdekesen került az élre Lakatos Zoltán bocföidei földműves. Gyönyörű baracktermésével vivta ki a versenybizottság elismerését. A tíz zalai földműves méltán tartóit igényt a legjobb gazda cí­méire is. Uj utakon járó mezőgazdasagunk élharcosai ők. kliies Jinis mintagazda let! Zalai ivó köziéi oj líráin Zialalövő községben a napokban tartották meg az uj bir óválasztást. Egyhangú lel keséd ess sei már a pártközi értekezlet úgy döntött, hogy harcos és becsületes munkájával |ezt a tisztséget Takács János minta- gazda, a Magyar Dolgozók Pártjá­nak helybeli vezetője töltse be. A dolgozók határtalan lelkesedés kö­zepette vették tudomásul, hogy köz­ségük élére a köztiszteletben és közszeretetben álló Takács János került. Naiv leirsnÉlíseke! kapnak jj a kisipari szövetkezetek 1 Az óriási apparátussal dolgozó | Állami Áruházak állandó meg rondo- | léseket kívánnak juttatni a kisipari | leiméi ő szövetkezeteknek. Az OKISz- 1 on keresztül főleg nagymennyiségű | és jóminőségü férfiruhákra, fehér- I nemükre és cipőkre adnak meg- 1 rendelést a kisiparosoknak. Ez a | megállapodás közei 3 millió forint I értékű munkát j dient a szövetkeze- | leknek. Rövidesen megkezdődik a | kisipari termelő szövetkezetek ra- | cioniaJlizáfása és részükre az áruk I rendszeres kiutialfásia. -.a § Asszony a bakon... Egy fiatal zalai szövetkéz*! térténate A fiatal zalai szövetkezet, amelyről szó van: a zalabaksai földmivesszövethezet. Egy hóna­pos mindössze, de annyi min­den történt benne, hagy érde­mes megírni. A többi okuláséra. Azt is érdemes megírni okulás végett, hagy a szövetkezet élén asszony áll. Cseresznyák Já­nosáé, a szövetkezet elnöke. A megalakulás után rögtön bekapcsolódtak a terménygyüj- tésbe. Nem volt iparengedély? Dolgoztak a Jcerkakutasi szövet­kezet telephelyeként. A fő az, hogy összegyűjtöttek 2 vagon gabonát. És szabad terményeket is. Üzletet is nyitottak persze, de nem álltak meg itt. Nemesak „boltosok* vagyunk — mondták a vezetők és a szövetkezed 12 gazdával termelési szerződést kötött. Szóval irányítja a ter­melést a falun. Életrevaló ötletekben nem volt hiány. A zalabaksai szövetke­zet gyűjti például kizárólag a a fenyőtobozt Lenti, Nova és Zalalövő környékén. És guba- csőt. Gubaesból már két vagont szedtek össze. Vásárolják a ló- herrnagot. Vetögépet vettek a tagok' részére. . y Elhatározták, hogy a korszerű trágyatelepekhez szükséges be­tonlapokat is gyártanak és a környéken gondoskodnak azok­nak népszerűsítéséről. Egy hónapi működésűk után olyan mozgalmas szövetkezeti napot tudtak rendezni a kis községükben, amelyen « község minden gazdája részt vett. Nem szűk körben ápolják a szővst- kezeti eszmét, hanem lömegmoz-. g alommá teszik. Zalabaksán még nem mindenki szövetkezeti tag, de a szövetkezet munkája már mindenkit érdekel. Nagykanizsán a gőzfürdő nyitva reggal 7 órától este 8 óráig. Kedden egész nap és pénteken délután nő! gisfirdő Elmúlt a tfyár de Keszthely a dolgozóké marad — EZER MUNKÁST ÜDÜLTET TÉLEN-NYÁRON Badacsony és Fonyód féléi sürü Mieget hajt az októberi szél, $ az .eső vigasztalanul veri a »Hulláim.« és a »Ballábon« homlokzatát. A nyár szeneUmese fázósan huzza össze ka­bátját és' borzongva menekül. De vannak hűséges lovagjai is a Bala­tonnak. Itt állnak a mólón, az ar­cuk cserzett és percenkint szórják a horgot, a szürke vízbe. Órákig áll­tunk mellettük, a horogra nem akad hál. A UcdázzcsáAdá&ate minden cjefráes... A HáLász-csárdából sem szói víg zene, mint nyáron szokott. A sa­rokból öreg csapos vánszorog elő homlokára tolt szemüveggel. — A zenekar? Hajaj, kérem el­ment az már délre. Kaposvárra ta­lán, vagy Kanizsára. Kinek muzsi­kálna itt már? A halaknak? Zsörtölődve tölti a kisfröccsöt. Bi­zony a Halász-csárdát is eltették télre. ó IfHedáéíd, ftleááid... Keszthelyien a Vároefejlesztö Szö­vetkezet most kósziti a nyári idény mórfegét. (A. »Hullám« és a »Bala­ton« szálló a stranddá1- együtt en­nek a szövetkezetnek kezelésében van.) A mérleg rossz oldalát sajnos kicsit elbiLentette Medárd, • aki Keszthelyen is tuiteijiesitette az ön­tözési tervet. A nyolc-hetes fürdő- szezonból alig három vöd kifogás­talan. A luxusüdülós is befagyott a gyá­ron. Egyre kevesebben keresték fel Keszthelyt a nagypénzüek közül. A forgalmat a munikásüdültetés hoz­ta helyre. ^. J> Cselei, 7,atkáét, ózd Nieg.yven- ötvenes c söpörtök ban nyaraltak itt a csepeli, salgótarjáni és ózdi munkások. Egy csoport tíz napig. Itt laktak a dolgozók, ól- mmJkások a két gyönyörű balaton- parti szálloda újjáépített szófiáiban. Mintegy ezer munkás nyaralt ezen a nyáron' Keszthelyen. De komoly forrásból érkező hírek szerint Keszt­hely ál landó munkásodü ‘ betési cen­trum lesz hamarosan Hévízzel együtt s igy a magánvendégek kiesését a vendéglátóipar • nem fogja megsiby- • feni. Egyébként az ózdiaknak ál­dandó üdülőjük van már itt. A volt Csányi-S'zádlóban 50 ózdi dolgozó élvezi a balatonparti őszt. De nem ennyi,' legalább ezeren üdülhetné­nek itt Mén-nyáron. He&zhkdy. me^ialatadik- Keszthely és Hévíz között állan­dó féltékenysóg volt. Indokolatlanul, Kunmadarason szeptember 30-ról október 1-re virradó éjjel ismeretlen tettesek letépték a Szabadságharcos Szövetség székházéról a nemzeti- szinü lobogói és összegyúrva és be- piszkolva bedobták a Magyar Dolgo­zók Pártja helyiségének ablakán. Ezenkívül a szovjet hősi emlékmű­ről is eltűntek a koszorúk. Az ál­lamrendőrség bravurös nyomozás után elfogta Csornay Pál 38 eves •szolnoki gazdálkodót. Csornay, akit nagyon mulatós embernek ismer­tek, szeptember 30-án éjjel mulal­hiszen a két fürdőhely egymást ne­mekül kiegészíti ©s egymás forgal­mát kölcsönösen növelheti: Az et- fentételüet a vendéglátóipar 6* a köz- ségvezetés régi urai mesterségesen . szították. Most a munkás üdültetés j'egyében megszületik az egyetértés az örök riválisok között. Es mégegy kérdést mególldhat az állandó mun- kásüdültetés. Keszthely fiatalságá­nak problémáját. Keszthelyre ugyan­is eddig, a nyaralókon kívül1, az emberek meghalni jötteró Tele mn a város öreg nyugdijasokkalí. Az üzemi dólgozók most friss vért, éle­tet hoznak Ide télire is. tolt az egyik kocsmában, majd fasiszta dalokat énekelgetve vonult végig a községen. A rendőrség, sok fasiszta könyvet talált lakásán. Ki­derült, hogy József »főhercegénél volt intéző, a választásokon pedig Pfeiffer tefgyik leghangosabb kor­tese volt a községben. A fasiszta merénylő gazdag ember. Legutóbb rizstermelő felügyelőként dolgozott és 6 holdon a saját részére gazdál­kodott. Beismerő vallomása után őrizetbe vették és a nép ügyészség­nek adták át. József „főherceg“ intézőjének gyalázatos merénylete a szabadságharcos zászló ellen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom