Zala, 1948. október (53. évfolyam, 226-252. szám)

1948-10-08 / 232. szám

1948. okAóbsa* 8. ZALA 3 Mmim párüsfiPl értse mei az oktatás döntő fintisságát — elméletileg lépéssé magút — mondotta Lakatos Dezső megyei titkár az első megyei oktatási értekezleten Elméleti tanácsadót állítanak fel a megyei iktatási bizottság keretében Október 1-i számunkban közöltük &.Z MDP megyei első oktatási kon­ferenciáján Kató István elvtárs köz­ponti kiküldöttnek a pártooktatás legfontosabb elméleti kérdéseiről tartott előadását. Lakatos Dezső me­gyei titkár az oktatás feladatairól a következőket mondotta: % — A zalamegyei pártoktatás mun­kájáról szólva meg kell állapita­nunk — kezdte beszédét Lakatos elvtárs — hogy az bizony nehéz kö­rülmények között indult meg. 1916- ban történt az oktatás terén me­gyénkben jelentősebb esemény. Ad­dig biz alig jutott idő a sok gyakor­lati kérdés mellett erre az igen fon­tos munkára. Majd a pártoktatás és a szeminá­riumi, illetve egyéni oktatás terén eddig végzett eredményekre mutat rá. Ahol megértették az ok tatán jelentőségét... — Kétségtelenül eredményeket ér­tünk el eddig az elméleti színvonal emelése terén párttagságunk között, de hiányosságaink is vannak. Kü­lönösen az iskolák hallgatóinak ki­válogatásainál. Nem ismerik fel a mi tervtársaink pártiskolánk nagy fontosságát, nem értékelik azt a nagy segítséget, amelyet jelentenek De a jövőben minden pártfunk- cionárinsunk pártiskolát köteles végezni. Megindulnak a tömegszer­vezetek pártiskolái is november 1- től. Ide legjobb paraszt-, nő- és ifjú­sági tagjainkat küldj tik. — Ida azt akarjuk, hogy a pár­tunk ereje és vezető szerepe továb­biakban is biztosítva legyen, akkor elméletileg és politikailag kell, ké­peznünk magunkat. — Hogy a járási és üzemi'okta­tási bizottságaink munkáját meg­könnyítsük a megyei oktatási bi­zottság kebelén beljül elmélet1 tanácsadót állítunk fel, ahol vidéki elvtár­saink pártoktalás és az elméleti kér­dések terén felmerült problémákra szóban vagy írásban kellő felvilágo­sításokat kapnak. Az oktatás ellenőrzését is meg­szervezzük. Előadóinkat elméletileg pedig továbbképezzük. A pártsajtó olvasására hívja fel nyomatékosan a figyelmet. Végzetül arról szólt Lakatos elvtárs, hogy az eddiginél jóval nagyobb igyekezettel és lelki­ismeretességgel neveljük a falu dol­gozó munkásságát és parasztságát annál is inkább, mert az «sztályharc a falura tolódott Csak úgy lehet a falu ingadozás- mentés népi demokráciánkkal szem­ben, ha az elmélet fegyverével vér­tezzük fel. a dolgozókat. Ne felejt­sük el Rákosi elvtárs mondását: »A magyar demokrácia ereje, szilárdsága és vele egész nem­zetünk jövője a marxista-leni­nista elméletben és gyakorlat­ban kiművelt emberfő sokasá­gától függ.« — fejezte be nagy figyelemmel kisért beszámolóját Lakatos Dezső megyei titkár. Vágható időjárás Megélénkülő sz#, változó felhő­zet. Hajnalban az Alföldén talaj­úin ti jfagy. Egyes helyeken köd- képződós, a hőmérséklet alig vál­tozik. \ Zeíaeft&rsKegan a GOSZTQN Vi-szá!- í loda ismét az. utazóközönség randelfce- I záséra áil, ujönnan fcorendß^ett szobáival Vasárnap avatják, fel az újjáépített bagolasánci iskolái Mint ismeretes, a MAORT MDP üzend pártszervezetének falu járó csoportja rohammunkával helyreállította az állami kezelésbe vett ba­golasánci iskolát. Az újjáépített iskolát vasárnap délelőtt 10 órakor ünnepélyes keretek között avatják fel. A Himnusz után dr. Fülöp Gyula járási főjegyző mond üdvözlő­beszédet, majd Takács Lajos a »Munkások« c. József Attila versel mondja el. A MAORT-dalárda énekszáma íjján. Lakatos Dezső elv- társ MDP megyei titkár mond ünnepi beszédet. Ezután Palkó József elvtárs, a MAORT MDP üzemi pártszervezetének titkára átadja az iskola kulcsait, majd a község megköszöni az iskolát. A műsor után tánccal egybekötött népünnepély lesz. Ennek kere­tében a MAORT pártszervezet megvendégeli az iskolaépítésben részt- vett dolgozókat. / Az ünnepélyen részlvenni szándékozókat egyébként — mint a MAORT MDP üzemi pártszervezet közölte velünk — 3 teherautó a Deák-térről, egy pedig a Vécsey-utcai iskolától szállítja folyamatosan a helyszínre. Mills, as „IDEApL kötőszövő-üzemben CIVAKODNAK AZ. ÖRÖKÖSÖK.- Ueuis & munkás - altnak a fyéft&k ~ nincs újítás - és nincs uew&köc azok munkánk terén. — Ahol viszont megértették az oktatás döntő szerepét, mint a ta­polcai járásban, ahol főként ipari munkásokat küldtek az iskolára, jó eredményekről számolhatunk be, de a MAORT-telepeken éppen az ok­tatás hiányosságának köszönhető, hogy a MAORT vezetői 4000 dol­gozó szeme előtt szabadon folytat­hatták szabolázsmunkájukat. 50 személyes pártiskola indult Egervzeyert Pártiskoláinkról szólva, megálla- pitotla, hogy e téren is hatalmas fejlődés történt. Mert ez évben — ellentétben az elmúlt évek pártis­koláival, <— nem 15—20, hanem 50 személyes, kétosztályu, megfelelő felszereléssel ellátott pártiskola in­dult Egerszegen. Az előadóképző is­koláink is jó eredménnyel zárultak, de a szociális összetételük kifogásol­ható. Szemináriumaink ott folytak jó_eredménnyel, ahon­nan megfelelő elvtársiakat küldtek iskolára. Ez évben 140 szemináriu­mon 3000 hallgató vett részt. Mint jó példára mutatott rá La katos elvtárs a keszthelyi pártszer­vezetre, ahol í Mosonginé elvtársnö vezetésé­vel színié mintaszemináriumoM folytak. Általában megállapithatjuk ,azt, hogy a falu dolgozói'is mindinkább hajlamosabbak a tanulásra. Pártoktatás további feladatait ismertettie ezután. Az elméleti színvonalunk felemelése és az ok­tatás további fokozása a jövőben az legész pártvezetőség kollektiv mun­kája kell, legyen. Az eddig elköve­tett hibáinkat e téren sürgősen meg kell javítanunk. A legelső feladat a pártiskola hallgatóinak helyes kivá­logatása. A ¥®rir«d«bs£'* hét n$ dolgozik. Szabnak, varrnak, gomb­lyukai kötnek. A kötődében ketten vannak. Két gép dolgozik, másik tiz áll. Egv helyiségben .másik két no dolgozik. Egyikük az orsó melleit vian, a másik »endüzV A nagy rak­tárhelyiségen túl — valamikor gép­terem volt, ma. inkább lomtár —egy j szobában nagy kötőgép mellett dol- , gozik egy nő. összesen tizenketten j vannak. Az Ideál kötőszövő-üzem dolgozói. Volt idő, amikor 140-en is dolgozlak. Ma nem bírja az üzem. Vájjon miért? '— Vaäwredi tanrd kéül! mondja határozottan > Frühwirth Lujza szabónő, az üzemi bizalmi — Ez igv nem mehet tovább. — Az örökösök folyton veszeked­nek. Áldozpi nem akarnak az üzem­re, csak a hasznot akarják elvinni. A tulajdonosok elhaltak. Maradt utánuk ' három örökös, akik nem tudnak megjegyezni. Mindegyik a saját elgondolása szerint akarja ve­zetni az üzemet. így aztán egyre kevesebb alkalmazottal tudják csak fenntartani a valamikor rentábilis üzemet. — &S4ür8Ík<sw®rs©siy udnes kapcsolódik a beszélgetésbe Vasák Károly szövőmester, az Elhagyott Javaktól kirendelt legújabb vagyon­kezelő. — De hogy is lehetne? — mond­ja erre, Frühwirth Lujza. — Hi­szen a varrodában is heten dolgo­zunk, de - egyikünk sem végezheti folyamatosan a munkáját, mert ugyanaz a darab többször is vissza­kerül ugyanahhoz a munkáshoz. — Ha hattal több munkásnő dol­gozna az üzemben, szalagrendszer­rel kétszeresére emelkedne a ter­melés.. — flämcs nrseg a vevőkörünk sent Elmek részben az az oka, hogy nincs utazónk, de az is baj, hogy elavult formákat készítünk. Az örö­kösök hallani sem akarnak arról, hogy újítsunk. Ezért nem is cso­dál kozunk^ ha áruink itt halmozód­nak és senki sem veszi meg. a bajokon — mondja Vasák Károly. Kértük a textilipari igazgatóságot, államosítsák afz üzemet. Azt mond" ták, nem lehet. Aztán felvetődött az a gondolat is, hogy szövetkezeti alapon dolgozzunk. — Ila továbbra is ilyen állapotok uralkodnak az üzemben, úgy sem marad más hátra, mint hogy mi, a munkások vegyük kezűnkbe a gyá­rat. Békéi*»« 45 ®2er d*»r»b volt az évi termelés. 1947-ben vi­szont 8.000. Ezen akarnak változ­tatni az üzem munkásnői. Békebeli színvonalra kívánják emelni a ter­melést, ami persze csak akkor le­hetséges, ha még több munkást al­kalmaznak, munkába állítják az összes gépeket és nem utolsó sorban piacot szereznek gyártmányaiknak. De azt is akarják, hogy az örö­kösök végre tudomásul vegyék: ma már nekik is van beleszólásuk a munka menetébe. Akkor aztán ui lendülettel tudnak , tlolyozni. Munkaversenybe is állhat­nak és olcsó kötöttáruval láthatják el a dolgozókat. — Ma<rö>te * tnasigáz Gerencsér József, Nagykanizsa Magvar-utcai lakos, förhénci borpbi­céjébe megfelelő eíőkészü'etek nél­kül ment be, hogy forrásban lérő mustot megnézze. Az idős embert a metángáz etszéditette, összeesett és a hegypásztor másnap reggel holtan talált rá. Az idei bornak Ge­rencsér az első halálos áldozata. Az ügyészség kiadta a temetési en­gedélyt.-— De próbáltunk már segíteni Csak akkor kellemes és barátságos a lakása, ha berendezési tárgyalt, ilúfydem BídMüztd'-ten “ “ — - — SSrGrs:j I*e " “ Ölesé sarak 1 — Szolid kiszolgálás l Kedvező fizetési feltételek x A i Nagykanizsa,, AdLy Enáre~ui 4. sz. m wmmm

Next

/
Oldalképek
Tartalom