Zala, 1948. október (53. évfolyam, 226-252. szám)

1948-10-06 / 230. szám

éri»!yam 230. szám.

N&gykaetasa, Í&48. október 6. szerda

■jimiiirwiii imhb—b— mii m;

Apsí €3 fiilég

.fVYVTip

íc

Zala szántási-vetési versenyre liivta ki Vast és Somogyot

v Egy egarszegi terménykereskedő „üzletei"

o $a$y sikert aratstt a bánokszeüígyörgyi kiállítás

‘ Miért nem veszi el az italmérési «ngedelyt a háborús bűnösöktől a zab megyei pénzű<jyigazgatóság ?

A Szovjetunió váiaszjegyzékéhen

g.| I iPppijuig^g^w il^ ©§0810 fc OSSZ® il"^3S3í

■B—BMBaHBO—P—B»BaH«HBBagB«a8B5gI as BMBMgaB—HHBgWHM——BaaaE—BMtMMBBMW86 EiSaaMrSSMÄS mwpocaan

jj 0 ¥Q*llPl 11 © BSif iü © ST I © ^ 111 © Oil ^ ^ ^ y

Hi<A" Ji.yái^'JttWM^iSISr'iBWt'IWaM'gyFgiWiftaBPgSa^SgKaEECSa E*!3W*PSiSKS3MrSfflEBH

A legújabb hírek szeri«! § nyugati hatalmak efutasitsttáii a szcvfet hékafavaslatot

A íi} uffiati hata/lmak bókebontó nianőverouvk©!. a Biztonsági Tanács ie>íé vitték a berlini kérdést.

Vasárnap Moloíor, a Szovjetunió külügyminiszter© jegyzéket nyújtott [ át az USA, Nagyéritannia és Fran- j ciaország kormányához.

Ez a jegyzők a három nyugati j hatalom szeptember 26-i jegyzékére válaszol, amely be o a, nyugati hatalmak bejelentették, hogy a berlini kérdést a Biztonsági Tanács elé viszik. A vasárnap átadott szovjet válaszjegyzék ismét kifejezésre juthatja á Szovjetunió következetes bé- kepoi.itikáját és megmutatja, nemcsak iS, berlini válság, hanem az egész német kérdés mego;kiásának egyetlen útját. A szovjet kormány ismételten világosan leszögezte. ál- díás-pontját, amely a potsdami egyezmény szelleméhez híven kívánja rendezni Németország helyzetét. Ha a nyugati hatalmak továbbra is kitartana^ merev, provokációs politikájuk mellett, akkor ország-világ ©(ott, á bókeszenető embeLBk milliói eétt még félreérthetötlenebhni. nyilatkozik meg, kik azok/ akik a háborús uszítok, az imperialisták" szolgálatában nem hajlandók a nemzetközi együttműködésre.

A szovjet jegyzék bevezetőben teszögezi, hogy a Berliniben keletkezett helyzetért kizárólag a három nyugati nagyhatalmát terheli a felelősség. Majd. ismerteti, a KVbb hétre elnyúlt moszkvai tanácskozóitokat, ame'Bek végül) is megállapodásra vezettek, amelyeket azonban' a nyugati nagyhatalmaik nem tartottak be. Ezek szerint a moszkvai tárg\teásokat a nyugati nagyhatalmak juttattak zsákutcába. A szovjet jegyzék éles szavakkal bélyegzi jmeg a berlini blokádról szóló hamiis nyugati hírveréseket, és hangoztatja, hogy a három nagy hatálom kormá- ; nya most ki akar bújni a tárgyalások j meghiúsulásának felelőssége alpi Teljesen valótlan és minden aia- ! pót nélkülöz a három nyugati nagv- j hatalom, kormányának az az ó.kitása, í mely szerint a berlini heiyzet a a- • kukásává nemzetközi, békét és biz- í "tonságot veszélyezteti.

A jegyzek végűi e következőket mondja :

lekínt©ttel, h«jy ez USA, Nagy-Bríta.nnia és Franciaország kormánya közölte, | hogy a b*riini kérdési az Egyesült Nemzotek Biztonsági Tanácsa álé terjeszti meg- ^ vizsgálja végett, a Szovjs'.üni® kormánya szükségesnek látja, hogy a következő i nyilatkozatot t«|ya :

1. A iserlia! kérd®# szorosan összefügg a Ném«torazágaak, mint egésznek kérdésével ás a nyugatnémet küiönkormény f«iai!ilásáv*l. Az UNO-aiap®k»nány 107.

• Ikkeiye alapján ezt a kérdést az«knak a kormányoknak káli rnsgoldaalo*, amalyak Nómat®raiág .magszállásáért íelalősak. Ezért a kórdéeaak a Biztonsági Tanács elé j való terjaeaíasa indskoíatian.

2. Az Egyaséit Államok kormányának vádja, h$gy a é*rlini helyzet a nemzetközi békét és biztonságét y«pc®ly»zt«tl, nem föl®! -meg a való tényeknek. Ez a vád n»«a más, mint esxkéz arra, hagy ez USA az* Sgyeallt Nsaazetek Szervezetét támadó céljainak szolgálatába álli »a.

3. A szovjet k#rsaá*y javasolja, hegy a németországi főparascsaekokhez küldött utasítást — amelyben augusatua 30-án t»egállapedtak - takirstsák a Szovjetunió a* USA, Nagy-Britaneia és Frsn«iaersz-;g kormánya kízettl megállapedás- nsk, amelynek alapjá* kelt rendezni a berlini helyzetei.

4. A szevjet kermány j*va»«ljs, hogy kllügyainiszíeri értekezlst üljön össze, hagy aaíigvitaasi* a berlini helyzetit, valamint Németeraccágnak, mint «gésznek-kérdését — a négy hatalom peiadami egyezményével összhangfean.

A Biztonsági Tanács hétfői ülésén a berlini kérdés vitáját indítót La meg.

Nagy érdeklődés mellett Yisinsz- kij szovjet külügyminiszter helyettes szólt hozzá a javaslathoz. Kijelentette, hogy a szovjet kormány a ny ugati nagyhatalmaknak azt a javas^ latát, mely szerinl a Biztonsági Ta* nács tűzze napirendre a kérdést, nem tartja megokol ínak, mert az nem tartozik a Biztonsági Tanácsra. H,a a Biztonsági Tanács napirendre tűzi a berlini kérdést, ezzel megszegi az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányát és a potsdami egyezményt. Az UNO alapokmánya szerint minden kérdést, amely a nagyhatalmakat érinti, egymás között/ tárgyalásokkal kell elintézni.

Kijelentette, hogy a sz°vjet hatóságok készek elvállalni Berlin lakosságának élelmezését. A szovjet hatóságok máris mindent megteltek Berlin éielme- z és ének biztos it ás ára.

Yisinszkij felszólalása után a belga kiküldött a berlini kérdés napirendre tűzését kérte. A vitát kedden folytatják.

*51

Ma&shái.!, Schumann és Beyin külügyminisztereik' hétfő délután a berlini kérdéssel kapcsolatban küldött szovjet válasz jegyzéket tanúimé nyúzták. A három nyugati nagyhaladon! az Egyesült Nemzeték alapokmányává!; liatjes ekentétben úgy döntött, hogy elveti a szovjet indítványt, mély a berlini kérdést a külügyminiszterek tanácsa élé akarta utalni.

fiz egész francia aég iamsiatja a szirájkslé bínyászoka! Hiáirlák a szavjet-magyar árucsereforiaimi eiyezienyl

A francia , bányászsztrájk első napját a sztrájkolok iránti rokon- szenv jellemezte. Nagyon sok munkabeszüntetés iránti kérvényt adtak be a' szakszervezetekhez.

A munkásszövetség keresztülvitte, hogy nem történt zavargás. Az üzemek magatartására jellemző, hogy például egy vegyigyárban kénytelenek voltak bezárni, mivel a munkások nem jelenlek meg munkahelyeiken. Más üzemekben lassan dolgoznak, úgy, hogy valószínűleg 48 órán belül ezeken is leállítják a munkát. A vasiparban eddig, is nagy fennakadással ment a munka, úgy, hogy a vasipar csatlakozására is biztosan számíthatnak. A kikötő munkások elhatározták, hogy az Algériából jövő rakományokat nem rakják ki s igy fejezik ki rokon- szenvüket a bányászok iránt. Ugyancsak munkabeszüntetést határoztak el a marseillesi kikötőmun- kások is. *

A bányász szakszervezet sztrájkjának első napján megelégedéssel lehet megállapítani, hogy a bányászok egyhangúlag eleget tettek a sztrájkrendeletnek. A keresztény szakszervezetek tagjai is Teljes számban résztVesznek a sztrájlóban.

A francia konmhiy hétfőn délután riadókészültségbe helyezte Párizsban a motoros rendőri alakulatokat. Ezzel akarta elejét venni

a CGT által keddre hirdetett tiltakozó sztrájknak, amellyel a francia, nép ,a bányászok melleLt száll sikra.

Több hét óta tartó eredményes tárgyalások után aláírták Moszkvában a magyar—szovjet árucsere

forgalmi egyezményt. ;

A magyar küldöttség vezetője

Jlónai Sándor kereskedelemügyi mié niszter, Vas Zoltán, Vajda Imre államtitkár és Hardy Róbert miniszteri osztályfőnök kíséretében tegnap hazaétkezett. *. '*■

1 taifel?ételi zárlattól és tagretlziitói beszél

Kovács Zoltán elvtárs a szerdai összevant pártnapon

Közöltük már, hogy szerdán este 6 óraho'- összevont pártnap lesz a Magyar Dolgozók Pártja nagykani- zs,a; szervezetének Ady Endre-uteai székhazában. A pártnapon Kot ács Zoltán elv társ, pártunk országos tö- megszervezési osztályának vezetője beszól a tagfelvételi zárlattal és a

tagreviziÓTal kapcsolatban előállott uj helyzetről. Ezenkívül ismerteti a bei- és külpolitikái élet lfegujabb ■fejleipényeiit s megem iái|e/ik 1849. október 6-ánák vértanúiról.

Pártunk kanizsai szervezetének vezetóöóge az összevont pártnapra pártállásra való tekintet nélkül minden dolgozót szeretettel vár.

Rónai Sándor a moszkvai tárgyal ásóiéról a következőket mon- dotta; Az Í919 végéig érvényes megállapodás alapján az eddigi árucsere forgalomnak mintegy háromszorosát bonyoütjuk le export kín- port vonalon.

Magysrarszágnak ez a legnsgyobb áruossrsfergslmi egyezmény®, aaio- ly.et valaha ia kötött. Nehéziparunk ieaport szükséglet® teljes mértékteen ki®l»gitést ny«r a Szovjetunléval kötött megállapodás alapján és majdnem teljes n*ártckl»an te:zt«sit®ttuk közáplparunk, kül®nös®n tsxtiiips- runk ny«rsanya$szük*®gietét.

Olyan gépeket kapunk a Szovjetunióból, amelyek iparunk léorszerüvé tétele szempontjából jelentősek.

Jelenleg kétfajta cipőtalpa]ás van érvényben. Az egyik amelyet szakszervezeti utalványra készítenek el és 26 forintba kerül, a másik, amelyet utalvány nélkül 34 forintértlehet elkészíttetni. A bőripari igazgatóság terve szerint most megszüntetik az utalvány rendszert és egységes cipőlalpalást léptetnek életbe, amely 28 forintba kerül. A bőrgyárak teljes mértékben gondoskodnak a cipésziparosok bőrrel való ellátásáról, tehát a 28 forintos cipőtalpalás ugyanolyan jó minőségű lesz mint a 34 forintért elkészített cipőtalpalás. Hasonló egységesítést és olcsóbbodást vezetnek be a női cipőtalpal ásnál is. A rendelet rövidesen életbelép. .

Magyarország elsősorban ipari kész- árucikkeket, különféle gépeket, valamint mezőgazdasági termékeket exportál a Szovjetuniónak. A megkötött szovjet—magyar kereskedelmi egyezmény döntően előmozdítja a hároméves terv végrehajtását két és félév alatt, egyben szilárd alapját adja az ötéves tervnek. *■

A* bőrgyáraik t©äjes egésséfoesi g©iid®sk@dnak a clpéip«raHi«>i$ béreS3átásáré§ - 4 ,

Olcsóbb lesz a clpőtátpalás