Zala, 1948. október (53. évfolyam, 226-252. szám)

1948-10-05 / 229. szám

Zászlói ivatott vasárnap a kanizsai vasntasság gyöxelraéí je^l/se elő esz; a passió — mondotta* Csata Albert ü z I e t í g & 2 g a. tó 1®4& oktéim 5 Városunk vasutasságának nagy ünnepe zajlott le vasárnap. Telje­sült régi vágyuk: felavatták zászla­jukat, amely a magyar vasutasok kanizsai csoportjának büszkesége és a demokrácia iránti hűségünk jel­képe lesz. Tíz óra után pattogó indulók hangjainál vitte körül a városban az uj zászlót Németh István iütő- házi ÜB elnök a kanizsai vasutasok élén. Mig'-a menet a vasutas-szak­szervezet székhazától a Fő-utcán át az NVSE sportpályához ért, ott már összegyülekeztek a zászlóava- tási ünnepség résztvevői. Az emelvényen elfoglalták helyü­ket Gátat József budapesti üzlet- igazgató, aki Gerő Ernő elvtársat képviselte, Barkóczi László intéző Bebrics államtitkár képviselője, Gsala Albert pécsi üzletigazgató, Déri József kerületi szervező., a vas­utas szakszervezet központjának megbízottja, dr. Agárdi Tibor al­ispán, valamint a Magyar Dolgozók Pártja képviseletében Lidith Imre és a koalíciós pártok kanizsai szer­vezeteinek, a szakszervezeteknek, a nemzeti bizottságnak és az egyház- községeknek a képviselői. A Himnusz után Horváth XV. Lajos szakszervezeti titkár nyitotta meg a zászlóavatási ünnepséget. — Ez a zászló'—- mondotta — eggyé forrasztja a kanizsai vas­ul asságot. Hirdeti a munka dicső­ségét és segíti demokráciánk győ­zelmét Szmodics László szavalata után Csal a Albert üzletigazgató tépett a. mikrofonhoz. — Ez a zászlóavatás régi vágva Nagykanizsa vasutasságának, de a szakszervezeteknek .az elmúlt évek folyamán ennél sokkal égatőbb pro­blémákat kellett megoldania — je­lentette ki beszéde elején, majd. vá­zolta azt a hatalmas munkát, amit a vasutas-szakszervezet.a MÁV dol­gozóival karöltve elvégzett a felsza­badulás óta eltelt időkben. — Lerombolta a szakszervezet azt a kínai falat, — mondotta — ami vasutas és vasutas közé ékelődött,' s ami elválasztotta az értelmiségi dolgozót a fizikai munkástól. Rámutatott ezután Csata elvtárs arra, hogy a szakszervezet vezető­ségét nem elégíti ki az elvégzett munka. A jövőben még fokozottabb mértékben akar minden vasutas dol­gozónak a támasza lenni és irányí­tója a munkában. — Ehhez azonban szükség van a vasutasok segítségére is — han­goztatta. — Mert nem lehet a tár­sadalom fejlődését néhány lelkes ve­zetőre bízni,1 ebből a munkából min­denkinek egyformán ki kell vennie a részét. Feltette a kérdést: mire tanít a zászló? — Tanítson meg mindén vasutast a kötelességre a munkában — mon­dotta — la becsületre, a szellemi és eszmei célokra, melyeket követnünk kell. Legyen, vezetünk ez a zászló, meg ne szűnjön az a harci láng lenni, mely’ eszménk győzelmét se­gíti elő. Csata Albert nagy tetszéssel fo­gadóit szavai után a vasutas dalárda énekelt Ivankov its Ferenc vezény­lésével, majd Szabó Margit szava­lata után a MAORT fúvós zenekara a 1Q0 éves vasiig indulóját játszotta el Hering Vilmos karnagy vezény­lésével. Ezt követőleg Szabadi Gjuláné zűszléanya felavatta a zászlót, melyet ekkor bontottak ki. A gyönyörű vörös se­lyem zászló egyik oldalán á mun­kásság és , értelmiség összefogását szimbolizáló kézfogás körül »A nagykanizsai összvasulasság 18-18— 1948.« felírás látható, mig a másik oldalán a köztársasági címer felett a »Munkásegység« jelszó olvasható. — Jábxn, rosszban ez alá gyülekezzen a kanizsai vas- utasság —- mondta a zászlóanya. Harcoljatok érte, mert reményt nyújt a boldog magyar jövőhöz és dicsőíti uj, demokratikus orszá­gunkat. A felavatott zászlót Horváth Olivér evangélikus lelkész áldotta meg a kanizsai evangélikus és református gyülekezetek nevében a következő szavak ki söreiében: — Egy magasabb erkölcsi eszme, t közösségi szellem hordozója ez a ászdió. Amit zászlótok kifejez, an­nak az eszmének a harcosai legye­tek ti is — fordult a kanizsai vas- utassághoz. — Becsüljétek egy­mást és munkátokban ne feledkezze­nek meg a kötelességteljesitésről. Az ünnepség a zászlószegek Le­verésének aktusával ért véget. A fő­védnökök és a védnökök egymás­után léptek a kanizsai vasutasok uj zászlajához és verték be a címeres szegeket a zászlórudba. A zászlóavatási ünnepség befejez­tével a vasutas szakszervezet szék­házéba vitték az uj zászlót. Miért nincs elé§ petróleum a zalai falvakban? p mert a MAORT sxsih&tált Nemcsak illetékes hatósághoz, d© • |a ZjaSla sízierlkésíztősógéhez is' naponta fordulnak panaszos Levelekkel a falu dolgozói, amelyben felhívják a fi­gyelmet, hogy a petroléumhiiáíny miatt nem tudják kellő időben m.('in­kájukat elvégezni. — Most már korán beköszönt az este — Írják — nagy munkaidő van, amely bizony az esti órákba ás belUenyuiik. Sötétben azonban nem tudunk doÜlgozni, ezért arra kérjük a szerkesztőséget, hogy hívja' fel az iHietóhes tényezők figyelmét arra, hogy nemzetgazdasági szempontból1 miülyen fontos Jennie a-faíu bőséges és áldandó petróleummal való ellá­tása. , . . íme, a Maorinál történt szabo­tázs mindenki által érthető súlyos következménye: nincs a falun kellő menny iségü petfóílioum. A Maort, szabotáljál, az amerikai imperialisták ügynökei és azok ma­gyar kiszolgálói. éppen azt akarták lekérni/ hogy a dolgozó parasztság­nak ne "egyen világitó eszköze, hogy munkáját időben ne tudja elvégezni, s ezzel súlyos károkat okozzon dol­gozó népünk mezőgazdaságának. Azért nincs kellő mennyiségű petróleum a falvakban, mert ezek az urak arra törekedtek, hogy a zalai földben levő óhaj miniét kevesebb mennyiségben kerüljön a felszínre és.igy kevesebb benzin a mßtorok- bia és petróleum a lámpákba. Mindez azonban most, hogy álla­mi kezelésbe vették a Maortot, re­méljük, hamarosan megváltozik. Bi­zonyosak Vagyunk afelől, hogy .az üj szellem, amely máris eltölti a Maort dolgozóit, lehetővé teszi, hogy oiyan mennyiségű olajat termelje­nek ki, amelyből bőségesen jut tnjajd iá magyar gazdasági' ölet min­den szektorába. Most a zalai falvaik parasztsága láthatja, hogy milyen súlyos kö- yetkezimfmye:- -mutatkoznak annak, hia árulók vannak sorainkban, áru- lók, akik sokszor bárányoknak mu- taltkioznak, de .valójában farkasok,, akiknek egyetlen céljaik csupán, akár a bányákban, ipartsÍLepékén, akár falun a parasztok között fejtik ki átkos és káros működésűket: ártani a dolgozó népnek. Ezért legyünk éberek. Vigyázzunk és ne engedjünk gyanús elemeket roSagunk közzé. Azokat pedig, akik akár szóval, akár cselekedetekkel*a demokrácia ellen vannak, ha adék- íiálianűi taszítsuk ki sorainkból’, mert ha ezt nem tesszük, unnák nemcsak az egész magyar gazdasági élet, de eg.y0ni!eg valamennyien súlyos ká­rát szenvedjük. A Maort szabotáló: elérték azt, hogy kevesebb petróleum jutott a paraszt lámpájába és. ezzel keve­sebb -lelt a munka, igy 'kisebb a magyar falu dolgozóinak eredmé­nye "és természetesen jövedelme is. Mennyi elfileget kaplialnak e munkavállalók i A hivatalos lap pénteki számában két kormányrendeltet jelent meg, melyek a munkavállalók részére ad­ható segélyek és eííiőfegek legmaga­sabb összegét állapítja meg. ’ A rendjelét szerint minden válíia- 'iiat költségelőirányzatában külön ke­letet kell megáTapütani a n i unkává!- ilálók részére adandó ■ segélyek, és kü- . ilön keretet iaz előlegek, fedezésére. •A keretek összege nem lehet több, Imiint a január ,1-tőül, augusztus 1-ig terjedő 6 hónapban adott segélyek, ■ iilöetvö e.ő'.ogekre fordított összeg. A segély leadását az üzemi bizott­ság állápiitja meg. 'A kiadandó segé­lyek összege nem haladhatja meg a munkaváilllaló egy havi fizetését, de nem lehet több ■ 500 forintnál. Az előle g összege nem haladhatja tuí a havi 800 forintot, amely összeg minden esetben 6 havi egyenlő rész­letnél! fizetendő vissza. Ugyancsak költségvetési keretben kell biztosítani a jóléti célokra for­dítandó összegeket. Ez a keret a szeptember elsejét megelőző 6 hó­napban szociális, egészségügyi 6s kulturális cé'Okra felhasznált össze­geiket nem haliadhatják meg. A ren­didet szerint a félévenként fel­használt össziegjeikröl kötségvetés ké*- sziitendŐ. vni>j. Zaiaegéracagon a QOSZTONY!-szö4- lc<da Ismét az utazéközönság rendelke­zésére áll, ujennan berendezett szobáival Nincs tilüalálat a Tétéi A Totó multheti 51. fordulójára beérkezeti. 282.766 szelvény. Ezek közölt egyetlen telitalálat sem voll. Tizenegy találatot is csak öten ér­lek el, ezek szelvényenként 31.106. forintot nyerlek. 10 találatos szel­vény 160 darab volt, ezek szelvé­nyenként 960 forintot nyertek. Ki­lenc találatos szelvény 1507 darab volt, 100 forintos nyereménnyel. Meiváltozastf' feladatok . A Magyar Szabad Szakszervezetek XVII-ik kongresszusa a münkáis- o&ztuiiy szempontjából o.yan ked­vező időben ül össze, amilyenre a Magyar Szakszervezet: Mozgalom harcokkal tel. imultjában még" soha példa nem'volt. Országunk gazda­sági és politikai szerkezete alap­vétőién megváltozott és igy a szak­szervezet oív XVI l-ik kongresszusá­nak feladatai közé tartozik, hogy oipan szervezeti formák elvi a.ap- jait, határozza meg, amelyek a ma­gyar szakszervezeti nfozgáímat az idejétmuiita szakmai szervezkedés­ből az ipari szervezkedés felé vigye. Nápá d*s?r!of/ír*cíÓ!Kk f^JS&désével, la niunkásosztáíy. előretörésével, a bankok és nagyüzemek, valamint a 100 munkáson felül dolgozó üze­mek államosításával társadalmi ren­dűd;: termelési viszonyai megvál­toztak, mert a nagyipari termelő- eszközök a dolgozó nép ál amhatai- nrának birtokába kerültek. Ezzel, döntően megváltozott a dolgozók és a .munkáltatók közötti viszony és megváltoztak a szakszer­vezetek feladatai is. A termelési kérdések, a termelés mennyiségi és minőségi fokozása a szakszervezetek­nek, mint a munkásosztály leghar- c-osabb tömegszervezetének elsőrendű feladatává és egyben kötelességévé váífii. Ezt a célt csak ugv tudjuk szolgálni, ha egv-egy üzemben az összes dolgozókat egy szakszervezet fogda össaa. és a irmnkavorsen veken a iermelíós ész;,szer ürítésén keresztül egyre inkább eredményessé teszi. Ejhhez íbiitőtIon ül szükséges, hogy a. vezetés. mondán üzemben a mun­ka nainden területén egységesen tör­ténjék. A dolgozóik' érdekvédelme, a bérek szükséges összhangban tar­tása is előírja számunkra, hogy egy üzemen belliii az összes munkavát- ilál/ók béreit ne több, hanem egy üzemi szerződés szabályozza, hogy ilyen módon is lehetővé váljék az iigjaizságtalanságok kik üs z öb ö 1 óse. 82#CU'lp«iiSi»al f#^4»ddssüwkj-r«k is szükségszerűen magával keli hoznia, hogy a társadalombiztosítás ilntózményéinek rnüködésóbő: kikü­szöböljük a bürokráciát ós ezek az intézmények működ©?üknek súly­pontját egyre nagyobb mértékben az üzemekre helyezzék át, mert igy a dolgozók szociális kérdésem egyre inkább módjukban áll segíteni. A do ilgozók ku l.turszin varrá. ának ©ille­sse, a tömegsportok kifejlesztése is ngeg fqg'ggvorsu.lní, az üzemi helyi csoportok kiépítése után. Tehát maga a fejlődés az, ami1 az ipari szervezkedést szükségessé teszi. Az ipari szervezkedés élőiéLtétoei ma lényegesen jobbak, mint- közvetlenül a felszabadulás után. Az üzemekben a munkáskafegóri-ák, igy a szellemi és fizikai munkások is lényegesen közelebb kerülnek egymáshoz. ­A szakszervezetek XVII-ik kon­gresszusa minden bizonnyal mé­lyen szántó határozatokat hoz, ame­lyek után több százezer m.unka- váü.la.fő fogja régi szakszervezetét megváltoztatni. Á régi szakszerve­zetek pedig tömegekkel telítődnek mag, A szakszervezetek uj feladata, hogy minden szindikatista szem­ponton leiül enne dredv© a dolgozó nép érdekét tartsák^ szemük előtt, hogy a szakszervezeti mozgalom kö­zös küzdelmeiben el mosódjanak azok a határok, amelyek ma még egyes dolgozó osztályok között fennállnak. — Kovács Sándor bt. fébadnagy igazolási kérelméhez politikai megbíz hatás ágának bizony itáaát kéri a debreceni 4. honvéd kerületi pa­rancsnokság igazoló bizottsága a nagykanizsai Nemzeti, Bizottságtól. Felkérjük mindazokat, akik neve­zettnek háború előtti és az alatti ma­gatartását ismerik, esetleges éezro- TÓteleiket, kifogásaikat 8 napon be­lül közöljék írásban • Nemaeti Bi­zottság elnökével.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom