Zala, 1948. augusztus (53. évfolyam, 175-199. szám)

1948-08-20 / 191. szám

53. évfolyam 191. szám. Nagykanizsa, 1948. augusztus 20. péntek Ára 60 fillér Kdkosl Mátyás kecskeméti beszédét péntek este 6 érakor a rádió közvetíti W ’^P «fic; 20-án., az országépitő Irtván király napján, ez .évben az orszá°; minden községében ünnepet ül a dolgozó népes kegyelettel emlé­kezik a kilenc évszázad előtti ország- épitésről. De ez a nap alkalmas arra is, bógv emlékezzünk egy uj ország­éul" t ősről. a magvar dolgozó nép hazajárnak uj iáépitéséról. István király napját ugyan az úri Magyarország is hivatalosan ünnep­nek tekintette, de valójában a népi demokrácia avatta a dolgozó nép igazi ünnepévá. Ma már a dolgozó parasztság mindinkább tudja, bogy szövetségesével, a munkásosztállyal miagának, a népnek1 ópiti az orszá­got. István király napján •— a dol­gozó parasztságunk megfeszített munkára után — nri az »Uj kényét*« ünnepét is ünnepelhetjük. Vajon kibírják-e az uj országéra- tők az összehasonlítást István ki­rállyal, aki 900 évvel ezelőtt orszá­got épített a népnek? Bátran mond­hatjuk, hogy az összeíráson 1 itás t ki­bírják. István király a népnek épí­tőt! országot, de az úri bitangok a történelem során kisemmizte őket. Ma a nép maga építi saját orszá­gát, amit soha senki el nem vehet tőle. Vessünk égy pillantást a fel­szabadulás ótia megtett útra. Az újjáépített hidak, gyárak, a paraszt­ság érdekében felállított traktorállo­mások, villamosított községek, egész- sógbázak, .napköziotthonok, mind nagyobb számban épülő falusi lakó­házak, bekötőutak, kisvasutak, ujjá- épitett iskolák, békebelit megközelítő ipari termelés, nagyszerű eredmé­nyeket^ mutató mezőigazdasági fej­lődés jelzi az eddig meglett utat. A 3 éves tervünk első évfordulója után néhány nappal megállapithat­juk, hogy eredményeink, amelyben égy esztendővel ezelőtt még sokán a jóakaratnak közül is kételkedtek, túlhaladja azokat a célkitűzéseket,, amelyeket a magyar p£p maga elé állított.. Mia már nyugodtan álíit- hatjnl;:, hogy a 3 éves tervünket 2 és félév alatt teljesíteni tudjuk. A magyar n§p eredményeiről! külföldön úgy beszélnek, mint ä magyar csodáról. Ali adott erőt né­pünknek, hogy a romokban heverő országun kát ilyen rövid idő alatt Európa első országai közé emelhet­tük? Kétségtelen a magyar dolgozó nép plniiákarása, í oldása és szorgal­ma. Azonban ezeket a hatalmas eredményeket nem érhettük volna él, ha népünk nuem rendelkezett volna- egy hiarcedzeik, kipróbált, né- pétszierétő . Kommunista Párttal, moiyy szembeszállt a kishitüekkol, félreállitotta a gyávákat és súlyo­sabbnál-súlyosabb csapásokat mért a hazaárülókra. Vezette és irányi- lőtt a az ország dolgozóinak áldozat­kész: munkáját. Mindenütt elölj árt á'dozatkészségben és_ munkában. Amióta megalakult- a Magyar Komm ui u'sta Párt és Szociáldemo­krata Párt egyes Késéből az, ország .legnagyobb vezető-pártja, azóta á demokrácia erői még fokozottabb mértékben tudtak hozzálátni az or­szág építési munkájához. A munka- versenyek és termelési versenyek nagyszerűbb! lé I nagyszerűbb ered­ményeket biztosítanak népünk szá­mára. Egymásután számolhattuk lei a szabotáló gócokat, .távolithattuk el a kerékkötőket. Néhány héttől ez­előtt a F okim ívelés ügyi Miniszté­riumban sikerült lelepleziú azokat AZ U1 KENYÉR ÜNNEPE Irtat LAKATOS DEZSŐ a szahotálókat, akik a mezőgazda­ság fejlesztésére' szánt összegeket saját céljaikra használták fel. ‘Mint jellemző tünetet Mmlithetjük meg, hogy 'az egyik - főkolomposuk, Per- neczki Béla egyben az Aktió Ca- thoiika kulturális osztályának he­lyettes vezetője volt. Csernek Viktor kairói követ haza­áruló leleplezése után Tildv Zoltán volt köztársasági j&Jbök. ki apósa Csoamokyniak.. lémondotű elnöki oo- zicicTiárör. mért nirnC ahogy ó miaga mondja »közvetlen környezetéhez tartozó személy súlyosan vétkezett a miagyar Állam és. Köztársaság el­len, ezek után nem. várhatom, hogy a magvar nép bizalommal; viseltes­sen irántam.« Tildy Zoltán lemon­dása után a legmagasabb közjogi méltóságra a Magyar Dolgozók Pártjának kipróbált harcosát Sza- kasils Árpádot emelték. k d o í u ózó magyar nép a föld­nek és gyáriiák birtokbavétele után szülkságieisnieík tartotta, hogy az isko- I Iák is birtokába legyen. Es ma már I világosan látja a nép, hogy az is- í kólák államosítása mennyire fon- I tos és hasznos intézkedése volt Végétért fi Duna-értekezlet Hét szavazattal egy ellenében elfogadták az egyezményt A Duna értekezlet az uj Duaa alkotmány megszövegezésével és az egyezmény aláírásával véget éri Az utolsó illésen Molnár Erik, a Duna- menti országok neveben a leghatározottabban visszautasította azokat az imperialista törekvéseket, amelyek a nyugati országok részéről az érte­kezlet tartama alatt állandóan megnyilatkoztak. Az uj Duna aikotmán:/ — mondotta — megfelel a dunai népek érde­keinek és azoknak, akik a Dunán minden hátsó gondolat n-dkül, szabadon akarnak hajózni,1 Anglia, Amerika és Franciaország kiküldöttjei kijelen­tették, hogy nem Írják alá az egyezményt é§ érvényben levőnek tekintik az 1921 ben megkötött dunai szerződést. Vislnszky szovjet megbízott záróbeszédében megcáfolta a nyugati delegáció állítását, mintha az u] egyezmény megkötésénél az angol és amerikai tervezet egyetlen pontját sem fogadták volna el Bebízjnyitotta, hogy egyes pontok szövegét szószerinti bevették az uj egyezménybe. Vissza utasította a nyugati kiküldötteknek azt az állítását, hogy az uj alkotmány nem biztosítja a dunai hajózás szabadságát. A szovjet tervezet első pontja srészerint idézi a külügyminiszteri tanácsnak és a békeszerződés erre vonatkozó szakaszát. Az uj Duna alkotmány haladó elveken épül lel, visszaállítja a dunai nepek szuverénitását és a világ minden népének javára szolgái. Ezért a Szovjetunió üdvözli és elfogadja az uj dunai alkotmányt. Miután az általános bizottság 7 szavazattal egy éüenóben elfogadta az uj egyezmény szövegét, este 7 Arakor ünnepélyes keretek között meg­történt az aláírás. Először Vlsinszky szovjet kiküldött Irta alá, majd sorra következtek a népi demokrá iák, továbbá Ukrajna képviselőinek aláírása. Angba, Franciaország és az Egyesült Államok kik üld ttei nem Jelentek meg az aláíráson. IKIterjeszílk a lársadaiombizlssítást a kisiparosságra A Magyar Dolgozók Pártja pro­gramjába vette a társadalmi bizto­sítás kiterjesztését. A KIO'Sz és az CávISz tárgyalásainak eredniémye- képpen most készitik el a kisiparos­ság lársadalombizbositására von át. kozó tervezetet. Természetesen ez csak az első lépés, mondotta Sipos István a KIOSz ügyvezető elnöke. Most folynak a tárgyalások, hogy az egész kisiparosságra a társadalom­biztosítás a legrövidebb időn belül megvalósul. Kajdu Gyula áiUmtiíkár szerint néni ifszi gazdasági amnesztia Elterjedt az a hír, hogy. az igaz- ságügyminisztérium gazdasági am­nesztiát készít elő, melynek értel­mében ősszel a fe Létezésért elítél­tek egy részének hátralevő bünte- Lését elengedik. Hajdú államtitkár-ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy az igazságügy minisztérium egyálta­lában nem iőgíalkoz^^ semmiféle gazdasági a mneszliárffszóló rende­let elkészítésével. Nem is terveznek iiyen inLézkedés 1. leni iiiiiS a Zala tilisiütoafa A hűvös és- esős idő miatt a Zala' szerkesztősége úgy határozott, hogy az lij kenyér ünnepére, augusztus 20-r.a meghirdetett vi kei Kivonatát nem indítja. Ezért arra kérjük mindazokat-, akik jegyeiket megvál­tották, hogy a Zala szerkesztőségébe hozzák vissza jegyeiket, ahol azokat \ isszia váltják. népi demokráciánknak. Fia csak arra a nagyszerű akcióra gondo­lunk, amellyel a »dolgozók az isko­láért« akciója mutat a szeptemberi i skol aév megkezdéséig Zala medvében 126 elhanyiagofit egyházi iskolát hoz, remibe, részben a magyar dolgozók kormánya, részben a megye dofgo- zóinák segítségével. Ebben a nagy­szerű akcióban természetesen ismét az, ipari munkásság az, aki a Jeg- fontossabb munkát vállalja. Zala­egerszeg, Keszthely, Nagykanizsa, Bázakerettye, Lovászi munkásai sza­badidejüket feláldozva építik a falu dolgozón’ nak gyermekei számára az egészséges, tiszta iskolákat. Az is­kolák ál'lamositása fordulópontot je­lent a .falu életében. Megszüntetjük a falu kulturális elmaradottságát, b i z tos it i u k - a fal u d olgozó paras z tj ai gyermekeinek iskoláztatását és egy­ben hatalmas csapást, mértünk is­mét a1 reakcióra, amely meg akarta akadályozni a parasztság kulturális felemelkedésének lehetőségét. A nóoeÜRnes reakció ki akarja köszörülni a csorbát. Amikor meg­jelent a csépié© és beszolgáltatási rendelet, akcióba lépett. Uszított a beszolgáltatás, az ellenőrzés ellen. Megkísérelte ismételten- .félrevezetni a dolgozó parasztságot. Egyes he­lyeken részben eredményeket is ért el, die nem. vette figyelembe, hogy Mlagyarorsz ágon már ujtipusu pa­rasztság születik, amely nem hagy- jla magát félrévczetni reakciós kulák érdekekért. Dobozi közgép parasztjainak azon elhatározása, hogy beszolgál­tatás i versenyt indít- az- ország. Kü­lönböző területén, hatalmas vissz­hangra és igen sok követőre tálalt. Zalamegyében Óvári Károly tüs- keszientpéteri 4 holdas ujgazda 176 kg gabona helyett 17 mázsa 71 kg- ot szolgáltatott he. 1300%-al szol­gálta túl a beszolgáltatási kötele­zettségét. Máiéi György zalatáraoki 8 gyermekes parasztember 176 kg helyett 677 kg-ot szolgáltatott be. Rácz István nagybapornaki gazda 245 kg helyett Í0 mázsát. Iszka József né pet-rive.ntei ujgazda 800%- klal haladta túl kötelezettségét. Sági Mihály zalaszcntmihályi ujgazda 400%-kai, Nagy Gyula niamesrádó 602%-ka/ teljesitette tuí kötelezett­ségét, de a sort lehetne folytatni. Zalamegyében is mindinkább meg­találja a dolgozó parasztság a he­lyét, mint ahogy Óvári Károly tüs- keszentpéteri gazda mondotta: »a parasztembernek az a legszentebb köíieliáteóge, hogy előteremtse az or­szág dolgozói számára a kenyeret.« A kép nem volna helyes, ha csak arról beszélnénk, hogy milyen eredményieket tudunk 'felmutatni. Bizony Zalamegyében még jó- néhány helyen komoly befolyása van a reakciós erőknek. És így fordulhatott élő, hogy a tavalyi beszolgáltatási versenyben első Zala niegye, ^ a mostani beszolgáltatási versenyben ^ az ország megyéi kö­zül az utolsók között van. És ez 'bennünket Zala dolgozóit figyel­meztet, hogy ezen a területen munkánkat javítani kell, méltónak kiéli lennünk azokhoz az eredmé­nyekhez, amelyeket feliszabadulásunk óta a rp.agy.ar dolgozó nép elért. Különösképpen méltónak kell lenni a magyar nép nagy fiához, a megyénk szeretett országgyűlési képviselőjéhez, Rákosi Mátyáshoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom