Zala, 1948. augusztus (53. évfolyam, 175-199. szám)
1948-08-15 / 187. szám
1948. augusztus 15. ZALA 3 B KÉPI DEMOKRÍCII 3 ÉVES TERVE MEGVÉDI a Mura és Drávamenti dolgozó parasztság falvait és földjeit az árvíz veszedelemtől Íz 5 éves terv elektromos müveket létesít a folyamokon számú személyzetének a működési köre nemcslak a Murára, hanem a Drávára is egészen Dráyaszabolcsig terjed ki. A Dráva parti munkálatok szintén szerepelnek az elkövetkező hónapok elvégzendő feladatai közölt. Barcson rakpart és hidfőépitési munkálatokat, Bélaváron és Vízváron szintén nagyszabású partvédelmi munkálatokat akarnak elvégezni a i'olyammérnöki hivatal dolgozói és műszaki emberei. Zúgva, bőgve törte át a gátat, El akarta nyelni a világot... Tavasszal, amikor a nap heve fölolvasztja a hegyek roppant hótömegeit, az úgynevezett „zöld ár“ idején, vagy ősszel, amikor a nagy esőzések földuz- zasztják a Mura és Dráva vizét, a környező falvakban gyakran szólalnak meg a harangok, árvízveszélyt jelezve. Sokszor éjjel ugrálnak ki ágyaikból a falvak dolgozó parasztjai, mert szói a vén harang: itt az árvíz, emberek a gátra!... Ilyenkor a községek apraja, nagyja, asszonyok, férfiak és gyermekek vegyesen kapát ásót ragadva rohannak a veszélyeztetett területekre, ahol gyakran napokig tartó munkával sem tudják megakadályozni, hogy a viz el ne rabolja földüket tönkre ne tegye vetéseiket, ts kenyértelenoé ne tegye a falu lakosságát. Az úri Magyar ország feduális, kapitalista, vagy éppen fasiszta urai nem sokat törődtek a Mura és Dráva menti kisparasztok halálos küzdelmével, amit a vízzel folytattak, mert ezen a vidéken nem voltak nagybirtokok, nem voltak egyházi latifundiumok, igy hát senkinek sem volt érdeke, hogy a kis emberektől az árvédelem céljaira kisajtolt pénzen szabályozzák a két folyam medrét. Ma azonban egész más a helyzet. A népi demokrácia kormánya, amiben a dolgozó nép emberei üinek, első feladatának tekintette, hogy védelmet nyújtson a kisparasztok falvainak és földjeinek. Kiseprüzte a folyam szabályozási és árvízvédelmi hivatalokból az úri semmittevőket és olyan mérnököket és szakem bereket állított a hivatalok élére, akik teljes egészében átérzik a dolgozó nép megvédésénék nemzetépitő szükségességét. ebben az évben százezer forintba van szükségünk. v A tervek közölt szerepel még a niurakereszturi árvédelmi töltés építése, ami főleg Kóll.áLszeg határának védelmében lesz nagy jelentőségű. A pécsi vasútvonal biztsilására pedig ugyanott a Principális torkolatának visszatöltését kezdik meg ugyancsak a közeli napokban. A hivatal a hároméves tervet az üzemek példamutatása alapján szintén két és félév alatt akarja elvégezni, annak ellenére, hogy kislét— Ezeknek a munkáknak a befejezése után nem élj ük, hogy az árvízveszélyt sikerül a Dráván és a Murán a legkisebbre korlátozni. Iia ezt elérjük, akkor hozzákezdünk a .nagy 5 éves terv kenelében a Murának és a Drávának az elektromos kihasználásához — mondotta befejezésül dr. Rubinek Tibor, a folyjam- mérnöki hivatal vezetője. ' Szabó Imre. Nyaralók találkozóhelye BalatoMeny- vesa.n Tóth-íéle balatonferiyvesi Vigadóban. Hideg-meleg ételek. Hűsítő italok. Zene. Behelyettesítették Zala megye ij vármegyei főjegyzőjét Készül a. terv, folyik a munka — Most éppen a Mura szabályozásainak a terveit készítjük mondja dr. Rubinek Tibor a fo- lyammérnöki hivatal vezetője, amikor a jelenlegi munkák felől érdekel folyó szabályozását a tervek szerint, a régi gyakorlattól eltérően nem átvágással akarjuk megoldani, hanem a folyó partjainak »kisihiitásával«. Erre a célra Dr. Agárdy Tibor Zala vármegye volt főjegyzőjének alispánná történt megválasztása után üresen maradt a megye főjegyzői állása. A belügyminiszter Bertcsik István volt főispán előterjesztésére dr. Molnár Mihály, volt gyulai vármegyei jegyzőt, majd később békésmegyei főispáni titkárt helyetíesitette be Zala megye főjegyzői állásába. 80 sánc/' gyereknek nem kell a betűért Kanizsára járni ÍVTA ŐRT rohammunkásokkal az épülő bagolasánci iskolává! Szabó Ferenc kőműves — csolődiink. A nemrégiben Belgrádban összeült magyar-jugoszláv vízügyi műszaki bizottság megegyezett a Murának lés a Drávának egységes szabályozásáról — magyarázza. Ennek az elő- készitési munkálatait már most végezzük. Egyenlőre, csak a Mura szabályozásának a terveit készítik, mert a Dráváról készült térképek még a múlt században készültek és azok meglehetősen elavul lak. — Nemsokára megkezdjük újfajta műszaki módszerekkel a Dráva magyar szakaszának a térképezését — mondja dr. Rubinek Tibor, A munkálatok természetesen nemcsak elméleti vonalon folynak, hanem gyakorlatban is. Legjelentősebbek a Mura és a Dráva parlszagga- tásainak helyreállítási munkálatai Ör tiloson és Murarátkán. A hároméves terv keretein belül végezzük ezeket az árvédelmi szempontból roppant fontos niun- kákát. Örtiioshan a Mura és a Dráva torkolatánál a pécsi vasútvonal biztosítására múlt év novembere óta mintegy iüü.000 forint költséggel a MÁY-val karöltve eddig mintegy 400 folyóméter hosszúságú szakaszt hoztunk rendbe. — Nem kisebb jelentőségűek azok a munkálatok, amelyek Murarátkán folynak. Itt ezév márciusában indultak meg a munkák és öt hónap alatt a munkások nagyszerű teljesítményével sikerült 300 folyóméter partszakaszt rendbehozni. Ezzel mintegy 300 hold termőföldet az árvíztől megmenteni. — Az Örtiioshan és a Murarátkán a munkálatok még nem fejeződtek be, (azokat az öthónapos terv keretéljen tovább folytatjuk. Erre a célra a Gazdasági Főtanács további 100.000 forintot utalt ki. A partszaggatási munkálatok hely reállilásán kívül, természetesen más munkákat is elkíván végezni a hivatal az elkövetkezendő öt hónapban. így rövidesen sor kerül Le tényé alatt, a kanyargós Murának a szabályozására is. portvezető fennáll az ál vány tetején és kérlelhetetlenül bontja a régi falat. — Legalább száz esztendősek ezek a téglák — nevet lefelé — ideje egy kicsit megmozgatni őket Mellette Szpeiák Ferenc építész forgatja a kalapácsot. Igen szorgalmasan forgatja, mert munkaversenyben állnak Szabóval. — Erre az iskolára október egyre azt mondjuk: kész! — kiált felém két kalapácsütés között. Ezt a letőtlen üres szobát akkor már tanteremnek hívják... A Zaba csak tegnap foglalkozott Z:á:,a vármegye dolgozó parasztságának ^ gabonabeszolgá,Itatásával " és magát lapította: közel 80o/0-ot szolgáltattak be gazdáink dacára annak, hogy a betakarítás és a csáp lés a nagy esőzések miatt csak egy héttel későbbien kezdődhetett meg a megyében, mint másutt. Ma Zalaegerszegről kapott értesítés szerint két nap alatt augusztus 7 7- 13-ig, 13.573 métermázsa kenyérgabonát szolgáltattak be, igy az össz- beszolgáitatás 93.535 métermázsára emelkedett. A vármegyére kirótt be- szo/gá/tatási kötelezettség 98.121 méterrnázsa, igy a tegnapi napig Zala vármegye 95°/o-t szolgáltatta be a kötelező gabonamennyiségnek. — Kurunci elvtárs, hol találok egy kalapácsot? — kérdezi Hegedűs tisztviselő a Maort-raktárból. A kalapács mos.t igen keresett cikk idekint. Kell a téglatiszti fáshoz. Elmegyünk Hegedűs József után és útközben ráakadunk az egész traktorszerelő műhelyre. — Együtt jobban megy a munka — mondja vidáman Pusztai György, aki over,altba öltözve rakja a téglát. Schauer Mátyás bólogat rá: bizony igaz, úgy érzi magát az ember, mintha otthon volna a traktorszerelőben. ^ Érdekes a zalaegerszegi közellátási ^felügyelőség jiunius hónapi jelentése, amelyben megállapítja, hogy a prob&cséjjMósek szerint a megyében búzából, holdanként átlag 7, rozsból pedig 8 métermázsa termett. Ez a szám ia jó közepes termésátlagnak felel meg. A jelentés kitér a köz igazgatási, rendészeti és népi szervek, valamint a cséplési ellenőrök által felfedezett szabálytalanságokra is: Rendőri őrizet-bevétel 25 esetben történt. 34 egyén ebien az . állam- ügyészség emelt vádat, mig kihágási eljárás 15 kötelességmulasztó gazda és ellenőr ellen indult meg. Á megyében eddig szabálytalan cséplés miatt 10 cséplőgépet koboztak el. — Eleinte, morgóit egyik-másik Maortos, hogy: nem elég volt a nyolc óra a traktor mellett, vagy a bérelszámolóban? De a többi nem hagyta annyiban. Aki sajnálja a fáradságot, maradjon! Nem kényszerből tesszük, hanem szívből. Ma- ortosok vagyunk és MDP-roham- munkások! — De most már nem vonakodik senki. Jönnek szívásén. Iia mérnök, ha munkás, ha tisztviselő. Azt mondják: — építünk Sánc: nak olyan iskolát, hogy raegemle-' jgeti érte a Maort rohammunkásait. Odajön Pora mérnök is. — Én most culáger vagyok — újságolja vígan, de az egyik kőműves hamarosan rászól: — maltert gyorsan mérnök elvtárs, mert unatkozom! — Itt lesz a tanító lakás, itt a tantermek, itt ez meg a folyosó — mutogatja Kurunci elvtárs az épülő bagolasánci iskolát. — 80 gyereknek nem keli ezután esőben, sárban naponta három kilométert Kanizsára kutyagolni. Felbug egy Maort teherautó. Hornokért megy Kiskanizsára meg cserépért a téglagyárba. A cserepet rohammunkában készítik a téglagyáriak — ingyen. Már hatodszor fordulok ma — jegyzi meg Födő gépkocsivezető. Délután négy óra körül beszalad a »váltás«. Na mára befejeztem — nyújtózik Bősze mérnök elégedetten és leteszi a malteros teknőt. Ő a legszorgalmasabb munkás — dicséri a csoport- vezető. Már Julia is nyugalomba helyezi a vödröt. Nem nagyon örül. ^ — 11 igyje el ilyenkor jobb itt, mint a bérelszámolóban... A fenyőfák úgy állják körül az épülő iskolát, mintha sosem láttak volna még ilyent. Nahát, itt tanuljak a sánci gyerekek az urasági épületben? Az ut mellett pedig egyenlőre a n3rár örömeibe merülten játszanak az érdekeltek. A. L. KÉT NAP ALATT 80 százalékról 95Vra emelteden MmrnmbeszoEgáltalása /
