Zala, 1948. augusztus (53. évfolyam, 175-199. szám)
1948-08-07 / 180. szám
*948. augusztus 7. 7 A J 4 Müparaszt a vonalon I Levfél a szerkesztőhöz. Tegnap a budapesti személyvonat egyik harmadik osztálya kocsijában utaztam. Már a Déli vasúton megtelt a kocsi és én nyolcad magammal szorongtam az egyik Iliikében- A ngolé ember közül 6 parasztember uűit. Alighogy elhagytuk Kelenföld állomását, megszólalt az egyik paraszt: Rossz idők járnak most miránk... Mivel senkisem felelt, újra beszélni kezdett: Elszedik a termést, nem adnak érte semmi mást, mint szép szavakat, hogy igy — meg úgy, milyen jó lesz a parasztnak, hogy nemsokára villany lesz minden faluban, meg cserepes háza minden gazdának, meg olyan istállója, aminek a vályúja cementből lesz. Barátaim, mondotta, kifosztanak benneteket, odaállítják a gép mellé az ellenőr- jüket, a malomba megint csak ellenőrt állítanak és kidekázzák azt a kenyeret, amit mi verejtékes fáradsággal termelünk. Persze ezeket igen halkan mondta, körül-körül tekintett, majd pipám gyújtott és nagyokat köpködött A fülkében csend volt, nem mert senki felelni, én azonban megkérdeztem tőle, hogy honnan jött és hova megy? ' ! j Nem fontos az, hogy honnan jöttem, meg hova megyek, a fontos az, hogy és zr etér üljenek a parasztok és a jövő évre egy szem gabonával se termeljenek többet, mint amire családjuknak szüksége van. Ezekre á szavakra én nagyon mérgesen megmondtam neki, hogy én is parasztember vagyok, 30 esztendeig cselédsorban dolgoztam Kremsieréknél Belcsapusztán. Í9hőben a földosztáskor azonban kapjam 8 hold földet és a cseléldsorból gazda lettem- Gazda, akinek máma egy tehene, egy pár lova, 3 hízó ja, szép kis háza és minden felszerelése van már és ha Isten segít, akkor az idei termésből vetőgépet is vehetek. Azt is megmondtam, hogy nem igaz, hogy elveszik a termést, csak az'd,dót kell megfizetni és jó pénzért átveszik, amit be kell szolgáltatni- Ami megmarad, azzal meg rendelkezünk- - 1 A mellettem ülő parasztok egytőT egyig igazat adtak nekem, mert azok is nagyobbára zalai ujgazdák voltak- ! ( í : \ De a pipás parasztember csak nem hagyta abba. Akkor meg arról kezdett beszélni, elveszik az iskolákat, bezárják a templomokat, mert ezek istentelenek... Erre aztán fölálltam, odamentem hozzá és azt mondtam: Kamarás Kálmán vagyok Belcsa- pusztáról. Kezet nyújtottam neki, mire « legnagyobb csodálkozásomra iaz odanyujiott tenyere olyan puha volt, mintha selyemből lettüolnß Ekkor, azonnal tudtam, hogy ez sohasem lehetett paraszt. Ez sohasem foghatta az ekeszarvát, hanem valami fölbérelt ur, aki azért utazik, hogy a megelégedett és jósorba kerülő parasztságot lázitsa és izgassaA hiba csak az volt, hogy ezt meg is mondtam neki, amire a pipás álparaszt Hamarosan eltűnt. Székes- fehérváron át akartam adni a rendőrségnek, de már nem találtuk seholEzt azért irtani meg a szerkesztőségnek, hogy figyelmeztesse a paUjrafeivéíel a nyilas fuiüaiikapiiany ügyében A uépbiróflág 1945-ben 4 évi börtönre ítélte ch\ Gklófaíívy Pált, a labdarugéaport »árjásitóját«. A NOT felmentette Gidófalvyt. A nép- ügyészség* ujrafelvétéi't kért és rövidesen ismét tárgy állják a vélt iabda- rugészövetségi kapitány ügyét. Gi- dóflaílvy jelenleg rendőri felügyelet alatt-állt. 1 tÁx&átn Uízdz'zd yy%tty ax ácsai..." GYORS ÜTEMBEN, VIDÁM NÓTASZÓVAL EPUL NAGYKANIZSA I]fllffflMil Augusxt&s dkí&z&i Uáto-m épület fA népi demokrácia kormányzata átadta a volt barakkokat Kanizsa városnak kislakásépitésre.) — Gyorsabban Ilonka, nem tangó ez. — Viszem már, viszem, de hát nem vagyok angyal! Nem is, mert nincsenek szárnyai. És az angyalok különben sem szoktak tangót énekelni a malteros vödör mellett. Különösen nem azt, hogy „csupa könny a szobám..Na de nincs semmi hiba. Ilonka átvált egy foxra s vígan szalad a tele vödör izmos, szapora lábai mellett. — Itt van, rakhatja Józsi bácsi szakadásig! A szomszédból áthallik az Oszte- rer-malom tompa bugása. Ez itt a Csengery u tea még, a város azonban innen inkább tájképnek látszik. Az ember befordul a főbtejá- iraton s a bodzabokrok mögé bujt épületek ablakából ‘ szembenéz a csend. Az utat gesztenyefák szegélyezik és itt-ott ezüstfenyők. De odább 50 ember élesztgeti az évek óta alvó város csendjét. Kőművesek, ácsok, asztalosok és szerelők dolgoznak a barakkokon. Vigan megy a munka, bontanak és építenek. — Hetediket szedjük már széjjel — mondja Gerócs elvtárs, s rámuNagykanizsán tárgyal a pécsi népbiróság Izgatok és rémhirterjesztők a népbiróság előtt Két évi fegyházra és teljes vagyonelkobzásra ítéltek egy a demokrácia ellen izgató asszonyt A pécsi népbiróság ötöstanácsa dr. Rihner József törvényszéki bíró elnöklésével csütörtökön kezdte meg nagykanizsai tárgyalásait. Az első napon izgatok és rémhirterjesztők ültek a vádlottak padján. Kocsis József né gyótapusztai lakos volt, aki a vádirat szerint számtalan esetben olyan kijelentéseket tett, amelyek alkalm asak arra, hogy a demokráciái ellen gyűlöletet szítsanak. — A vádlott“ gyilkosságra, akasztásra ösztönzött embereket é,s ezért példás büntetést érdemel — mondotta vádbeszédében az ügyész. A népbiróság bűnösnek mondta ki Kocsis Józsefnél demokrácia- elleni izgatás bűntettében és ezért 2 évi fegvházra, 10 évi hivatali és politikai jogvesztésre és teljes vagyonelkobzásra Ítélte. Kocsis Józsefijét az Ítélet után azonnal letartóztatták. A nap második vádlottja Ságvári Ferenc gyenesdiási lakos volt, aki a forinttal, a beszolgáltatással és a jövő háborújával kapcsolatban valótlan hireket terjesztett. A népbiróság több tanú kihallgatása után bebizonyitottnak vette a [vádat s Ságvári Ferencet 18 hónapi börtönre Ítélte, valamint 3 évi politikai és hivatali jogvesztést szabott ki. 'Ezután Kocsis Józsefné leánya S umrner La/oirré gyótapusztai lakos állt a népbiróság elé. A vád szerint, úgy mint anyja, izgatott a demokrácia ellen. A népbiróság 3 hónapi fogházra Ítélte. A pécsi népbiróság szombatig tárgyul Nagykanizsán. El akartak lopni egy gyárat — a munkások megakadályozták A Mérő- éo Száimlátókészülék- :gyár Rt.-nál példátlan bűncselekmény nyomára jutott a munkásság. Hr. Béitavári Burghardt Dezső igazgató, dr. Elek Andor jogtanácsos és felesége, valamint Molnár József főkönyvelő részvénynek hamisításával meg akarták szerezni a gyárat. A szélhámosok ellen az államvédelmi osztály megindította az eljárást. A gyár irányítását a dolgozók vették V:i)t iája a munka a legnagyobb rendben folyik. N uraK?m?g«aBBgBBaBHM (tat ,a rengeteg téglára, fára, cserépre: — ez mind innét jóit ki! A töméntelen építőanyag melljett lovasszekerek állnak. — Eladjuk a lebontott anyagok egy részét kisembereknek, iparosoknak. Úgy viszik, mint a cukrot! De kell a pénz az építkezéshez! Eddig százezer forintot kaptak a barakhoz körülbelül,, dehát kevés volt Minduntalan leál,lt az építkezés. Sokszor úgy volt, hogy kudarcba fullad minden szép terv. — Már nincs baj — mosolyog elégedetten Dukl,ai az épitőmunkások bizalmij a. — Augusztus elsejére három ha- rak elkészült teljesen. Mindegyikben három lakás. Egy lakás: előszoba, fürdőszoba, konyha, kamrai két lakószoba és WC. Villany, vízvezeték. Nézze meg elvtárs! (J ói: ó simítások az eiső lakáson Megnézzük. Bizony'’ megvan itt az összkomfort. A kőművesek végeztek is nagyjában, csak itt-ott vakolnak még. A szerelők a villannyal bíbelődnek, az asztalos meg a sérült padlót javítja. — Néhány7 nap múlva jöhetnek már a festők — mondja valaki. A kutat a jö(yő héten csinálják meg. Három buráknak lesz egy kútja — öröme lesz, aki ide kerül —• erősiti Kálovitsné — úgy él itt, mint egy ligetben! Mintha, mindig nyaralna! Valóságos kis város tesz itt annyi biztos. A Magyar Dolgozók Páldja elhatározta, hogy a ligetváros jövendő lakóinak szórakozásából is gondoskodik. Hiszen messzi a város, nem lehet egy-két perc alatt beugrani. KulturházaL létesítenek, lesz benne könyvtár, rádió, előadóterem. De lehet itt fürdőt, sportpályát is építeni. A kertvárosban, ha benépesül, ■vendéglő, bolt és műhelyek is nyitnak. Nem sok idő telik bele aztán s megáll az autóbusz és a kalauz igy Idáit ki a barak-negyed bejáratánál: rasztságot az újságon keresztül, hogy -ne üljön fel az ilyen pmaszti ruhába bujt úri betyároknak- Tisztelettel: Kamarás Kálmán beiesapusztai u/'gazda * Kamarás Kálmán beiesapusztai ujgazd|a levele kétségtelenül ■ igazolja iá reakció egyik legújabb sötét, manőveréi. Tény az, hogy a falvakban itt-ott felbukkannak paraszti ruhába buj^aLott emberek, akik látogatást tesznek a plébánián, meg a nagy gazdáknál, helyszíni tanulmányokat végeznek, hogy aztán megkezdhessék munkájukat a demokrácia ellen. Több oldalról hallottunk már hasonló eseteket, de arról még nem hallottunk, hogy egyetlen ilyen beugratót sikerülj volna kézrekeriteni. Ezek azok, akik a parasztokat a beszolgáltatás ellen izgatják, a cséplőgép ellenőröket leveszik lábukról, hogy szabálytalanságokat kövessenek el és esküjüket megszegjék. Ezek azok, akik nyugatos csendőrökből, katonatisztekből, kiebru- dalt tisztviselőkből paraszttá ve diet-1 tek, hogy jó pénzért elvégezzék nemzet- és demokráciaellenes áru-- ló munkájukat. Ezúton hívjuk fel a hatóságok figyelmét a legnagyobb éberségre. Meg kell tudni, kik ezek az egyének, kik pénzelik őket. Meg kell! tudni, kik ezek az»emberek, akik vonatokon, (autóbuszokon utaznak és lázitják a parasztságot. A reakciónak ki kell ütni ezt a gyalázatos fegyvert is a kezéből!-Á
