Zala, 1948. augusztus (53. évfolyam, 175-199. szám)

1948-08-06 / 179. szám

1948. augusztus 6. ZALíA 3 Zala megye községei a hároméves terv előirányzatát 401 százalékban teljesítették Csendben végzett munka után Zala vármegye is a nyilvánosság elé tárja azokat az eredményeket, amelyek a hároméves terv végrehajtása során a megye községei, valamint szövetkezetei és közületei eddig elértek. Zala nem utolsó, ha nem is első. Messziről jöttünk, de célhoz értünk. A hároméves terv első évi részleteinek eredményei feldolgozás alatt állanak. Az összesítő eredmények sze rint a községek 401 százalékban, a vármegye nagyobb közületei 168 százalék­ban, a szövetkezetek 93 százalékban teljesítették az előirányzatot. A munkála­tok és eredmények feldolgozása érdekében az adatgyűjtések szorgalmasan foly­nak. Ezek feldolgozása az előjelek szerint szorgalmasan folyik és a feldolgozott adatokat sorozatosan fogjuk közölni. A nép papja — a nép gyermekeinek iskoláiért P. Tóth Lukács kiskanizsai plébános felajánlása az iskolák helyreállítására Ferenczi Szabó Béla MDP titkár helyezi el a kiskanizsai ferences rend ház alapkövét Éppen lapunk legutóbbi számában foglalkoztunk a »Dolgozók az isko­lákért« akció első kanizsai eredmé­nyeivel. Megírtuk, hogy Nagykani­zsa dolgozói eddig négy állami keze­lésbe veit volt felekezeti iskola hely­reáll itósát vállalták. Ezzel kapcsolatban emlékeztet­nünk kell olvasóinkat egy régebbi cikkünkre is, amelyben viszont arról1 számoltunk be, hogy Kiskanizsa de­mokratikus gondolkodású plébánosa, páter Tóth Lukács kijelentette a Magyar Dolgozók Pártja nagykani­zsai ' titkára, Ferenczi Szabó Béla előtt, hogy híveit felszólítja, ada­kozzanak az iskolák helyreállitás ára. Ferenczi Szabó Béla néhány nap­pal ezelőtt ismét látogatást tett P. Tóth Lukácsnál, aki ezúttal viszont Ígéretet tett arra, hogy a plébánia és a rendház felépítésére rendezett ünne­pély teljes bevételének 20 százalékát felajánlja az akció sikerének elősegí­tésére. Mint értesülünk, a plébános máris a Nagykanizsán működő bizottság rendiéi.kezesére bocsátotta a fölaján­lott összeget. — Én a népemet nagyon szeretem, tisztelem és becsülöm — mondotta ezalkalommal P. Tóth Lukács plébá­nos. — Tisztában vagyok azzal, hogy a népi demokrácia valóban a dolgozó magyar nép felemelkedésének ügyét viszi előbbre. A kiskanizsai ferences nendház és plébániáin vatiai épületének alapkő­letételére egyébként hamarosan sor kerüli. Az ünnepélyes aktuson Ferenczi Szabó Béta, a Magyar Dogozók Pártja nagykanizsai szervezetének 'titkára helyezi cl az |#ső téglát. v Ez az eset is azt bizonyítja, hogy ia magyar katolikus papságot nem lehet általában közös nevezőre hozni Mindszenti biboros-érsekkel és a köréje csoportosjuiló klikkel, amely mindenáron meg akarja akadályozni az egyház és az állam viszonyának általánosan óhajtott rendezését. Ma­gyarországén vannak még katolikus papok —- és ezt örömmel látja az egész dolgozó magyar nép -—, akik látják demokráciánk építő erejét és tudják, hogy országunk újjáépítésié a Magyar Dolgozók Pártja nélkül elképzelhetetlen. Ilyen pap páter Tóth Luk,á,ős kiskanizisiai plébános is'. Kettős gyermekhaláit követelt Becsvölgyén a felrobbant akna Becsvöligyic község határában Pén­tek Károly- és Boncz János 9 éves gyermekiek marhákat legOjtettiok. Míg az állatok a kövér legelőn 'legelésztek, a gyermekek vidáman kai kihoz iák, kergető z tek. Játék után liehievenedtek a fűbe. Péntek Károly •valami ismeretlen robbanóanyaggal telt szerkezetet talált. A két gyer­mek játszadozni kezdett az ismeret­len szerkezettel: Néhány perc múlva irtózatos robbanás rázta miéig a 'leve­gőt. Az ismeretlen szerkezet felrob­bant és a repeszdarabok valósággal szóttépték a kis Péntek Károlyt. .Az arca, a felsőteste a felismerhietet- tlenségig szébroncsolódott. A 'ballá­bát lövéstől kitépte az irtózatos lobbanó erő. A helyez inén azonnal meghalt. J átszópiajt'ása ugyancsak isu I y os me 11 kasz u z adás:t, homlokban ­csalást, láb- és kartörést szenve­dett. Életveszélyes állapotban szállí­tották a mentőik a zalaegerszegi köz- kórházba. Segíteni azonban őrajta sem leheteti én nagy fájdalmak kö­zölt néhány óra múlva ő is meghalt. > • ' 3 zsák búzából liszt lesz LÁTOGATÁS EGY KANIZSAI MALOMBAN Újra itthon Hazatért zalai hadifoglyok névsora Legutóbb a következő zalamie^yei hadiföglyok érkeztek meg a mara- marosszigeti átvevő állomásba: Balassa László Zalaegerszeg, Csep- regi József Sümeg, Ferenc István Söjtör, Gérusz József Szépeinek, La­kos Ferenc őrtilos, Milei Lajos Ga­lambok, Salamon József Bánok- szentgyörgy, Riger Jenő Sümeg, Rajkai Imre Rezi, Tóvári István Lentikápolna, Tímár Ádám Lete- nye, Varga János Oltáré, Vass, János Lebenye. A napokban Zalaegerszegen meg­tartották a termelési versenybizott­sági értekezletet. Helyszíni kiszállás utján megállapították a mezőgazda­sági termelési versenyben rész Ivett uj és régi gazdák sorrendjét. A bu- zabermelésben a legjobb eredményt Benkő Gyula érbe el, neszelpi birto­kán holdankénb 16 mázsa búzát ter­melt. Minőségileg ugyan megelőzte az Állami Gazdaképző iskola, mert 80.8 hiektl. sulyu nemesilett búzája volt, de holdanként csak 11 mázsás átlaga termett. A harmadik ver­senyző Mólnál- István neszelei uj- gazda, 12 mázsás 77 hl. sulyu ered­ménnyel tűnt ki. Rozstermel,ósben a sorrend a kö­vetkező: : !b|| 1. Molnár István 14.5 mázsás, 74.95 hl. sulyu holdankénti átlag­gal, 2. a Zalaegerszegi Állami Gaz­daképző iskola, 2. Sahján Gyula, Nekenesdmajor. . Holdanként 15 mázsás 62.6 hl. A három zsák gz előbb rrtég a ko­csin volt. De Marton József a vád- * tára vette őket s I\er\ájút\a ide a többi közé. Most egymáshoz sitim0 mind a három a nagy matomzugásban s várják hogy rájuk kerüljön a, sor. Marton József is várja ott kint egy fa árnyékába §Mve. — A beszolgál-. ta'táiSit, meg ,áz adógabonád teadtam volna hát... Most megőrletem ezt a három zsákkal, egyelőre elég lesz... A malmos átvesd a gabonalapot, ránéz, Marton József — olvassa — 185 kiló búza. Kapja a ceruzáit és számol. Két százalék a .poriás, három a tisztítás, tizenhéttől a dézs- iii3, Marion végül is. kap majd 38 kiló finomat, 76 kiló kenyérlisztet ■meg 37 kiló korpáit. — Jói van hát — bólint rá, Marton József Liszóról :— iS megfogja laz egyik zsákot. Viszi a garat félé. * A garat éhesen várja, hogy friss gabonát kapjon: a ■másik már lejárt. Finom zizegóssiel ömlőnek beié a búzás zeniek. Vidár nran viszi fel a felvonó, fent türel­met enm várja a heuiger. Forognak (a kei okok, a csöveken folyik a búza, Iá töret, a dara, mint lareaben a vér. Óriási erővel jár a szita és razzia a lisztet. Felcsap belőle a°frissen őrölt [gabona meleg, illatos gőze. Az ember csak nézi és lassan finom fehér haló lepi be arcát. Knézics Anía1, a molnár benyúl az első töretbe, tenyerébe veszi ós vizsgálja. Aztán csavar egyet a sza­bályozón. — Ezt csinálom már vágy. busz éve — szól —- van benne gya­korlatom. Lássa ez az első töret, ebből k ütöttük w d|arát. * Most ráme- gyek a sima bengiorre és addig for­gatom, aniig a kívánt minőségű petal lesz a fmornliszt, a k|eny ér liszt. Ha szívós a búza., bizony még ny olc - tízszer is rá kell' menni... A s első marék iiszíet türelmetlenül várja Jent a gazdája. Nia^most végre ömJeni kezd zajtalan Sugárban. A molnár alája tartja te­nyerét s ujgy csordul bele, mint a tej. — Szép liszt — dicséri — jó kenyér lesz bevőle. Egymás mellett ömlik külön ládába a fmonr, a ke­nyér és a korpa. Hamarosan viheti Marton József haza Liszóra, hogy megsüthesse otthon az asszony az 'első idei kenyeret. — Jobbak a lisztek az idén, mint tavaly, jobb a sikér­tartalmuk — mondja a molnár. — Zug a malom és jár a liszt a •rengeteg csövön, mint vér az erek­ben. — Nem szabad egy szonurek sem elveszni a gabonából — mondom Knézicsnek —, a cséplőnél éberen őrködnek a nép kenyerének őrizői. — A lisztből sem veszik el itt sem­mi a malomban — válaszolja. Nem folyik félre a fekete csatornákon. Nem csak azért, miért mi sem akar­juk, hanem miért néni is tudna. Na­ponta járnak itt is az ellenőrök. Jól őrzik a nép kenyerét. Egyholdontö mázsa búzája termet Benkő Gyula neszelei gazdának A zalaegerszegi állami gazdaképző iskola 80.8 hektólit. sulyu nemesített búzát termelt Toplak Sándor ujgazda első az árpaíermelésben sulyu árpatermésével első lett Top­lak Sándor ujgazda. Horváth Gyula Nekeresden ugyancsak 15 mázsás átlagtermést ért el, de valamivel gyengébb minőséggel. A lótenyésztési versenyben Zala­egerszeg megyei város 4 lovát a bi­zottság minden tekintetben kifogás­talannak találta, igy minőségileg a város első lett a lptenyésztésben. A zalaegerszegi kiskereskedik példái mutatlak Egy egy öltöny ruhával jutalmazták a munkaversenyek során kitüntetett üzemi dolgozókat — Nagykanizsa is követi a példát A zalaegerszegi KISOSz a Magyar Dolgozók Pártja helyi szerve­zetével karöltve augusztus 1-én, a hároméves terv első évfordulójának ünnepségei alkalmából a munkavcrsenyek során eddig legjobb ered­ményt felmutató üzemi dolgozókat egy-egy jóminőségü öltönnyel jutal­mazta meg. A ruházati jutalomban a következő négy munkás része­sült: Mészáros Gábor az alsóerdő téglagyár munkása, aki a munka- verseny során 182 százalék munkateljesítményt ért el. Ugyancsak ki­váló eredményt mutatott fel Horváth Dezső, a Kamarás téglagyár dol­gozója 132 százalékos munkateljcsitményével és Bocz Géza a MÉ- MOSz téglagyár munkása, továbbá Bertalan Lajos fürésztelepi dolgozó. Az előbbi 126, az utóbbi 110 százalékban teljesítette a normát. Úgy halljuk Nagykanizsa is követi Zalaegerszeg példáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom