Zala, 1948. július (53. évfolyam, 151-174. szám)

1948-07-05 / 151. szám

53. évfolyam 151. szám. Nagykanizsa, 1948. julius 4. vasárnap Ára 60 fillér. Várható időjárás: Mérsékelt, időn­ként élénk nyugati, északnyugati szél, változó felhőzet, többfelé záporeső, ziva­tar. A hőmérséklet kissé emelkedik. A demokrácia negyedik aratása Háromiesztendős aszályos év után számot, vethetünk arról, hogy mit hozott a negyedik.óv a magyar népi demokrácia számára. Dia még mielőtt számot vetnénk országos vonatkozás,ban az elért eted menyeikről, altijaink meg, időz­zünk nárunk Zialla miegyében. Nézzük meg, mii tett az itteni parasztság saját maga és egyben az ország fel- emelkedése érdekében. Műiden túlzás nélkül elmondhat­juk: a zalamegyei prasztság kitett magáért. Legtöbbször esilllagfcói-csil­lagig- dolgozott, mert tudta, hogy munkája nem mariad eredménytelen. Ami a legíiontosabb: nem volt sehol semmi esüggedés, vasákarattal, pa­ra szti önbizalommal; meghozta gyü­mölcsét a. kiérdemelt munka. Igaz: itt nem volt meg, a i.endehe- nes időjárás,, mint :az ország külön­bözői területein — esetleg- az utóbbi napok esőzései —, de ez egy pilla­natra sem kisebbíti a zalamegyei parasztság munkakészségét, hadat- Jan nagy akarását. H,a enyhül <a kenyérgond az or­szágban, ez a, zalai parasztnak is köszönhető. Mert arról van szó, hölgy megyénkben a, jó közepes ter­mésnél még jobb (esz a termés. öröm volt Látni ée nézni a rozs- és buzatengert — most már büszkén avatják —, miként szökkent a ma­gasba és bontott kövér kalászt a magyar nép, a miagyar népi demo­krácia győzelmére. Bmeielé sok helyei! elmondhattuk: beleadhattunk a kalászos közepébe és még a kala­punk se látszott ki 'belőle. Minden dicséret, a, munka dicsé­rete megilleti parasztságunkat. Es mi a legszebb érték? A jói megérde­melt emberi munka és 'annak érett gyümölcse: a boldog, bővebb aratás;. Hogy érte pj a. zalamegyei pa­rasztság a komoly eredményt? Döntő formában hozzájárult a} mezőgazdasági munkavenseny. JMajd- nem 20.000 uj és régi gazda, közép- paraszt nemes versenyre kelt egy­mássá, 1 a több és jobb hozamért, mindennapi kenyerünkért, mező­gazdaságunk fejlesztéséért. A nagy­kanizsai és zalaegerszegi járás tűnt ki -legelső sor b an a nemes versen­gésben — helyesebben inkább a ' magyar paraszti virtusban —, de a többi járások sem maradtak alul. Ami a f'onto-s: megteiemfetilók a mezőgazdasági munkaversi any alap­feltételeit. Megíeiiemtiették szívós, kitartó munkával a közíepesnéa- sok­kal jobb termés biztos alapját. Mon­dottuk: a biztos a'la.píleftetei adva van. De komoly hibát- követnénk el akkor, ha azt mondanánk: elégséges az eddigi muiikaverseny tervszerű­sége os nem látnánk be, hogy ezen a téren még nagyon sok a te'miivialó. Mért miről is van szó? Arról, hogy nem elégséges az eddigi mun- kaverseny eredménye, hanem azt sokkal tervszerűbbé'kell tenni. Ek> fordujlt sok helyütt, hogy paraszt­ságnak versenyzett, de nem tudta, mert nem magyarázták meg neki kellőképpen, h,ogyan is- kell verse­nyezni. r átég jnináig nem ismerik kellő­képpen a tervgazdálkodás- döntő je­lentőségét. Sokan nincsenek tisztái­ban azzal, hogy a terv előirányzatá­hoz való alkalmazkodás egész ko­moly anyagi lehetőséget is biztosit Irta: Ferenczi Szabó Béla itt is parasztságunk számára. 'Es ez pedig nagyon fontos kérdés. Van nálunk is; egy hibás konzer­vatív nézet. Nem vesis-zük figyelembe az értékesítést lehetőséget. Nem vesszük figyelembe azt, megyénk­ben, hogy egyes területek arányá­nak növelésé veil vagy csökkenésével milyen nagy szerepet, játszik a bel­földi kereslet. Tehát mi a,. fontos ? Az, hogy _a terv által előirányzott területet tervszerűen, vessük be. A Magyar Dolgozók Pártjának ve­zetői, 'bármely poszton is álljanak, faluban, városban egyaránt köteles­ségük, hogy a gazdát ársiadalmiat fiel— viíágosiísák és meggyőzzék a terv- gazdálkodás előnyéről és annak he­lyességéről. Elvtársaink számára nem elégséges csak a nagyvonalú kül- és belpolitikai kérdések ismer­tetésié,' hanem egyik, legfontosabb kérdés az volt és az lesz: mennyire ism érj ük őrs z águn k mezőgazdasági problémáit és mennyire tudjuk ezt alkalmazni a való életre, népünk hasznára. De ez természetesen nemcsak a Magyar Dolgozók Pártjának tagjaira vonatkozik, hanem minden becsü­letes demokratára, aki igazán tudja alkalmazni helyes vonalon paraszt­ságunk felvilágosítását a /.boldog, virágzó mezőgazdaság megteremté- , síének érdekében. Agrárfeladataink még sok kiván- nivalót hagy maga után még más területen is. Többet és még jobbat kell termelnünk a gabonafélékben. Át kell térnünk a minőségi terme­tesre. Ennek pedig egyik előtét té­tele u tarióbuHatás. Ezen a téren komoly mulasztás történt. Sok he­lyütt, pl. a kanizsai és becsehelyi határ között a buzavetést felverte a gaz és gyom. Ezért mindjárt az avatás befejezésével minden terme­lőnek - saját érdekében el kell vé­gezni a legfontosabb feladatot, a 'tarló buktatást. Ez már nemcsak helyi, hanem országos érdek is. Tudjuk: Za,la'megye parasztságá- nák szívügye az ország érdeke és elvégzi ezt, a feladatot is,, mint ahogy el fogja végezni a jnég fontosabb so­ron levő tennivalóikat. A demokrácia negyedik évében most ez a Legjobb aratás. Országos vonatkozásban a multévi 15 millió méiermázsa 'kenyérgabonával szem­ben 20 millióra számíthatunk. Ez azt jelenti egyben, hogy holdanként a’z átlagos hozam a közepes termés­nél jobb lesz országos viszonylatban. Három nehéz aszályos esztendő Után jobb ,és több kenyeret tud biz- tpsitani az aratás. A zab, árpa ter­mése átlaga jobb lesz, mint a kenyér gabonáé. A cukorrépa, krumpli, ku­korica rekordtermést mutat. Minden előfeltétel megvan arra nézve, hogy a hároméves terv kele­tében hazánk a boldogulás útjára lépjen. A magyar paraszt az országban, léhát itt Zalában is érzi, tudja, hogy munkájában hűséges támasza, fegy­vertársa az ipari munkásság és a szellemi dolgozó. A munkás-paraszt szövetség acélos kapoccsá forrt össze a magyar népi demokrácia jelenlegi legszebb aratá­sával. Előre a jómódú, virágzó mezőgaz­daság tervszerű továbbfejlesztéséért! Rákosi Mátyás Ot ju^&sstláv ^GlyXGÍFÖl a Magyar Dolgozók Pártja nagybudapesii frakciója előtt Egyhangú lelkesedés fogadta a központi vezetőség állásfoglalását Péntek délután a zsúfolásig megtelj; sportcsarnokban tartotta meg Ráko­si Mátyás beszámolóját, a Tájékoz­tató Irodának a Jugoszláv Kommu­nista PárL helyzetéről kiadott hatá­rozatáról, mely szerint a párt veze­tői pártellenes és szovjetellenes in­tézkedéseikkel szembehelyez lék ma­gukat a Tájékoztató Irodában tö­mörült kommunista pártokkal. A JuKP vezetőinek a zöme — mondotta — nem értette meg a kommunista párt és a munkásosz­tály vezető szerepét, a munkás-pa- rafsztszövetség lényegét. A JuKP- ban, amely 1920 óta csak illegáli- Lásbau a föld alatt dolgozhatott, még a felszabadulás után is frakcióhar­cok dúltak- s ezek ráütötték bélye­güket a pártéletre is. A megbeszé­lések helyébe a parancsok léptek. Tito a jugoszláv népfront kongpgsz- szusán kijelentette, hogy a JuKP- nak nincs más programja, mint a népfrontnak. Ennek a népfrontnak, akkor 7 és fél millió tagja volt, s lényegében benne van az egész fel­nőtt lakosság, a nagygazdák, vállal­kozók, nagykereskedők és a régi politikai pártok maradványai is: Tito e kijelentése azt mutatja, hogy a kommunista párt a munkásosz­tályt és az összes pártokat az egész néppel összekeverte. Elsősorban a Szovjetunió vezető pártja, de Sztá­lin is figyelmeztette a párt vezetőit a JuKP politikájának helytelensé­gére. Az a tény, hogy a jugoszláv- belpolitika porondján csak a nép­front szerepel, a JuKP és annak szervezetei nem lépnek fel nyillajn a nép előtt, aláássa a párt politikai tekintélyét és erejét. A JuKP visz- szaiutasitotta a testvérpártok bírá­latát. Sőt egyeseket kommunista véle­ményük miatt letartóztattak. Ez az eljárás a párt legelemibb jogai­nak lábbal tiprása volt s ez meg­torlást von maga után. Az a körül­mény, hogy a jugoszláv elvtársak háttérbe szorították a kommunista pártot és a munkásosztályt és elő­térbe tolták a népfrontot és a parasztságot nyilvánították az ál­lam legmegbízhatóbb elemének, minden téren meghozta gyümöl­csét. A magyar demokrácia és a^ magyar dolgozók, élén a Magyar Kommunista Párttal, a felszabad« lás első napjától kezdve mindig igyekeztek a lenini tanítás szel­lemében dolgozni. És éppen a Szovjetuniótól szerzett tapasztala­tok alapján tanultuk meg, hogy függetlenségünket és jövő fejlődé­sünket csak akkor láthatjuk biz­tosítottnak, ha a népeket felsza­badító Szovjetunió és a haladó népi demokráciák oldalán állunk és minden harmadik ut elkerül­hetetlenül az imperialisták zsák­mányául dobja oda a nemzetet. Rákosi Mátyás' beszéde további részében kitért a JuKP szervezési hibáira, majd a jugoszláv vezetők­nek a Tájékoztató Irda bírálatára adott válaszára. A kongresszuson a Szovjetunió felvetette a „kérdést, nem fogják-e gyengeségnek tekinte­ni, ha a Tájékoztató Iroda határo­laját a JuKP helyzetéről nyilvános­ságra hozzák. A mi véleményünk, hogy e lépés nem tekinthető gyen­geségnek, hanem erőt jelent és azért tudtuk ezt a lépést megtenni, mert ismerjük erőink nagyságát és igazságunk helyességét, amire előbb-utóbb a JuKP-ban is rájön­nek, hogy helyes az az ut, amit nekik ajánlottunk. Válaszolt Rákosi Mátyás arra a kérdésre, hogy nem fenyegetne a Magyar Dolgozók Pártjában az a veszély, hogy lelérünk a marxiz- mus-lernnizmus útjáról? Három hó­nappal ezelőtt, — mondotta —, ami­kor a politikai bizottság leszögezte álláspontját ebben a kérdésben, uta­sítottuk a politikai bizottságok tag­jait, hogy egészében és csirájában fojtsanak el minden ilyen kisérieíet, s olyat, amely alkalmas volna a Szovjet­unió szerepének lebecsülésére, vagy zavarná azt a baráti viszonyt, amely bennünket a Szovjetunió­hoz és Sztálinhoz vagy annak pártjához, a bolsevik párthoz fűz. Rákosi Mátyás ezután rátért, hogy sokan felvetették a Tájékoz­tató Iroda határozatával kapcsolat­ban: nem jelenti-e az a kolhoz pro­blémájának napirendre fűzését, amivel az ellenség szerte az ország­ban agitálna? A kommunisták so- liajsem titkolták, ha valamit akar­tak. Aki tehát most azt hirdeti, hogy a kommunisták egyik napról a másikra felvethetik a kolhoz-kér­dését, azok csak zavart akarónk kelteni 'és félre akarják vezetni a

Next

/
Oldalképek
Tartalom