Zala, 1948. június (53. évfolyam, 123-146. szám)

1948-06-12 / 133. szám

A budapesti határvadász-napon a nagykanizsai zászlóalj két honvédé nyerte meg a műtárgykészitési versenyt Mit znonä a. vasmunkásból l&íí tisszt. Kitüntetéseket kaptak asz altissztből lett hadnagy, határvadászaínk a sszászaáos, aUi őszelőit is iisszi volt 1948. június 12. _______________________________________ZALA___________________________________ Ki no emlékeznie arra a lényeg, feled he le Ilon ünnepségre, mikor a nagykanizsai 9. honvéd halárvadász- zászlóalj felszentelte azt a zászlót, amit a város közönsége ajándéko­zott házi zászlóaljának. Hetekig ez volt a beszédtéma Nagykanizsán. Már sok katonai parádét látott ez ,a város, de ilyet még soha. Nem­csak külsőségek, hanem a baj tár­si áss ág, az összetartozás, a népért való szolgálat bennsőségcs tudata volt az, a mi feledhetetlenül széppé tette a zászlóavatási ünnepséget. Csütörtökön kétszeres ünnepe volt határvadászainknak. Délelőtt meg­lepetésszerűen ellenőrző körútja so­rán Nagykanizsára érkezett Szalvay Mihály vezérőrnagy, a honvéd ha­tárőrség parancsnoka, aki megszem­lélte a 9. zászlóaljat. Délután rövid ünnepség kereté­ben adta át Szabó Bence Béla őr­nagy —, aki maga is a Köztársasági Érdemrend Arany kérész tjének tu­lajdonosa — a budapesti határőrna­pokon kitüntetett kanizsai határva­dászoknak kitüntetéseiket. A Köz társasági Érdemrend Bronzfokoza­tát: Neményi Pál főhadnagy, Ha­rangozó Károly hadnagy, valamint Szebenyi György és Borsodi Bálint alhadnagyok kapták. Honvédéimij" miniszteri dicséretben részesültek Bodó Gyula és Vencli György fő­hadnagyok, Keszerice János és Gre­gies s János törzsőrmesterek. Határ­őrparancsnoki dicséretben Aradi Lajos százados, Neményi Pál fő­hadnagy, Móring Sándor hadnagy, Szebenyi György alhadnagy, Simon Ferenc főtörzsőrmester, Szijj Sán­dor törzsőrmester, Dévényi Ferenc, Tlapsza Mihály és Papp Lajos őr­mesterek, valamint Sera Lajos hon­véd részesült. Honvédfelügyelői di­cséretet kaptak Táboti Béla és Hor­váth István századosok. A határőr kulhírversenyben Szijjártó János és Stejerics Antal honvédek első he­lyezést értek el. A határőrparancs- noki dicséreten kívül egy-egy arany- veret ü zsebórát kaptak a román határőröktől. Ezt az alkalmat használjuk fel arra, hogy három honvédliszt elbe­szélésén keresztül bepillantsunk mai demokratikus honvédségünk életébe JSzebeayl György alhadnagy nevelőtiszt, 26 esztendős, ö már a demokrácia nevelése. Azelőtt vas­munkás volt. Nevelőtiszti szobájá­ban találjuk meg. — Tele vagyok munkával — mondja —, úgyszólván nincs is sza­badidőm. — A háború után egy rohammun- kásbrigád tagjaként részt vettem a Szabadság-hid, Kossuth-hid és a Szabadságszobor építésében. — A Horthy-ha,ds©neg meggyülöl- .tette velem a katonaéletet es "ezért megszöktem tőlük. Amikor azonban láttam a magyar demokrácia hősi erőfeszítéseit, megérlelődött bennem, az a gondolat, hogy mint az alakuló­ban lévő magyar honvédség egyik tagja, hasznos munkása lehetek a népi demokráciának. — Sikerrel befejeztem a Kossuth Akadémia nevelői szakát és azóta mint alhadnagy végzem fontos mun­kámat- az ifjúság neveléséiben. *— Megértetjük a, J>aj társakkal, hogy elöljáróik mindenkor csak a nép érdekében adnak parancsot. Bészletes előadásokat tartunk szom­szédainkról, megmagyarázzuk, hogy a régi időkben hirdetett gy ülőiét szomszédainkkal szemben nem volt helyes, elhintette a háború nuagvát. Csak a Dunavölgyi népek egyetér­tése és közössége tudja megvédeni Középe urópa, békéjét. A népi kultúra ápolásáról sem fe­ledkeznek meg. Büszke örömmel újságolja*, hogy a budapesti határ- vad ász napon á 9. határvadász zászló­alj két honvédé nyerte meg a mű­tárgy készítési versenyt, amelynek kapcsán mindketten a román baj- tár sálitól ajándékban részesültek. Valóban egész nagyszerű iparmű­vészekkel rendelkezik a zászlóalj. Itt látunk egy gyönyörű faragással ékesített fadobozt, amelyet szintén egy baj társ készített. — Nagy- súlyt helyezünk .arra, hogy a, tehetségek napvilágra kerül­jenek. így fedeztünk már fel több költőt, festőt és szobrászt. Harangozó Károly hadnagyot a 124-ies őrs parancsnokát- keres­sük fel, 38 éves. Ö mjair a, régi ihad- senegben is szolgáit., de csak altiszti A MÉMOSz nagykanizsai szerve­zete csütörtökön délután rendes beli megbeszélést tartott a szakszerve­zeti székházban. A megbeszélésen csaknem teljes számban résztveltek Zalaegerszeg város képviselőtes­tülete hétfőn délután rendkívüli közgyűlést tartott, melynek egyik napirendi pontjakéul szerepelt az iskolák államosításának kérdése. Dr. Mikula Szigfrid polgármester nyitotta meg az ülést, majd Hege­dűs Raj mund Népi Kollégiumi igaz­gató, a Nemzeti Parasztpárt tagja, mint a Függetlenségi Frontba tö­mörült pártok szónoka kifejtette ál­láspontját az egyház és állam kö­zött felmerült viszálykodás kérdé­sében. Leszögezte, hogy a demokra­— Hiába volt meg a szaktudá­som jobban mint folettosemmok, azért csak félember maradtam régi elöljáróim szemében. A demokrati­kus honvédségben értem el azt, hogy egész emberszámba* vettek és végre odajutottam, amelyet tudásom é,s rá­termettségem megérdemel. 14 éves vkora óta katona. Ez a tény maga megmagyaráz mindent. Azelőtt vonatcsapatnál volt, nemré­giben került a határőrséghez. — Hogy élnek kint az őrsön — kérdezzük. — Mint egy kis család. A pa­rancsnok minuegy atyja a beosztot­tainak. A legmesszebbmenő bajtár- sia^ság jellemzi az őrs életét. — Nehéz-o a szolgálat? — A honvédség összes fegyver­nemei között a, legnehezebb. A ha­táron vagyunk és nekünk kell vi­gyáznunk, hogy az ország károso­dást nie szenvedjen. Mindegy: eső vagy hó, hideg vagy tűző nap, a bal­tár vadásznak menni kell. Nincs ia kanizsai építőiparosok, akik egy­hangúlag kövjetelték az iskolák ál­lamosításának mielőbbi megvalósí­tását és a pócspetri rendőrgyilkosok példás megbüntetését. tikus pártok csak abban látnak biz- tositékot az egységes és demokra­tikus szellemű tanítás és nevelés terén, ha megszüntetik -a felekezeti iskolákat. Kétségbevonta, hogy az iskolák államosítása vallásellenes tendenciát jelentene, erről nincs szó és aki ilyet állít az tudatosan a re­akció szolgálatában áll. Követeli az egész ország demokratikusan érző társadalma és főként a szülők, hogy az iskolákat mielőbb államosítsák. Nincs szükség többé papi terror alatt álló felekezeti iskolákra akkor, 8 El is hisszük és meg vagyunk róla győződve, hogy nyugodtan al- ha,tünk, amíg ilyen kötelességtudó tisztek vezetésével őrködnek honvé­detek a határon. Tábori Béla századost munkája közben zavarjuk. 37 éves. A demokratikus honvédség mint fő- nagyot vett© át a régi hadsereg­től. Tartalékos főhadnagyként került orosz hadifogságba, ahonnan a né­metek ellen küzdő demokratikus honvédséghez került. — Szerettem hivatásomat, de megelégedett csak azóta vagyok, amióta a demokratikus honvédség­nél szolgálok. A régi, mintegy kaszt­rendszerként elkülönített tiszti állo­mány ban nem a tehetség, hanem a születés érvényesült. A nyegle, nádpálcás, származásával magas polcra jutott Horthy-tiszt még min­ket, összeíráson lithatatlanui nagyobb tjudásu tartalékosokat sem vett be sorai közé. | Azóta azonban minden megvál­tozott. A nyegle monokli sok eltűn­tek. Az urak helyett hajtársak szol­gálnak ma a honvédségnél, akik nem térd-fej hajtva alázatosan jelen­tenek ... Nemcsak a formák, de a szellem is gyökeresen megváltozott. Ezt mindenkinek látni, érezni kell, hogy büszkén ejthessük ki ezt a nevet: Magyar demokratikus honvédség. amikor ezeket is az állam tartja fennt. A tanítóságnak igen nagy előnyt jelent, ha átveszi az áljain és egységes státusba kerülnek. A képviselőtestület ezután halá- rozatilag kimondotta, hogy álllást- foglal az iskoják államosítása mel­lett és erről úgy a miniszterelnököt, mint a kultuszminisztert táviratban értesíti. / A határozatot egyhangúlag, nagy lelkesedéssel vették tudomásul. A színházi iroda hírei: Pénteken este Tiz kicsi néger Szombaton este Kihajolni veszélyes Ma est© — csak ©gy nap — Agatha Christie bűnügyi regényíró egyetlen színpadra alkalmazott,' iz­galmakban bővelkedő vigjátéka, a »Tiz kicsi néger« van a jjzinház mű­során. ( Szombaton este uj operett bemu­tatót tart a színház. Színre kerüL Szántó—Szécsén—De Fries: »Ki­hajolni veszélyes« c. operettje. Ez a darab a fővárosnak a muíit nyáron a legnagyobb síkom volt, amit az is bizonyít, hogy 250 előadást ért meg az Operett Színházban. RÁDIÓMŰSOR SiuniüHi, jüuíus 12. Budapest 1. 5.30 Hajnali mu­zsika. 6.30 Falurádió. 7 Hírek. 7.20 Reggeli zene. 8 Előadás. 8.15 Szív küldi szívnek szívesen. 9 Mindenki muzsikája. 10 Hírek. 11 Üzenetek a vásárból. 12 Harangszó, hírek. 12.15 Asztali muzsika. 13 Elbeszé­lés. 13.15 Magyar nóták. 14 Hirek. 14.10 Mi van egy mondat mögött. 14.20 Hogyan gyarmatosít az USA? 14.35 Beszélgetés a spanyoljár vány - lói. 14.40 Gárdonyi Géza Írása. 15 Tánczene. 15.30 Az ifjúság hangja. 16.15 Couperin: 4. királyi verseiiy- mü. 16.30 Gyermekrádió. 17 Hűtek, Vöröskereszt közlemények. 17.15-kor Üzenetek a vásárból. 17.35 Magyar nóták. 18 Magyar Parnasszus. 18.50 A Dolgozók Kulturszövetségének műsora. 19.45 A falu hangja. 20 Hirek, sporthirek. 20.30 Vidám ze­nés hétvége. 21 Hangos heti hír­adó. 22 Hirek. 22.25 Könnyű dal­lamok. 23.15 Zenekari muzsika. 24 Hirek. Budapest, II. 17 Tánczene. 18 Magyar nóták. 18.30 Ilona F. Pe- relmanova hegedül. 19 Színes szőt­tes. 20 Szív küldi szívnek szívesen. 20.30 A Rádió szabadegyeteme. 21 Hirek. 21.15 Haydn: Oktett. 22 Operarészletek. rendfokozatig jutott el. megállás. Szombaton nyit Nagykanizsa második mozija: A Nép-filmszínház Három bét óta serény munka folyik a Nép-moziban. A MAFIRT megbízásá­ból Szabó Sándor üzemvezető 40 000 forint költséggel építette újjá ezt a három éve elhagyatottan, gazdátlanul a pusztulásnak kitett mozit, amely szombaton este nyitja meg kapuit a város közönsége előtt. — ízlés tekintetében Nagykanizsa első mozija lesz a Nép-mozi — mondja Szabó Sándor. — Olyan előadások lesznek, amilyenek Kanizsán még nem voltak. — A mozi a Magyar Dolgozók Pártjának programmja alapján működik majd és műsorunk is ennek szellemébem lesz összeállítva. Haladószellemü filme­ket játszunk és ilyen tekintetben nem teszünk különbséget amerikai, orosz, angol vagy francia film között. De természetesen magyar filmeket is játszunk. Még elmondja Szabó Sándor, hogy tervbevette kimondott hiradóelőadások megtartását. Ilyen előadásskon csak hiradókat, ismeretterjesztő filmeket és rajz­filmeket játszanak. A szervezett munkásság részére pedig propagandaelőadásé- kat rendeznek egyforintos egységes helyárakkal. — A hároméves terv egy újabb eredménye, hogy a kanizsai Nép-mozi megnyílik — jegyezte meg végül Szabó Sándor. A nagykanizsai épiiíniásság kivételi az iskili államisiiását Zalaegerszeg város képviselőtestülete nagy lelkesedéssel foglalt állást az iskolák államosítása mellett

Next

/
Oldalképek
Tartalom