Zala, 1948. június (53. évfolyam, 123-146. szám)

1948-06-08 / 129. szám

1948. jurítus 8 ZALA * Asz ifjúság ünnepe Nagy Kanizsán Zö-Uáneítnl te&z wz iskolák államosítása — mondotta Gerencsér György méjét, aki száz évvel ezelőtt mond­ta már, hogy az ifjúság nevelése, csak az állam kezében biztos. A népi demokrácia várja a haladó szellemű papokat Ezután kijelentette Gerencsér György, hogy A magyar ifjúság nagy ünnepe volt vasárnap országszerte. A fel- szabadulás utáni harmadik ifjúsági nap, amelyet azonban már egység­ben, eg)’ hatalmas táborban ünne­pelt meg népünk fiatalsága. Az ifjúság országos ünnepébe Nagykanizsa is bekapcsolódott és délelőtt nagyszabású lömoggyuljós és felvonulás, délután pedig sportün­nepély keretében ünnepelt városunk fiatalsága. A z égészn após ün nepségsoroza tol korareggel zenés ébresztő vezette be. A MAŐRT fuvószenekara járta be zeneszóval a várost. Délelőtt fél 11-kor a Fő-utcán gyülekezett össze a kanizsai mun­kás- és diákifjuság. A nemzeliszinü és vörös zászlókkal ékesitett emelj- vény előtt helyezkedtek e\, majd a Himnusz után Pelelei Jenő népi kollégista megnyitó szavai után Kis­házi Vince, a kanizsai Utlörő-moZ- galom vezetője mondott rövid be­széde l. — A felszabadulás után a meg­volt ifjúsági egyesületek nem voltak alkalmasak arra, hogy fiatalságun­kat a népi demokrácia épitőivé ne­veljék — mondotta. — Ekkor in­dult el nálunk is az Úttörő-mozga­lom, amely összefogja a gyermeki erőket és öntudatra ébreszti ben­nük, hogy ők is a nagy közösség tagjai. Követeljük az iskolák államosítását Ezután Gungl László, a MINSz nagykanizsai szervezetének főtitká­ra beszélt az ifjúsági egység jelen­tőségéről és többek között a kö­vetkezőket mondotta: —' Nem engedhetjük meg, hogy a magyar ifjúságot egyes iskolákban a demokrácia és intézményei ellen izgassák. Ez ellen tiltakozunk és követeljük az iskolák államosí­tását! I^íolnár József, a MINSz megyei kiküldöttje volt a következő felszó­laló: — A magyar ifjúság ma nemcsak ünnepel, de dolgozik is. Az ország- épitő munkában élen jár a munkás- ifjúság és a munkaversenyekből is kiveszi részét. Gerencsér György beszéde Gerencsér György országgyűlési képviselő a Magyar Dolgozók Párt­jának üdvözletét hozta Nagykanizsa ifjúságának. 1848 harcos, forradal­mi ifjúságát állította beszédében a maii fiatalság elé mintaképül,. Rá­mutatott arra, hogy a szabadság­harc valódi lényegéi az elmúlt rend­szer idején mély homályba bur­kolták. — 1848 ifjúságát a hazaszeretet forrasztotta eggyé és ez tette nagy- gyá őket — mondotta. — A mai ifjúságnak azonban pirulnia kell,, mert elfordult 1848 szellemétől, ez pedig annak a nevelésnek köszön­hető, amellyel, 25 esztendőn keresz­tül mérgezték fiatalságunk lseikét. — Sok iskolában még ma is ér­vényesül ez a szellem, amitől oly nehezen tudnak elszakadni egyesek. Az iskolák államosításával ezt a demokráciaellenes szellemet kell el- távolilani az iskolákból, hogy végre azokban is a haladás eszméi diadalmaskod­janak. Azt akarjuk, hogy a tanulóifjúság becsülje meg azt a magyar népi demokráciát, amelyben a munka az egyedüli értékmérő­— 1945 tavaszán uj élet indult meg ebben az országban és végre megérhettük, hogy nem vagyunk idegenek saját hazáinkban. A nép igazságot szolgáltatott akkor. Mert történelmi igazságszolgáltatás volt a földosztás, mint ahogy történelmi igazságszolgáltatás lesz most az iskolák államosí­tása is. a népi demokrácia hívja és várja a haladó gondolkodásit papokat { ( és felekezeti tanítókat, akik belát­ják, hogy a történelem kerekét nem lehet visszafelé forgatni. A templp- mok a szeretet és béke házai le­gyenek, a szószékekről pedig ne rágalmazzák a demokráciát. Beszédét Így fejezte be Gerencsér György: — Ha Petőfihez és a márciusi ifjakhoz méltóak akartok lenni, lás­sátok be, hogy amit 1945 óta csinál­tunk, azt mind az ő szellemükben tettük. Ti legyetek az úttörői annak a jövendőnek, amely egyszfer- smindenkorra eggyé forrasztja a munkásságot, a parasztságot és az értelmiséget Gerencsér György beszéde után a MAORT zenekara a Szózatot ját szollá el, majd az ifjúság a Petőfi- szoborhoz vonult, amelynél, elhe­lyezték koszorújukat. Itt is megvalósítjuk Kossuth esz­Nincs nagyobb veszély a kolorádóbogár által meglátogatott zalai területeken Érthető Izgalmat váltott ki a zalai gazdaközönség körében az a hir, hogy Zalaegerszeg környékén megjelent a kolorádóbogár, a burgonya­vetés legnagyobb ellensége. Amint megírtuk, a növényegészségügy! szol­gálat egysége nagy felkészültséggel érkezett meg, szinte órákon belül a megyébe és azonnal permetezést végzett a fertőzött területeken. Ennek köszönhető, hogy a nagyobb veszélyt el lehetett kerülni és kisebb károkon kívül alig jelent valamit a kolorádó meg­jelenése Zalában. A megyei növényegészségügy! szolgálat természetesen éberen figyeli az egész megye burgonyavetését és megállapította, hogy legutóbb Zala- csány közelében rakódott le kisebb számú kolorádóbogár. A beérkezett Jelentés nyomán azonnal kivonult a védekező egység és csirájában sikerült elfojtani a veszedelmet. Miután a hatóságnak nem áll módjában mindenütt vizsgálatot tartani, kéri a gazdákat, saját érdekükben, ha gyanús körülmé­nyeket észlelnek területükön, azonnal jelentsék azt be, mert csak így lehetséges azonnali segítséget nyújtani. A kolorádó- bogár-v eszély egyelőre nem fenyegeti a megye burgonyatermését. Az év első öt hónapjában Kétsssásötvenexeir forintot futtatott a naQyUaniszsai OTI a beteg dolgozóknak Kevés hivatalnak van Nagykani­zsán akkora forgalma, mint az OTI-nak. Naponta több száz beteg fordul meg az intézet Ady Endrc- uti helyiségeiben, hogy ott részint gyógykezeltetésben, részint segély­ben részesüljön. Pénteki napon különösen nagy a forgalom. Ezen a napon van a táp­pénzek kifizetése. A pénztár előtt fiatal inas gyerek vár a pénzre. Getlinger István. — Yillanyszerel/ő szakmában dolgozik. — 17 forintot kapok, amikor dol­gozom, most, hogy az orvos eltiltott a munkától, nem esem el a kereset­től, mert az OTI csak két forinttal fizet kevesebb táppénzt, mint ami­kor dolgozom — mondja elégedet­ten. Tóth Istvánná egy építőiparos fe­lesége, A férje a biztosított és ő utána veszi fel az OTI-tól a járan­dóságot. — Több mint tiz évi. vagyunk tagjai az OTI-nak, de ilyen rende­sen, mint most a demokráciában, még nem látták el soha a betegleket. Férjem idegzsábában fekszik ott­hon és a keresetének 55 százalékát fizetik ki. Tegnap volt vizsgálaton a főorvos urnái, aki megígérte neki} hogy beutalLattj a egy gyógyfürdőbe. Beszélne tovább, de a pénztár­hoz hívják. A pádon egy fiatal asszony ül. Kovács Mártonnénak hívják, ö is a kifizetésre vár. Másállapotban van, terhességi segélyt kap az OTI­tól. — Havonta közel 100 forintot ka­pok a férjem után — mondja. Jól jön ez a kis pénz, mert ebből ve­szünk kelengyét a kicsi számára. Bent az irodában serény munka folyik. Az OTI tisztviselők Keserű Kálmán ügyvezető irányítása mel­lett végzik az adminisztrációs ügye­ket. A belső munkákról Keserű — Felszabadulás után romokból — felszabadulás után romokból) építettük újjá az OTI-t. Érdemle­ges munkát az infláció megszűné­séig nem is tudtunk végezni. Lé- pésről-lépésre haladunk előre és igyekszünk biztosítottjainknak mind gyógykezeltetésben, mind a segélye­zésekben gyors segítségére lenni. — Ujitáskétit bevezettük a kvarc- kezelést, amelynek különösen a bőr- gyógyászatban van jelentősége. Fi- g 3^clemreméltó újításunk i,esz a kö­zeljövőben a röntgen-készülékek­nek a felállítása is. Az OTI, mint ismeretes a múlt évben el készítette a hároméves ter­vét. Ebből számosat már meg is va­lósi toltak. Legnagyobb sikert kö­zülük a mezőgazdasági munkások­nak a társadalombiztositásba való bevonása aratta. — A demokrácia végre az ipari dolgozók mellett a mezőgazdaságii munkásokat is bevonta a biztosí­tásba — mondja dr. Keserű ügy­vezető. — Bár a biztosításuk még nin­lósomm Kojtsteirs bútorüzlet mqukarüzsa.fldy €ndre-u. 4. csen egy szinten az ipari munká­sokéval, de a múlttal szemben már ez Is óriási haladás. Mi vár megvalósításra az OTI tervei közül? — Több újításunk van fenn a népjóléti minisztériumban jóváha­gyás végett és nem lehetetlen, hogy egy-kettő közülük nemsokára nap­világot lát. — Tervünk a táppénz lényeges felemelése, a mezőgazdasági mun­kások biztosításának kiterjesztése, v á n dór kelen gye - a kció megindítása, a járadékosok és családtagjainak kórházi ápolása — sorolja egymás­után fel Keserű ügyvezető. Az OTI gyógykezeltetéseknél is nagy változások állottak elő. A régi rendszerben a betegeket csak felü- felületesen vizsgálták meg és keze­lésükkel nem igen törődlek. Ma már más a helyzet. A szakorvosi keze­lésen kívül a biztositolta t szükség esc tén gyógyászati segédeszközökkel! látják el, a reumatikus betegségeden kel bajlódó dolgozókat gyógyfür­dőkre küldik. Minden beteget ellát­nak megfelelő mennyiségű gyógy­szerrel. i 1 Hogy az OTI mennyit áldozott a biztosítottak egészségi állapotának helyreállítására, annak bizony Réka, az a kimutatás, amely az év első' feléről készült Táppénzkifizetés volt 273.000 fo­rint, szülési segélyre 62.000 forin­tot adtak. Kórházi kezeltelésekrte' 183.000 forintot fizettek ki. Gyógy­szerekre 180.000 forintot, gyógyá­szati segédeszközökre 140.000 forin­tot és fogászati kezelésre 1.600 fo­rintot fizettek ki. Ezek a számok beszélnek legjob­ban az OTI munkájáról és mutat­ják azt, hogy ma valóban a dolgo­zóké az OTI és hogy a népi demo­krácia legfőbb feladatának tekinti a dolgozók egészségének megóvását. —bore—

Next

/
Oldalképek
Tartalom