Zala, 1948. június (53. évfolyam, 123-146. szám)
1948-06-01 / 123. szám
a ZALA 1945. jtiüiiis i szabadságot senki .nőm akarja korlátozni, a kötelező vallásoktatást vái- itozatlaniul fenntartjuk, ugyanakkor azonban el vagyunk tökélve arra, hogy jó, h ala dós ziel lem ü iskolákat adjunk a népnek. — A magyar nép az elmúlt három esztendő alatt meggyőződött arról, hogy a kommunisták ügye a dolgozó népnek az ügye is és céljaink nemzeti célok. Az elért eredmények mind ezt bizonyítják.-— Felejtsük el nézetette r ásóinkét kommunista, és szociáldemokrata elvtársak — mondotta Kiss Károly. — Uj pártot alkotunk, az egész magyar golgozó társadalom pártját. Megnő ve ke det t ©révei; folytatjuk a harcot az osztálynélküli társadalomért és az emberi kizsákmányolás megszüntetéséért. Ekjén az egységes munkásosztály, éljien a Magyar Dolgozók Pártja és vezére, Rákosi Mátyás. | Ries István igazságügyminiszter beszéd« A következő szónok dr. Ries István igazságügyminiszter volt. Bevezetőben Szakasitis Árpád üdvözletét tolmácsolta a konferenciának. Ries István beszéde elején arról emlékezett meg, hogy a demokratikus kormányzat a háború után egy feudái-kapitalista országot és egy lelkében megmérgiezett népet talált és hatalmas gazdasági és szellemi újjáépítést kellett és kell azóta is végeznie, Ezt az újjáépítést gsak egyesült, érövéi fejezhetjük be. Az erők egyesítését szolgálja, a Magyar Dolgozók Pártjának megalakítása is. Fontos kijelentéseket tett Ries István az egyházi iskolák államosítás á va 1 kapcsolatban. — Fia a hercegprímás egyházi átokkal fenyegeti azokat, akik az államosítás mellett vannak, akkor emlékeztetni kell arra, hogy Scbuis- fer milánói érsek szinten egyjházi átokkal fenyegette meg azokat, akik az olasz népfrontra szavaztak. Amint alzonban Olaszországban sem tudták megakadályozni a népfront sikereit, úgy Magyarországon sem akadályozhatja meg senki, hogy az egyházi iskolákat államosítsuk és az oktatást a kezünkbe vegyük. A munkásosztály egységesen védi meg a népi demokráciát. Hangsúlyozta, hogy az egységesítés a termelés terén is nagy eredményeket hoz. Ennek köszönhető a hároméves terv két és. félév alatti teljesítése, továbbá üz ötéves és a tízéves öntözési és villamosítási, terv, amely az eddiginél sokkal1 nagyobb mértékben, segíti és fejleszti a mezőgazdaságét. Rendkívül jelentős megnyilatkozásokat tett végűi az úgynevezett kultúrharcról és az igazságügyi reformokról. — Az egyházi reakció külföldön nevetséges ~ hűeket terjeszt a magyarországi katolikus egyház elnyomásáról. A magyar demokráciának az az álláspontja, hogy az egyház ráakadjon a maga munkájával egyházi téren és no avatkozzék be állami ügyekbe. Emlékeztetett arra, hogy a fele- Icezeti iskolák államosítását már annak idején Eötvös József, a nagy européer is sürgette. Ha népi demokráciát akarunk teremteni, akkor el Íred távolítani a jövő generáció félrevezetőit az iskolákból'. — Az iskolák államosítását hatalmi szóval is elintézhettük volna, de ezt a problémát mi békés tárgyalások utján akarjuk megoldani. Fia azonban hajthätafi.an marad az egyház, akkor hatalmi szóval is államosítunk. Az igazságügyi reformokról szólva kijelentette, hogy az igazságszolgáltatásban . a szak bírák tudását, nem lehet nélkülözni, de feltétlenül b© kell vonni a. biráskodásfola a nép képviselőit. A vítaíelszólalás a felekezeti iskolák államosítása mellett Ries István hatalmas tetszéssel fogadott beszéde után Agárdy Tibor dr? alispán megnyitotta a vitát. A felszólalások közül kiemelkedett Tro- venesák József ormándpusztai egyházi iskolai tanító beszéde. A leghatározottabban kiáltott az egyházi iskolák államosítása mellett, mert ©z 15.000 tanítónak és többszázezer is- koLafenntartó parasztnak és magyar gyermeknek az ügye. A felekezeti iskoláknál legtöbb helyen óriási anyagi nehézségekkel; küzdenek, a gyermekeknek szakszerű és demokratikus oktatása nincs biztosítva. Stádinger István ’megyei viszonylatban foglalkozott az egyesülés problémájával és a jobboldali szo- ciáklemokrajta vezetők szerepével. — Tálán csodálkoznak, hogy mit keres egy pap az egységes itő konferencián '! Erre.‘azt válaszolom, hogy a .papnak kötéliessége. ott lianníg. ahol hívei vannak. Itt hívők vannak, akik hisznek Istenben és Krisztusban. Egy vagyok a névtellen papok közül, akik Zala útjait- járják és, elviszik a néphez Krisztust, azt a Krisztust, aki élétében nem a farizeusokhoz dörgörezött, hanem tizenkét egyszerű, faragatlan halászt választott munkatársának. t — A magyar papság iépésit- akar tartani, a demokráciában híveivel. N agykanizsta ItereskedőtársadaL- mának életében döntő fordulatot jelentő eseményt hozott május 29-ike; Városunkban ezen a, napon alakult meg a haladószeilem.ü kereskedők érdekvédelmi szervezete, a KISOSZ.. A városháza szépen feldíszített tanácstermét zsúfolásig megtöltötték Kanizsa kereskedői. Áz ünnepélyes közgyűlésen megjelent Szői*vi Sándor tanácsnok a távollévő polgármes,- ter, Feienczi Szabó Béla titkár és Székely Gyula, rendőí'őrnagy a Magyar Dolgozók Pártja, nagykanizsai szervezete, valamint Viola Lajos az Ipar te s tü le t- kép v i sei etében. TÓTH József elnök nyitotta meg a Himnusz el éneklésié után a közgyűlést, majd HARANGOZÓ Lajos ügyvezető mondott rövid beszédet. — A k ere sked ő t ársa d alom egyesülése könnyíti a létért és országunk újjáépítéséért folytatott harcot — mondotta. A kanizsai kereskedő eddig is résztvett minden társadalmi megmozdulásban és ha további munkáját áthatja a közösségi szellem, lialmja- rosan eljön az idő, amikor látja? hogy érdemes volt dolgozni. Ezután NEU Pál a titkári jelentést olvasta fel, amelyben többek közölt megállapította, hogy a haladó gondolkodása kereskedők el tudják képzelni magukat egy szocialista társadalomban, aminek kiépítésében o maga is tevékenyen részt kivién venni. — A kanizsai kereskedők soha nem üllek fel a reakció hire verésének — jelentette ki. Munkájukat mindig a hároméves terv szolgálatába állították és állítják ezután is. A titkári jelentés ismertetése után az ideiglenes intézőbizottság lemondott, majd a jelölő bizottság elvonult az- uj tisztikar tagjai kijelölésére. Ezalatt GOMBÓ Pál, a Kl SOS Z központig szervezési titkára tartott rövid előadást a kereskedők egységé nek jelentő ségérő 1. — A 110.000 magyar kiskenes- ! kedő egy táborban tömörítése i hatalmas, erőt jelent — állapi- j totla meg. A KlSOSZ-nak fenn' Kije rente! te, hogy az egyesülést me- gyaszerte nagy örömmeJ fogadták az ipari, mezőgazdasági és szellemi dolgozók. Kipelenigórezte a rigácsi tanítót, aki azelőtt szociáldemokrata volt és az egyesülés után nem tett a Magyar Dolgozók Pártjának tagjává. A felszólalók általában mind a leghatározottabban követelték az egy házi. iskolák államosítását. Külön szenzációja volit a konferenciának Mundi János gógánfiai papnak $t Jelszóval ása. Nekünk párton felettinek kell lennünk és nem szabad politikát vinnünk a vallásba. Aki ezt teszi, az Krisztust árulja el. Hangsúlyozta a továbbiakban, hogy a feudalizmusnak bizony nagyon sokszor volt szekértől ója a főpapság. Már 1848-ban iß szakadás következett be emiatt a főpapság és az alsópapság között. Kijelentette, hogy ve ne együtt nagyon sok névtelen falusi káplán híve a demokráciának és igen sokan vannak az áisópapsóg körében, akik nem akarnak egy gyékényen ár ülni az iskolák állása óta sikerűit megnyernie; a kormánykörök és a pártok, de elsősorban a Magyar Kommunista Párt bizalmát. Érdekképviseletünk szívós munkájának kösz önbet ő, hogy ma niár mindenütt elismerik, hogy a kiskereskedők szerves részei a dolga zók társadaimának. A KISOSZ eddigi eredményeinek ismertetése után mí^gállapi-' tóttá, hogy a kereskedik eddig is megállták hevüket ezután is hely tál lanak és munkájukban mindenkor a demokrácia iránti hűséget tartják szemelőd. — A magyar kereskedőnek < érdemes támogatnia a népi demokráciát — folytatta Gombó Pál — és ezért a demokráciától is megkap minden támogatást. Előadása végén kérte a kanizsai kereskedőket, támogassák az uj vezetőségeit. — Tiegyék meg: minidig kötelességüket és akkor maguk mellett érzik a demokrácia segítő kezét és az állam támogatását. Ezután FERENCZI SZABÓ Béla, a Magyar Dolgozók Pártja nagykanizsai Szervezetének titkára mondott rövid beszédet. Mindenekelőtt tolmácsolta a pártszervezet üdvözletét, nigjd megállapította, hogy a kiskereskedők ma egyik leg jelen- tősebb tényezője társadalmunknak — Még a közelmtiftban is akad tak sokan, akik nem tudták megérteni, hogy a kiskereskedők nélkül szinte lehetetten megindítani az ország gaz dasági éleiében a vérkeringést — jelentette ki Ferenczi Szabó Béla. Éppen ezért hibáztatták őket a gazdasági bajokért is. — A gyárak termeljenek minél többet és minél jobban, a kiskereskedők pedig tisztességesen kereskedjenek — hangoztatta, majd igy folytatta ; — A kereskedők nemcsak hogy a dolgozók osztályához tartoznak, de munkájuk döntő bázisa a népi demokrácia gazdasági életének. áLlamositásánaík kérdésében sem aí főpapsággal. Az egyházi iskolák államosításával inogsz abad utunk —• mondotta — a régi, 'korhadt iskola- széki rendszertől, amelyeknek megválasztása úgy ment, hogy három- négy nagypipáju összedugta a fejét és saját magát választotta meg az iskolaszékbe." — Az iskolákat államosítani kell — mondotta — és ne féljen senki sem attól, hogy nem tesz kötelező hitoktatás. Ezt a magyar nép akarja és ennek az ayaratnlák senki sem mond el fent. Végezetül üdvözölte a Magyar Dolgozók Pártjának megalakulását. Kifejezte azt a reményét, hogy a jövőben mindenkit munkája után. becsümek meg. A vita, amelyben Zala vármegye- dolgozóinak nagy száma vett részt, megvilágította azt a hallatlan fejlődést, amit eb hon a megyében tapasz- hatunk. A vita után határozati javaslatot fogadtak el, majd megválasztották az MDP megyei választmányát. A határozati javaslatról és a választmányról lapunk "következő számában adunk, köztest. Ferenczi Szabd Béla beszédei befejezéseképpen azt a javaslatot tette, hogy a. Tervhivatal vezetői lépjenek; érintkezésbe a kiskereskedők. érdekvédelmi szervének képGRelőilíeí és közösen hozzak meg azokat a döntő fontosságú határozatokat, amelyek az egész nemzet- életszínvonalának emelését jelentik. SZÉKELY Gyula, a Magyar Dolgozók Pár Ujja nagykanizsai szervezetének elnöke üdvözölte, ezután a közgyűlést és ojrt .kívánta, hogy munkájukkal mindig a népi demokráciát szolgálják és soha ne télfenek lp a szocializmus felé vezető útról. VIOLA Lajos az Ipartestület üdvözletét, tolmácsolta, majd sor került a nagykanizsai KISOSZ. vezetőségének megválasztására. Az uj tisztikar tagjai a köveíke- • zők: Tiszteletbeli elnök: Tóth József, elnök: Zombori Károly,, társelnökök: Stampf Zstgmond és Halmos Pál, aielnökök: Andrási István, Fehér István és. Kürschner László, ügyvezető elnök: Harangozó Lajos, főtitkár: Neu Pál, titkár: Käufer Sándor. Az uj tisztikar megválasztása után ZOMBORI Károly elnök mondott rövid székfoglaló beszédet, majd Harangoz6 Lajos zárószavaival végétért a IvlSOSz alakuló közgyűlése. Értesítem a gazdakőzönségset, hogy . vármegyénk 4 községében megjelent a burgonya legveszedelmesebb ellensége, a kotoiádóbogár. Ha ez a kártevő határunkat is ekepi, burgonyatermésünk elveszett. Ezért nyomatékosan felhívom Nagykanizsa város összes burgonyaitermesztő gazdáit, hogy a burgonvatáblákat állandóan és gondosan vizsgáltja át és ha a burgonya reve lein petéket, hibákat vagy sárgás-barna, 10 fekete sávos, a katicabogárhoz hasonló bogarat tatái, azt batedék talapul jelentse b© a városi gazdasági hivatalban. Leghelyesebb, lia a gyanús tevétekét vagy bogarakat gondosan elzárt dobozban ' bemutatja. Ne felejtse el egyetlen egy gazda sem, hogy az e téren esetleg előforduló mulasztás és hanyagság bürgenvaterinösiuik teljes © pusztulását eredményezi. Polgármester, Mundi János gógánfai pap a zalai demokratikus alsópapság nevében beszél Megalakult Nagykanizsára a KISOSZ 8 kiskereskedő egyik legjeleattfsebb tényezője társadalmunknak — mondotta Ferenczi Szabó Béla az alakuló közgyűlésen
