Zala, 1948. június (53. évfolyam, 123-146. szám)
1948-06-01 / 123. szám
53. évfolyam 123. szám. Nagykanizsa, 1948. junius 1. kedd Ára 60 fillér. Várható időjárás: Mérsékelt, időnként élénk északi, északnyugati szél, felhő- átvonulások, töbhfeíé záporeső. A hőmérséklet alig változik. Zalavármegye dolgozóinak hatalmas seregszemléje volt a Magyar Oelgazók Pártjának első megyei konferenciája Úgy méretekben, mint külsőségekben páratlan ünnepség színhelye volt Zalaegerszeg, ahol tegnap tartotta meg a Magyar Dolgozók Pártja első megyei konferenciáját. Mindenki érezte, aki vasárnap Zalaegerszegen járt, hogy itt most olyasmi történik, amely elhatározó jelentőségű az egész megye életére. A gyönyörűen fellobogózott város diszkapukkal várta a Magyar Dolgozók Pártja megyei szervezeteinek kiküldöttjeit, valamint Kiss Károlyt, a Magyar Kommunista Párt központi vezetőségének a tagját és Kies István igazságügyminisztert, akit a Szó oá demokrata Párt .delegált az értekezletre. Virág, virág mindenütt, az utak szélén, az ablakokban, az emberek gomblyukaiban. Leírhatatlan lelkes hangulat volt az egész városban. Már kora r ggel a nagykanizsai MAORI -zenekar járta végig a várost. A konferencia, amit az Arany Bárány nagyterűében tartottak meg, fél 10 órakor kezdődött a virággal, drapériákkal feldíszített nagyteremben. A terem egyik sarkában háromméteres köra/aku térkép, amelyen külön színezték ki a békeszerető országokat: a Szovjetuniót, Romániát, Bulgáriát, Magyarországot, A'bániát, Lengyelországot, Csehszlovákiát és Finnországot. A konferenciát fél 10 órakor nyitották meg, amelyen 335 kiküldött jelent meg, akik közül :42 paraszt, 93 ipari munkás, 64 értelmiségi dolgozó, 36 kereskedő és egyéb foglalkozású. A kiküldött tagok közül 55 nő és 288 férfi. Lakatos Dezső megnyitja a konferenciát A Magyar Dolgozók Pártja első za. amegyei konferenciáj át Lakatos Dezső, a MKP megyei titkára nyitotta meg. Üdvözölte a konferencia ünnepi szónokait, Kiss Károlyt, a MKP központi vezetőségének tagját és Eies István igfazságügyminisz- tert. ÜdvözüAe továbbá az ünnepi konferencián megjelent Seben István megyei, káderosztály vezető- helyettest, Pencsik István főispánt, dr. Agárdy Tibor alispánt, Farkas Lajost, a Kisgazdapárt zá ^megyéi főtitkárát, Konczos Györgyöt, a Nemzeti) Pai asztpárt főtitkárát, Minid i János gógánfai római katolikus lelkész t és a zalai élmunkásokat. — A Magyar Dolgozók Pártjának megalakulásával' megszűnik Magyar- országon a munkásosztály kettőssége és^ megszületik a demokratikus pártok összefogása, a Nemzeti Függetlenségi Front. Nincs messze az iclő, amikor a pártvillongás eltűnik s mindannyian egy célért küzdünk: a magyar munkások, parasztok és ér- * tekniségiek éle/szinvonakinak emeléséért. Rákosi Mátyás a konferencia díszeinek© Lakatos Dezső megnyitója után Seben Mátyás zalaegerszegi MKP titkár javaslatot olvasott feli. Ennek elfogadásával hatalmas, szűnni nem akaró tapsorkán közben ,a konferencia dis'zeLnökévé líákosi Mátyást választották, az elnökség' tagjai pedig Kiss Károly, dr. Ries István, Seben István, Lakatos Dezső, dr. Agárdy Tibor, Alexa Ambrus, Angyalossy Zoltán, Poia János, .Budi Gáborné, Csáder Sándor, Cziráky István, Fe- renczi Szabó Béla, Gerencsér György, ^ Nagy József, özv. Sipos Károlyné, Stádinger István, Szegedi Andor, Székely Gyula, Ti bolt Jolán és Kahán Lajos tetteik, akik elfoglalták helyüket a ű i szemel vényen. A főispán és a pártok képviselői üdvözlik a konferenciát Az első felszóllaió Bencsik István főispán volt. Kijelentette, hogy örömmel látja a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesülését. A magyar demokráciát alapjában szilárdítja meg az a tény, hogy a munkásosztályt á jövőben nem lehet egymással szembe állítani. A Nemzeti Parasztpárt különös örömmel üdvözli az egyesülést, mert a munkás-paraszt szövetség, amelyet azelőtt jobboldali szociáldemokraták akadályoztak, most már teljes erejével kibontakozhat és nagy nemzeti összefogás alapjává válhat. Az MDP programjáról szólva hang-' su.yozta, hogy az nemcsak pártprogram, hanem az országépités munkájának meneti end je. A program végrehajtásához őszinte együttműködését ajánlotta fel. Farkas Lajos, a Független Kisgazdapárt za.amegyei titkára szintén eiismeiessal beszélt a Magyar Dolgozok Pálijának programjáról és örömmel üdvözölte az MDP vezetőségét és tagjait. Konczos György, a Nemzeti Pa- 'r asztpárt zalamegyei titkára hasonlóképpen a ijegszorosább együttműködést jelentette be az MDP-vel az országépités munkájában és a szóéi a. ,i zm us megtere mtésében.-Levacic István, a sz[ákszervezeteik za.amegyei titkára azzal a gondo- i,alttal köszöntötte a megalakuló MDP-t, hogy legyen a. szakszervezetek ideológiai vezetője. Ezután. Mikiiia Szigfrid, Zalaegerszeg ^polgármestere szólalt fel. — Örömmel láttuk — mondotta —, hogy a munkásppártok olyan uj pártot teremtenek, amaly a népi demokrácia megerősödését biztosítja. A város dolgozói nevében hálával köszönöm és üdvözlöm ezt az elhatározást. Az MDP mimikájában részt fognak venni a város demokratikus paraszti és szellemi munkásai is. Ezután 'kedves jelenetek következtek. A zalai falvak, városok, üzemek dolgozói a központi kiküldötteket megajándékozták. Kiss Károly és Ries István mosolyogva, szeretettel. köszönték meg a dolgozók hálájának és figyelmességének kedves megnyi1 atkozásait. Kiss Károly: ...nagy lépéssel haladunk a szocializmus felé A kiküldöttek hatalmas tapsa és éljenzése közepette emelkedett szólásra. Kiss Károly, hogy elmondja ünnepi beszédét. Amikor kijelentette, hogy Rákosi Mátyás üdvözletét hozza az egyesítő taggyűlésnek, szavai íeirhatatlian lelkesedést váltottak ki, a hallgatóság helyéről felemelkedve percekig tartó tapsviharral. éltette Rákosi Mátyást, az MDP vezérét. — A munkásosztály évtizedes harcainak diadalát jelenti a mai nap. A munkásosztály ma egységes és többet nem uralkodhatnak rajta ellenségeink, akik mindeddig sikerrel alkalmazták az »oszd meg és uralkodj« elvét. Külföldi pékiákra rámutatva bizonyította be, hogy mennyi szenvedést, kudarcot okozott a testvérharc a munkásságnak. Ha nem lett volna a munkásosztály Európában két táborra osztva, ei lehetett volna kerüini a második világháborút, Hittel’ uralom raj irtását és a fasizmust. — Ma a világháború után azt látjuk, hogy ahol iá baloldali szociáldemokraták és a .kommunisták osz.. s'zefogását megteremtették, ott a legnagyobb nehézségeket is sikerült legyőzni, azokban az országokban pedig, ahol még a jobboldali szociáldemokrata. vezetők működnek és testvérharc sorvasztja a munkásságot, ott a munkásoszttály továbbra is a kapitalisták elnyomása alatt ári és a g!azdíasági és politikai életet a legnagyobb fejetlenség jellemzi. | — Levontuk a tanúi Ságokat és ezért teremtettük meg Magyarországon is a munkásosztály egységét. Az erőt, amit eddig részben egymás- elleni harcra használtunk fel, közös céljaink megvalósítás ára fordítjuk. A népi demokrácia hatalmasan megerősödött és a szocialista társadalom megvalósítása felé nagy lépésekkel haladunk. — Az egyesülésre zalai viszonylatban ma tesszük fel a koronát — mondotta Kisis Károly. — Jelentse a kéjt párt egyesülése tömegeinek nemcsak formai, hanem szervezeti és politikai egy hőforrás át. Átmeneti idő után senki ne ismerhesse meg, ki volt kommunista és ki volt szociáldemokrataEzután Kiss Károly vázolta azokat a lehetőségeket, amelyeket gazdasági és politikai téren jelent a Magyar Dolgozók Pártjának megalakulása, majd arról! beszélt, hogy )a reakció, amely kezdetben a kisgazdapártba, utána a Szociáldemokrata Pártba húzódott, ma a katolikus egyház palástja alatt sorakozott feu Az egyház mind erősebben támadja a demokrácia eredményeit. A klerikális reakció működésének következtében éleződött ki aiz ellentét az iskolák államosításában is. Az iskolák álltam ásításának, kérdésében a református és evangélikus egyházzal. a megegyezés hamarosan létrejön. A katolikus egyház azonban a klerikális reakció és elsősorban Mind szenti hercegprímás befolyása miatt elutasító magatartást tanúsít. Mindszenti kiráiypárii múltja ismeretes Zalaegerszegen. Rajta kívül csak egy ilyen királypárti van még: Schlachta Margit. Az egyházi iskolák kérdésében azonban a demokráciának világos és megmájsithatatlan az álláspontja. Haladó szellemű iskolát a népnek — Éppen ezért örömmel üdvözöl- Jtük a. magyar tanítók szakszervezetének mozgalmát az egyházi .iskolák államosítására. Lehetettén, hogy az egyházi iskolák reakciós állam legyenek a demokratikus! államon belüli. Itt nem kultúrharcról, hanem politikai harcról van szó. A vallásNyilvánosságra hozták a Magyar Dolgozók Parijának párlszervezeti szabályzatát Ki leijei a púrí tagja ? A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt közös politikai bizottsága tegnap a Szabad Népben és a Népszavában nyilvánosságra hozta a Magyar Dolgozók Pártja szervezeti szabályzatának tervezetét, amelyet a junius 12-én megtartandó egyesülési kongresszus elé terjeszt. A tervezet elfogadása után a szervezeti szabályzat a párt alkotmánya lesz, törvény minden párttag és pártszervezet számára. A tervezet értelmében a párt tagja az, aki magáévá teszi a párt célkitűzéseit, elfogadja programnyilatkozatát és politikai Irányvonalát, résztvesz valamelyik alap szervezet munkájában, aláveti magát a pártfegyelemnek és rendszeresen fizeti a tagsági járulékot A párttagság előiskolája a tagjelöltség. Uj párttagot általában csak a tagjelöltek sorából lehet felvenni, mégpedig olyat, aki legalább hat hónap óta tagjelölt és ezalatt munkájával méltónak bizonyult arra, hogy a párt tagja legyen. A felvételt Írásban kell kérni és a kérelemhez két olyan párttag ajánlását kell mellékelni, akik legalább két éve tagjai a pártnak, illetőleg valamelyik munkáspártnak. Érdekes pontja a szervezeti szabályzatnak az, hogy azt a párttagot, aki kötelességeit hanyagul teljesíti, tagjelöltté lehet visszaminősíteni. A MDP a demokratikus centralizmus elvén épül fel — szegezi le a tervezet. A párt összes vezető szerveit a tagok választják meg, a vezető szervek: kötelesek tevékenységükről rendszeresen beszámolni és véleményeltérés esetén a kisebbség köteles magát a többség határozatának alávetni. A párt legfelsőbb szerve az Országos Kongresszus, amelyet kétévenként hívnak össze. A Kongresszus választja a Közpoti Vezetőséget és a Központi Ellenőrző Bizottságot. A Központi Vezetőség lehetőleg háromhavonként ülésezik. Saját tagjai közül megválasztja a párt elnökét, főtitkárát és főtitkárhelyetteseit, valamint a Politikai Bizottságot, a Szervező Bizottságot és a titkárságot. A Központi Vezetőség jelöli ki a központi pártsajtó felelős vezetőit is. A Központi Vezetőség két kongresszus között országos pártértekezletet hívhat össze. A Központi Ellenőrző Bizottság őrködik a párttagok és tagjelöltek politikai J magatartása, erkölcsi tisztasága és párthüsége felett. Kíméletlen harcot folytat a fegyelmezetlen, pártellenes, frakciós tevékenység és a korrupció minden fajtája ellen. A szervezeti szabályzat utolsó fejezete a pártfegyelemről szól. Hangoztatja, hogy a pártban vasfegyelem van, amelynek minden egyes párttag és szervezet ' köteles alávetni magát. A vasfegyelem azonban nem zárja ki, hanem ellenkezőleg feltételezi az alárendelés tudatosságát és önkéntességét, mert tudatos fegyelem lehet csak laazl vasfeavelem.
