Zala, 1948. május (53. évfolyam, 101-122. szám)
1948-05-30 / 122. szám
52. évfolyam 122. szám. Nagykanizsa, 1948. május 30. vasárnap Ara 60 fillér. Várható időjárás: Megélénkülő délnyugati, később északnyugati szél, változó felhőzet, többfelé, főleg nyugaton záporeső, zivatar. A hőmérséklet 1—2 fokkal süllyed. A Magyar Dolgosai*. Pártja első zalcsmegyei konferenciája Irta: Gerencsér György országgyűlési képviselő Alig két héttel azután, hogy megjelent a Magyar Dolgozók Pártjának program- nyilatkozata, megyénk gazdasági és politikai életében döntő jelentőségű esemény színhelye lesz Zalaegerszeg. Ugyanis május 30-án, vasárnap tartja első megyei konferenciáját a két munkáspárt egyesüléséből született Magyar Dolgozók Pártja. Ez a konferencia fogja szentesíteni a két munkáspárt megyei szervezeteinek már megtörtént egyesülését, majd saját kebeléből megválasztja a párt megyei választmányát és a megyei vezetőséget. Ugyancsak döntő és nem csupán a párttagságot, hanem a megye egész lakosságát érintő célja a konferenciának, hogy kidolgozzon egy munkatervet, vagyis a Párt Országos Központja által május 9-én kiadott programnyilatkozatot megyénk viszonyaira alkalmazza és annak megvalósítását tűzze maga elé. Ezt a megyei konferenciát hamarosan követi az országos egységkonferencia, mely történelmi fordulópontot jelent a magyar munkásmozgalomban. A két párt egyesülése megszünteti a magyar munkásosztályon beiül azt a veszélyes ellentétet és torzsalkodást, mely célzatosan,gyengítve a munkásság harci erejét, mindenkor a reakció malmára hajtotta a vizet. Mostantól a Magyar Dolgozók egységes, fegyelmezett, hatalmas pártjában olvad össze a két párt tagsága, ahol az egyéni érdemet nem az előző párttagság, hanem az elvégzett munka jelenti. A párt Marx-Lenin-Sztálin tanítása alapján áll és viszi a harcot a munkások, parasztok és értelmiségi dolgozók jogaiért, magasabb életszínvonaláért, demokráciánk megerősítésén keresztül a szocializmusért. Amikor rámutatunk erre a megye történetében kimagasló eseményre,nem tehetjük ezt anélkül, hogy egyúttal rá ne mutassunk azokra a nehéz, de sikeres harcokra, amit a Magyar Kommunista Párt a munkásegység, az or- szágépités, a nemzeti összefogás,'valamint a belső rend és nyugalom érdekében folytatott az országban. A felszabadulás óta sok nehézséget, akadályt kellett legyőzni fiatal demokráciánknak, hogy megküzdhessen nyiit és alattomos ellenségeivel. Á kifosztott ország, az aszályos esztendők, a lerombolt ipartelepek és közlekedési hálózat mind-mind a demokrácia ellenségeit támogatták, s a reakció abban reménykedett, hogy végül is a gazdasági nehézségek és a mesterségesen szitott belső ellentétek úrrá lesznek itt, megdöntik a demokráciát és sikerül visszaállítani a földbirtokosok és tőkések úri Magyarországát. Valóban óriási erőfeszítés, éberség és lankadatlan harc árán sikerült csak visszaesőt szétverni azokat a támadásokat, melyek demokráciánkat nemcsak kívülről, de ami súlyosabb, belülről érték sorozatoson. Ma már, amikor a harc egy részén s talán nagyobbik részén, túlvagyunk, meg kell mondanunk, hogy a legveszedelmesebb ellenség, demokráciánk és nemzeti talpraállitásunk legádázabb el lensége az a szociáldemokrata jobboldal volt, mely beépülve a munkásság sorai közé, demagóg „marxismusával“ kommunista- és demokráciaellenes hangulatot igyekezett teremteni ott. Ez a hitvány aknamunka szervezett része volt az országszerte jelentkező és egyre nyíltabb alakot öltő demokrácia ellenes támadásnak. Ma már mindenki tudja, hogy Nagy Ferenctői Peyerig, illetve Széligékig ugyanazok a figurák, a haza és osztályárulás leghitványabb alakjai, sorakoztak fel a magyar Népköztársaság ellen. Hogy ebben az országban mégsem a gazdasági csőd, a felfordulás és a polgárháború következett be, hanem a belső rend és a fokozódó termelés, az köszönhető elsősorban is a Magyar Kommunista Pártnak, azután a baloldali szociáldemokratáknak és hazánk becsületes dolgozóinak, de nem utolsó sorban a józan, szorgalmas és békére- vágyó, dolgozó magyar népnek. Ma már, amikor úgy érezzük, hogy munkánk legnehezebbén túl vagyunk, nyugodtan nézünk szembe a még ránk vár; feladatokkal. Amióta a jobboldali szociáldemokraták eltávolításával megváltozott a két munkáspárt egymáshoz való viszonya, döntő változás következett be az ország nemcsak politikai, de gazdasági életében is. Az álszocialista ellenség felszámolása óta nemcsak megszilárdult a munka- fegyelem az ipari termelésben, de megjavult a munkaerkölcs országos és megyei viszonylatban is. Lássuk csak: március Iá ével hatalmas munkaverseny indul az ország egész területén. De ez a muDkaverseny- láz nem szorítkozik csupán az ipartelepekre, hanem kiterjed a mezőgazdaság területére is. Ahogy a gyár a gyárat, munkás a munkást, Ugyanúgy egyik járás vagy falu a másikat, sőt egyik gazda a másikai hívja minőségi és mennyiségi versenyre. A termelő munkában kitűnt élmunkás a munka országosan megbecsült hősévé lett. Soha ilyenre példa nem volt még ebben az országban! A két munkáspárt egyesülése a magyar dolgozók örömét és megelégedését váltotta ki. A magyar nép ma már ■látja, hogy az ellenség céija megosztani és egymással szembeállítani a dolgozókat. Ezt a felismerést igazolja az a vágy, ami dolgozó magyar népünket egyre inkább eltölti a nemzeti egység után. Ebből a vágyból ered a Független Kisgazga Párt, a Nemzeti Parasztpárt, de a magyarság túlnyomó többségének is a törekvése : a Függetlenségi Front ujjáteremtése és megerősítésére. A Magyar Dolgozók Pártjának programnyilatkozata külön foglalkozik ezzel a kérdéssel és mi a magunk részéről itt a megyében is örömmel üdvözöljük azokat a törekvéseket, melyek a már létrejött munkásegységen túl a nemzeti egységet, a demokratikus Népfront megteremtését szorgalmazzák. Meg vagyunk arról győződve, hogy megyei konferenciánk hatalmas lendülettel segiti előre ezt a törekvést a megvalósulás felé. A konferencia olyan időben ül össze, amikor demokráciánk az iskolák államosítását készül törvénybe iktatni, hogy megvalósítsa az egységes és valóban demokratikus közoktatást, a kötelező, szabad vallásoktatás változatlan meghagyásával. Az egyházi palást mögé húzódó reakció vad gyűlölettel uszít, rágalmaz és kiközösítéssel fenyegeti azokat, akik a korszerű és üdvös iskolareformot helyesléssel fogadják. A megye dolgozói méltóságteljes nyugalommal utasítják vissza ezt a lelki terrort és a körlevelek rágalmait. Ez a nép bizalommal tekint demokratikus Révai József az iskoláit államosításáról Pénteken délután zsúfolásig meglelt a Sportcsarnok. A magyar értelmiség legjobbjai jöttek el, hogy meghallgassák Révái József előadását a Magyar Dolgozók Pállja értelmiségi programjáról. A hallgatóság körében szellemi életünk számos kiválósága jelent meg1, köztük pedagógusok, egyeteími tanárok és jelentős egyházi személyek is.. Ries István igazságügyminiszter megnyitója után szűnni nem akaró taps közben tartotta meg Révai József hatalmas beszédétRévai mindenek előtt ráimuia tot 1,1.fagy a nemzetközi politikai életben az utóbbi betekben két döntő változás tapasztalható: a. béke erőinek előretörése és a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti jegyzékváltás következtében a nyugati imperialista táborban dúló ellentétek kiéleződése. Ezután megállapította, hogy a nefmzetközi események bebizonyították, helyesen tettük, amikor a magyar demokrácia külpolitikáj át a béke erői nek nemzetközi megerősödésére alapítottuk. Révai ezután áttért a magyar reakció elleni habe napirenden levő legfontosabb kérdésére, a klerikális reakció elleni harc kérdéséire. Szembe szállt azokkal a vfádakkal, amelyek a magyar demokráciát vallás- és egyházellenesnek nyilvánítják. Felvetette a kérdést, romlott-e az egyház helyzete a ijemokiiá-p ciában. Megállapítható, hogy az egyház helyzete nem romlott. Statisztika] adatokkal bizonyította. hogy ma is az egyház tekinthető Magyarország legnagyobb földbirtokosának. Az iskolák államosítása kérdéséhen sem lehet antiklerikal izmussá! vádolni a magyar demokráciát Hadd emeljem ki azt a tényt, mondotta, hogy az iskolák álla- mositását csak a demokrácia fennállásának negyedik évében tüztük napirendre,, holott Lengyelországban azonnal államosították az iskolákat, pedig ott jr tekintélyes számú egyházi iskolák voltak. Rámutatott, hogy a helyzet megoldásában döntő szerepet játszik, hogy a katolikus egyház élén Mind szén ty József hercegprimás áll. ü a fő akadálya, hogy valamiféle megoldás jöjjön létre a katolikus egyház és a demokrácia közölt. [ Bizonyitakul szósz8rint idézte, hogy az 1945. október 18. választások előtt kibocsátott körlevél és Tilcly Zoltán köztársasági elnökhöz 1945. december 31 én intézett levelében tiltakozik a köztársaság kikiáltása eilen. Ezután részleteket olvasott fel a zalaegerszegi városi közgyűlésről az 1938-ban felvett jegyzőkönyv alapján A díszközgyűlés ünnepi elnöke Mind- szeniy volt, aki azt indítványozta, hogy válasszák díszpolgárrá vitéz ímrédy Bélát. Beszéde hemzsegett a fasiszta, soviniszta és az olasz imperialista bataíom feídicsérésóioi. Ezután Ismeriette Révai azokat a demokráciaelíenes támadásokat, amelyeket, Mindszenihy hercegprimás példájára a plébánosok, rendfőnökök a demokrácia ellen intéztek. Közölte, hogy Hamvas Endre Csanádi püspök május 3-án azt a régi egyházi éneket, amelynek refrénje úgy szólt, hogy: Magyarországról édes hazánkról.úgy módosította: Magyarországról romlott hazánkról... Ez a bejelentés óriási felháborodást keltett. Az iskolák államosításáért, mondotta, nem kultúrharc, hanem politikai harc folyik. Lehetetlen, hogy az egyházi iskolák állam legyenek az államban, mégpedig reakciós állam a demokratikus államban. Az egyházi iskolák államosítása elsősorban a magyar parasztság, a magyar falu érdeke. Nem uj harcról van szó. A kötelező vallásoktatás megmarad, mert népünk úgy akarja. De a nép nemcsak ezt akarja, hanem jó, haiadószellemű iskolákat is akar. Révai hivatkozott a Magyar Dolgozók Pártja programnyilatkozatára, amely síkra Száll a telje s bel ki]smerel szab ad ságáért, tiszteletben tartja a vallásszabadságot. Felhívta az egyházakat a népi demokrácia vívnia nyainak elismerésére, ademOkra tikus állammal való együttműködésre. A katolikus egyház vezetői az együttműködés helyett inkább a harcot választották. De meg kell mondani, hogy ez a harc máris eldőlt. Bizonyítéka annak, hogy Mindszenty pásztorlevelét az ország számos temp loméban nem olvasták fel, vagy csak részleteket olvastak fel belőle.
