Zala, 1948. május (53. évfolyam, 101-122. szám)

1948-05-06 / 104. szám

1948. május 6. ZALA S Fogházbüntetést kapott az öreg udvarié Annakidején közöltük, hogy Olasz Ferenc 73 éves csatári lakos szemet vetett egy nálánál jóval fiatalabb nőre, akit férjével együtt meghívott magához a szőlőpincéjébe. Amikor már jól fel­ivott az öreg gavallér, ölelgetni kezdte az asszonyt, akinek a férje ezt kikérte magának. Szóváltás támadt a férj és Olasz között, miközben utóbbi revolvert rántott és Polányi Jánost tarkón l$tte. Polányi súlyos sérüléséből azóta fel­gyógyult. Most tárgyalta az ügyet a zalaegerszegi törvényszék, amely Olasz Ferencet erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés vétségében és engedélynélküli fegyvertartás bűntetté­ben mondotta ki bűnösnek. Ezzel szem­ben igen sok enyhítő körülményt talált a cselekmény elkövetésénél és igy 5 havi fogházbüntetésre Ítélte. Az ítélet fellebbezés alatt áll. A három éves terv lehetővé tette: a magyar dolgozók kitartó szorgalmán hogy a novai erdőség közepén faSepárolé üzent léfesiiEhi 2 millió forint értékű fából 20 millió forint értéket termelnek ki (Kiküldött munkatársunktól). Aki még ma is kételkedni akar a magyar dől dozó hősies munkuteljesiíményében, aki még ma sem bízik abban, hogy a magyar munkáskezek megvalósítják a 3 éves terv minden elgondolását, azok jöttek volna el velünk május elsején a Nova község közelében lévő Oiga- majorba, ahol egy uj üzem felavatási ünnepségén vettünk részt. Hallottunk már régebben arról, hogy a novai er­dőség fiatal gondnoka, Kassay F. László erdőmérnök újszerű, külföldi mintára készült falepároló üzem felállításán és létesitésén fáradozik. Hallottuk, hogy ez a fiatal, tehetséges mérnök, aki sok évet töltött franciaországi és svájci fa­üzemekben, meg szeretné valósítani nálunk Magyarországon Is az első falepároló üzemet. Akkor érdeklődtünk, miben is rejlik »innék értéke és meg­tudtuk, hogy a teljesen értéktelen tűzi­fának, rönköknek és gályáknak fel használásával, kémiai utón, értékes anyagokat termelnek ki, mégpedig olyanokat, amit ezideig be kellett hozni az országba. Az történt ugyanis, hogy Magyar- ország tűzifát adott el külföldnek, ott ezt a fát feldolgozták párolás ut­ján és az ebből keletkező értékes nyersanyagokat sokkal drágábban megvettük. Á|1 az üzem az erdő közepén A novai erdőség egyike a legszebb helyeknek az országban. Dombok és lankák között terül el, költői szépségű helyen. Az erdő szélétől pár lépésnyire már látható az uj üzem, pontosan az erdőség közepében. Nemrégiben kezd­tek az üzem építéséhez és szorgos munkáskezek, pontosan május elsejére, a munka ünnepére, el is készítették. Amint halljuk, naponta 16—18 órát dolgoztak a munkások, csakhogy erre a napra meg lehessen tartani a hivatalos felavaiását az üzemnek. Május elsején hajnali 4 órakor fejeződött be az építés munkája. De délután öt órára, mire begördülnek Zalaegerszegről és Nová- ről az autók és kocsik, amelyek a hiva­talos vendégeket ideszállitották, ünnepi díszben várja már az érkezőket a munka diadalának e legújabb alkotása. Zalaegerszegről a MALLERD vezetői és dolgozói két hatalmas teherkocsin érkeznek. Itt van a megye főispánja, Zalaegerszeg polgármestere és még so­kan érdeklődök és pártkiküldöttek a megyeszékhelyről. Kováról a járási fő­jegyző vezetésével érkeztek nagyon sokan. Az üzem kidiszitve, felvirágozva fogadja az érkezőket. Egymillió forint helyett 180 ezer forin­tos költséggel felépítették az üzemét Az ünnepélyes megnyitáson részt- vesznek az üzem munkásai és mind­azok, akik kezdettől fogva irányították a munkálatokat. Kassay mérnök beszámol az üzemről. Elmondja, hogy született meg a gon­dolat a falepároló létesítésére és milyen nehézségekkel kellett megküzdeni, amig elérkeztek a május elsejéhez, amely nap nemcsak a világ dolgozóinak ün­nepe, de ünnepe ennek a kis munkás- társadalomnak is, amely hangyaszor­galommal felépítette a most hivatásá­nak átadandó üzemet. Nagy jelentősége van nemzetgazda­sági szempontból a most induló üzemnek különösen egy olyan helyen, ahol 16—18 kilómóternyi távolságra sehol sincs vasútvonal. A fa értéke tudvalevőleg mindig attól függ, milyen távol esik a centrumoktól és milyen mértékben drágítja azt a fuvarköltség. Sajnos Nova e tekintetben olyan helyzetben van, hogy szinte értékte­lennek lehet mondani az itt kiterme­lésre kerülő fát, mert éppen a nagy fuvarköltség miatt szinte eladhatatlan. Ez a tény érlelte meg benne a gon­dolatot, hogy falepárolást végezzen és igy próbálja értékesíteni a fát. Nagy segítségre talált a MALLERD vezető­ségében, amely azonnal felfigyelt az elgondolásra és kísérleti állomást en­gedélyeztek Nován. A kísérletezés felül­múlta a reményeket és igy már köny- nyebben ment a továbbjutás. Ma el­érkeztünk odáig, hogy üzemünket át­adhassuk és eredményekről számolhas­sunk be — mondotta a fiatal mérnök. Az üzem rentabilitását mutatja, hogy 2 millió értékű faanyagból kb. 20 millió értékű nyersanyagot tudunk előállítani. A munkát a múlt év őszén kezdtük meg. Az üzem felépítése, a fővárosi cégek árajánlatát számítva, olyan horri­bilis összegbe került volna, amit soha megvalósítani nem tudunk. így szü­letett meg bennem és munkatársaim­ban az elhatározás, hogy felépítjük házilag az egész üzemet. Mindenki ki­vette a részét a munkából, éjt nappallá téve dolgoztunk és elértük, hogy egy­milliós építkezés helyett 180 ezer fo­rintért áll az üzem. A retorták és desztillációs berendezések mind házi munkánk eredménye. Rohammunkával dolgoztunk és a mai napra el is készül­tünk. Boldog örömmel adjuk át rendel­tetésének. Ezután Kiss Lajos a MALLERD zala- megyei erdőigazgatóságának vezetője mondott köszönetét a mérnököknek és munkásoknak a szép kezdeményezésért. A létesítmény, mondotta, a 3 éves terv és az újjáépítés szempontjából nagyon jelentős. Nem fogják a Kelemenek és társaik kicsempészni többé az országból a találmányainkat! Pokdnszky Ferenc a Magyar Kommu­nista Párt novai titkára szólott ezután. Örömmel látja, hogy itt az ősi Göcsej­ben megindult az iparosodás. Az ipari munkásság mindig Jó példával járt elől. Az Ipari munkás idővel rendelkezik majd saját házzal, ami biztosítja ottho­nát. Feltétlenül ipari fejlődésre van szükség ahhoz, hogy a parasztság is fejlődhessék. Láttuk az elmúlt bűnös rendszerben, hogy mi történt. Azt a terméket, amit Göcsej adott, drága pénzért kellett külföldről visszavennünk. Ezeket és a magyar találmányokat, a Kelemenek és társaik kicsempész­ték az országból. Ezt többé nem fogjuk engedni, erre vigyázunk és minden erőnkkel megakadályozzuk. Kívánta, hogy a most induló üzem minnél nagyobbá fejlődjék. Bencsik István főispán a Nemzeti Parasztpárt nevében üdvö­zölte az uj üzemet és szorgalmas mun­kásait. Mint főispán, amikor a megyébe jött, azonnal körülnézett, mi található leginkább, ami értékes a megyében. A mezőgazdaság, gyümölcstermesztés, idegenforgalmi lehetőségek, a szőlészet művelése voltak azok, amik először szembetűntek. De mindezek előtt ''a gazdag erdőségek jelentősége ‘ragadta magával. Amelyik megyének ilyen kincsei vannak, mint a zalai erdők, az gaz­dagnak érezheti magát. Ezután köszönetét mondott a szer­vező mérnöknek és leszögezte, hogy a demokrácia felfigyel mindenkire, aki alkotó munkát végez és jutalmazza is ezeket. Hontváry Gyula a Független Jíisgazdapárt jókívánsá­gait tolmácsolta. Földes Károly erdő­tanácsos sok sikert kivónt az uj üzem­nek. Gáspár Károly megyei szakszerve­zeti kiküldött és Szalay Dénes samott- mester, akinek jelentős része van az üzem felépítésében, szeretettel emlé­keztek meg azokról a munkástársakról, akik szívvel lélekkel kivették részüket a falepároló üzem megalapításából. A felemelően szép ünnepség után bemutatták az üzem helyiségeit, labora­tóriumát, desztilláló helyiségeit és szak­szerű magyarázattal világosították fel az érdeklődőket. M. Ötvös Magda Megindult a munkaverseny a zalai kőbányák között A megye területén lévő négy kő­bánya, éspedig a sümegi-bazaltbánya, a zalahalápi, a nemesgulácsi, és a ba dacsonytomáji kőbányák között meg­indult a munkaverseny. A dolgozók nagy lelkesedéssel fogadták a kihívá­sokat és azonnal hozzzáláttak a több­termeléshez. A versenyeredményekről még nem számolhatunk be, mert most folyik teljes erővel a nemes versengés. Inspekclós gyógyszertfev Május 5-én: „Mária“ gyógyszertár, Somogyi Béla-utca 40. Május 6-án’„Fekete sas“ gyógyszer tár, Fő-ut 6. A béke kocsija A budapesti május elsejéről, a munka ünnepének kápráza­tos fényéről a napilapok hasá­bos cikkekben számoltak be. A főváros egymillió lakosa közül -hatszázezer volt az uccákon ezen a napon, hogy részt kérjen ma­gának a negyedik szabad május öröméből. Az órákig tartó fel­vonulásról, a tömegek színes hullámzásáról, a csodálatosnál csodálatosabb produkciókról, — a magyar 1 munka diadalának szemléltetéséről mind-mind^meg­emlékeztek a fővárosi, lapok fürge riporterei. Mindent megírtak, ami meg­írható volt. így csak egy röpke jeleneiről akarok beszámolni, amely talán pillanatokig tar­tott, de feledhetetlen: A béke kocsija méltóságtelje­sen gördült az Andrássy utón. Hatalmas földgömbön fehér le­pelbe öltözött gyönyörű lány állt, kezébe?! :pálmaággal. A Béke angyala. A. kocsi mellett lépdel­tek a békére szövetkezeit ?iem- zetelc * asszonyai, szinpompás nemzeti viseletben. Itt voltak a csehek, románok, jugúszlávok, lengyelek, bolgárok, albánok, és elől a Szovjetunió népcsalád­jának asszonyai. Festői kép. Egy­szerre csak kinyílik a földgömb egy része, amiből hófehér felhő­ként szóit ki sok-sok fehér ga­lamb . .. Ä hatás leírhatatlan. Ezer to­rokból tör fel spontán az ujjongó hang: békét, békét, békét . . . Mintha egy láthatatlan karmes­ter dirigálná a roppant kórust, olyan egyszerre hangzott, éne­kelt, zenélt a tömeg : békét, békét, békét . . . Úgy hatolt ez a pár pillanat, mint egy fenséges szim­fónia befejező akkordja, amibe?? a háborúságot szenvedett Ember végre megtalálja nyugalmát. Erről a kis jelenetről nem számoltak be a napilapok, pe­dig ez mutatta meg, hogy a dol­gozó nép, nemcsak a ?nagyar, de a világ minden népe, békét, nyugalmat akar, és az, aki en­nek megzavarására törekszik, nem barátja, hanem ragadozója az emberiségnek. Ezen a felvonuláson nem tan­kok, hanem a munka csodafegy­verei vonultak fel, nem a rom­bolás, de az építés szerszámai. Á május szinpompás virágai dí­szítették az autók és kocsik szá­zait, amibe?? végigvitték Buda­pest utcáin a magyar dolgozók munkájának eredményét, hir­detve: „Tiéd az ország, magad­nak építed.“ Értesítem a hölgyközönséget, hogy 7,9 megnyitottam Zrínyi Mik- iús-ut 45. sz. alatti lakáso­mon. Szives pártfogást kér B.-né 8inger Rózsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom