Zala, 1948. április (53. évfolyam, 75-88. szám)

1948-04-11 / 84. szám

4 ZALA 1946. április 11. A tíUaziá fiú ids&zatéU... Három £}ónap Itótoarlás ufán uU&teOföti ,£wn&i" Uxmi&mMiß mert nem tuáott Nyugaton karriert „Csimbi“ rendes névén Lauren- csik László. Most 21 éves, tavaly érettségizett a kanizsai kereske­delmi iskolában. Nem sok baj volt vele, szeretett fúrni, faragni... na meg halászni. — Hova mész fiam — szokta kérdezni édesanyja, amikor Csimbi kilépett az ajtón. — Ne törődjön vele Mutter, majd mindjárt jövök — szólt vissza álmosan a küszöbről. Az­tán bárom nap múlva megjött egy zsák hallal. A Zalából fogta. Mert a lassubeszédü Csimbinél mindjárt két-három napnál kez­dődött. Túltett a-borbélyokon. kaiatodlAaC^'l^* ... — Az volt a baj — miséli Lau- rencsik László édesanyja —, hogy nem tudott állást kapni. Mindenre tőlünk kellett pénzt kérnie, dehát nekünk se nagyon kerül... — Meg aztán biztos megzavarta a sok kalandos film és regény — szól közbe a bátyja. Elég az hozzá, hogy Csimbit január elején elfogta a kaland vágy és három társával elindult „Nyugat“ felé, hogy a dollár és és rágógumi hazájában karriert csináljon. A WiliacU-L fnotytyaz f&fyolyláí&táab, Édesanyja szakadt vasutas ru­hákat foltoz és aggodalmasan szól néha rám, hogy meg ne írjam ám, ami fiával történt. — Nem akarom, hogy az új­ságba kerüljön, úgy is annyi kel­lemetlenségünk van miatta... Január 3-án Laci elindult. Azt mondta sitanfolyamra megy. Szombathelytől nyugatra átszök­tek az osztrák határon Karint- hiába s ott az osztrák csendőrök hamarosan elfogták éket. A Wil- lach-i magyar táborba kerültek. 5000 magyar él itt angol őrizet alatt. Néhány hétig a táborban él­tek, azután az angolok utiukra engedték őket. Most már csak az országút várt reájuk. Hints tnunUa —: Uwéz az élel&tn... Egy-két hétig dolgoztak egy gazdag parasztnál, asztalosmun­kát, majd kóborolni kezdtek és koldulásból, íeketézésből éltek. Három hónapig birták a cigány­életet. Szerettek volna kijutni Amerikába.—Nyugaton minden­ki erne vágyik — az Ígéret földje előtt azonban szigorú sorompók vannak. Amikor azután napról- napra üres gyomorral kellett fe­küdni és kelni — Csirnbiéket el­fogta a „honvágy“ A tíU&ziá fiú i/Uszaiít... A három fiú: Laurencsik Lász ló és két társa, Tábori Márton és Tóth József, úgy ahogy mentek 3 hónap múlva újra átszöktek a határon — most már vissza a magyar földre. — Menj te előre — mondogatták Sopron körül „Csimbi“-nek — nézz körül, mi­lyen a hangulat. — „Csimbi“ el­adta pokrócát és lepedőjét s a szombathelyi vonattal a napok­ban beszaladta kanizsai állomás­ra. Apja és "bátyja éppen szolgá­latban voltak a vasúton. — Ne kérdezzen semmit Mut­ter — szólt itthon az anyjának, aki meglepetten nyitott éjjel aj­tót — örüljön, hogy hazajöttem. Szeretnék lefeküdni, mert nagyon fáradt vagyok — tette hozzá jel­legzetes lassú hangján. Sze&m&ztoU fytyM&kek így nyitott be másnap reggel Csimbi a SzIT-helyiségbe, mintha semmi sem történt volna. Itt sem beszélt sokat. Amikor megkér­dezték, miért ment ki, azt mondta : — Gondoltam kapok valami jó állást... — Na és miért jöttél haza ? Néhány nappal ezelőtt úgyneve­zett kishatáyközi értekezlet volt ma­gyar és jugoszláv résztvevőkkel Pór­iakon. Az értekezleten a 'kettős’birto- kosokkal kapcsolatos kérdésekről, az újjáépítendő murarátkai hídról, va­lamint egy Lovászi környékén lévő és jugoszláv területen áthaladó be­kötő ut használatáról volt szó. A letenyei járási főjegyzőn, főkapitá­nyon és a MKP járási titkárán kívül Nagykanizsárél Németi László Maort- mémök és Palkó József, a Magyar Kommunista Párt MAORT üzemi párt- szervezetének titkára vett részt a meg­beszélésen. A küldöttség egy teljes napot töli tött el a hatjaién túl. Visszaérkezén sük után beszéltünk Németh László mérnökkel, aki a következőkben is­mertette ütjük '■eredményeit: — Baráti légkörben folytak le a megbeszélések és igy érthetően min­denben megegyeztünk. — Legelsősorban a kettősbirtoko­sok ügyét intéztük eí. Igazolványaik meghosszabbításáról volt szó. A ju- gosziávok ebbe készségesen tele­egyeztek. Erre vonatkozóan a tár­gyaláson felmerült az a terv, hogy a kettősbirtokosok jövőben ne csak néhány órát, de két-három napot is el tölthessenek Magyarországon, il­letve J ugoszl ávi ában. — Ezután a murarátkai hid új­jáépítése került szóba. A hú romi vés közúti hid magyar oldalon lévő ivót a németek felrobbantották. A kor­mány feltett szándéka a hid ujj ár építésié. \ í Jugoszláv részről biztosítottak ben­nünket, hogy a munka megindulása után azonnal r«hammunkás brigádokat küldenek és ezekkel járulnak hozzá a hid újjáépítéséhez. csinálni —- Á, sokkal rosszabb ott kiút, mint idehaza — morogta Csimbi és a kezével legyintett hozzá. Laurencsik néni most felemeli fia világjáró bakancsát. — Tessék nésyuL tiszta uj volt, amikor elvitte. A duplatalpon hatalmas lyuk - a végtelen kóborlás emléke. — Ezt hozta haza. Meg azt a rongyos zoknit — mutat fel a ru­haszárító spárgára. — Pedig nagyon ügyes fiú ám — dicséri Csimbit. — Két éve gyufaszálakból megcsinálta a la­kihegyi rádió leadó kicsinyített mását és elküldte a köztársasági elnöknek. Tildy azt válaszolta, reméli jó iparművész lesz belőle... Csak hát ez a kalandvágy.. . ... Aztán kezébe veszi Csimbi Nyugatot járt nadrágját és sóhaj­tozva kez(ji varrni rá a foltokat. (lasszó) —^ Végűi a MAORT-ot érintő kérdést, a lovászi tekötő ut haszná­latát tárgyaltuk. Itt is. megegyez­tünk és jármüveink a jövőben min­den további nélkül közlekedhetnek a mintegy 300 méteres útszakaszon. A vendéglátó jugoszláv hatóságok végigvezették a, magyar küldöttség* tagjait a lendületes fejlődésnek in­dult községen. Amikor Németh László a község­ben tett sétáról beszélt munkatár­sunknak, nyomban feltettük a kér­dést, hogyan élnek a dolgozók Tito Jugosz 1 ávi áj ában ? — Magiam is csodálkoztam mind­azokon, amit ott láttam — válaszolt kérdésünkre Németh mérnök. — Az emberek boldogok és megelégedettek. Az a benyomásom, hogy nagyon jól élnek odaát az emberek. Talán még jobban, mint nálunk. — A nagyipart és a nagykeres­kedelmet teljesen szocializátlák. Vi­szont a földműves ma is a saját földjén saját magának dolgozik. A szövetkezeti üzletek telve vannak áruval és az ember bármit vásárolhat, amire csak szüksége van. Ott is van szapad és kötött forgalmú áru. Nálunk itt Nagykanizsán sokjnin-1 den valótlan rémhírt terjesztenek Jugoszláviáról a reakciósok. Arról beszélnek, hogy mindent te kell szolgáltatni a földművesnek. Én drá­gám beszéltem több jugoszláv pa-1 raszttai, akik csak nevetni tudtak ezeken a hazug állításokon. Kijelentették, hogy a jugoszláv gazda minden kényszer nélkül eladja feles­leges terményeit és csak annyit tart meg magának, amire neki és családjá­nak szüksége vén Épp ezért kötelező beszolgáltatás nincs is. Mielőtt ruhaszükségietét beszerezné, tekintse meg raktárunkat! Srünfeld és Zombori dlivatfiász Telő fon 9» Hagy maradékvásár: mintás crep- és kartonból! jugoszláv rahammunkás-hrigádik vesznek részt a murarátkai híd ujjáépitésében Május elsején jugoszláv küldöttség jön Nagykanizsára Az iparcikkek árai, amiből bősé­gesen van a szövetkezeti üzletek-' ben, még talán olcsóbbak «mint nálunk. Ott minden faluban ugy-f szólván mác teljesen befejezték a háborús károk helyrehozását, rém-’ hírek nincsenek, hisznek a népi de-> mokrácia békét fenntartó elejében, éS'éppen ezért úgyszólván maradék­talanul hívei annak az államrend- nek, amit Ti tó marsall zsenije ho­nosított meg. . ! Poriakon én magam láttam, a mór befejezett és a még folyamatban tevő építkezéseket. Nem olyan ré­gen készült el egy teljesen "modern mozi. A kétemeletes perlaki kultur- ház építkezés© pedig rohammunká­val rövidesen szintén befejeződik. — A fogadtatás rendkívül szívé­lyes és őszintén baráti volt — álla­pította meg végül Németh László. Örülök, hogy hamarosan mód nyí­lik arra, hogy a .vendéglátást.viszo­nozhassuk. Május elsejére ugyanis négy tagú jugoszláv küldöttség jön Nagykanizsára, illetve Letenvéie. Országos vásárok és búcsúk Zalában Vásárok: Április 12-én, hétfőn: Kehida (pótvásár), Szentbékála, Szent- györgy völgy. Április 13-án, kedden: Zala­egerszeg. Április 14-én, szerdán: Bala­toni üred, Páka. Április 15-én, csütörtökön : Pacsa (havi vásár). Április 19-én, hétfőn: Kis- kornárom, Nova. Április 24-én, szombaton: Bánokszenigyörgy, Gy u 1 akeszi, Nemasnép, Tűrje. Április 27-én, kedden: Tornyi- szentmiklós. Búcsúk: Április 25-én, vasárnap: Balatonszenígyörgy, Bánokszení- györgy, Garabonc. VÁROSI mozi; I Csütörtök tói—-vasárnapig A legforróbb szerelmi regény A’Jegizga.lmasa.bb kémtörténet CASABLANCA) Fősz.: Humphery Bogart, Ingrid Bergman és Conrad Yeidt AKTUÁLIS VILÁGHIRADÓ Figyelem! Előadások 6 és 8-kor. Vasárnap: 3, 5, 7 és 9 órakor RÁDIÓMŰSOR Vasárnap, április 11. Budapest 1. 7 Heggeli zene. 8 Iiirek. 8.20 Két kórus. 8.30 Orgona- muzsika. 9 Unitárius és református, vallásos félóra. 10 Kómái katolikus egyházi ének és szentbeszéd. 11 Kisriportok a művészeti életből. 11.15 Kamarazene. 12 Harangszó, hírek. 12.15 Anyák öt perce. 12.20 A Belvárosi templom énekkara éne­kel. 12.45 Banyászfélóra. 13.15 Tánczenje. 14 Hitek. 14.10 Ünnepi hanglemezek. 15 S. B. Leacock el­beszélései. 15.20 Szegedi Ernő zon­gorázik. 15.45 Vasárnapi krónika. 16 Magyar nóták. 17 Hírek. 17.10 Magyar Parnasszus. 18 Martin An­dersen Nexő levele a háborúról és a ©mbeiekrőh 18.20 A Falu hangja. 19.20 Lehár: Éva. Zenés részletek. 20 Hírek, totóeredmények. 20.30 Tánczene. 21 A Rádió hangja 21.10 Sporthírek. 21.20 Liszt: Les Preludes. Szimfonikus költemény. 21.40 Rádióankét. 22 Hűek. 22.80 Vers és zeno a budai tavaszról. 23.30 Tánczene. 24 Hírek. Budapest- 11. 9 Vasárnapi mu­zsika. 17 Tánc zene. 18 Szórakoz­tató muzsika. 19 Zenekari muzsika 20 Zenés részletek Lehár: Éva c. operettjéből. ,20.30 Könyvszemle. 21 Hűek. 21.15 Francia—olasz opera est. 22 Vonószenekari muzsika.

Next

/
Oldalképek
Tartalom