Zala, 1948. április (53. évfolyam, 75-88. szám)
1948-04-06 / 79. szám
1948. április 6. ZALA 3 Pénzbüntetésre ítélték a munkaadókat, akik megkerülték a szakszervezet munkaközvetítő hivatalát A munkaköz vetítéssel a demokra- iikus állam a szakszervezeteket bizBÚTORT jót olcsón adunk Kops^e//? Nagykanizsa, Ady Endre-ut 4. Nemzetközi értekezlet a demokratikus Gnröoország támogatására ta meg. Az iparügyi minisztérium 1945. augusztus 9-én megjelent rendeletében elrendelte, hogy alkalmazottakat csak a szákszei vezet közvetítésével Mehet felvenni. Erről a rendeletről* már több ízben figyelmeztettek a sajtó utján munkáltatókat, és gyűléseken is felhívták figyelmüket, ha uj alkalmazottat vagy munkást 'kívánnak foglalkoztatni, jelentsék a szákszervezet munkáké zve ti tő .hivatalánál. Ennek ellenére is előfordultak kihágások, amelyeket ma délelőtt tárgyalt dr. Szücs László, mint felöljárósági büntető, bíró. A vádat K-rimnieí Gyula, a munkaközvetítő hivatal vezetője képviselte. A bíróság igyekezett enyhe ítéleteket hozni, azonban ismétlődés esetén nem tekint el attól a szigortól, amelyet a fővárosi biró- j ságok alkalmaznak az egyes esetekben. Pénzbüntetést szabtak ki a következő munkáltatókra:. Szegő József 200 forint, Tóth Lajos vendéglős 150 forint, Polai János fü- szerkéreskedő 50 forint, Gábor József .asztalos mester 50 forint, Lasky István asztalosmester 50 forint, Bá- der Béla füszorkereskedő 50 forint, Artner Sándor gabonakereskedő 50 forint. Parisban augusztus 10-én és 11-én több mint 60 kiküldött részvételével nemzetközi értekezlet lesz a demokratikus Görögország támogatására. Zilliakus angol munkáspárti képviselő, tart beszámolót Görögország külföldi támogatásáról. Ragyogó külsőségek között ünnepelte meg Kanizsa közönsége d fái&’zcA&dulás UúMnéMfabduíáféU • üröm ünnepet ült vasárnap Nagykanizsa. 1945 április 4-ének, Magyarországnak a fasiszta iga alól történt felszabadulásának harmadik évfordulóját ünnepeltük bensőséges lelkesedéssel • és a nevezetes évíőr- du óhoz méltó fénnyel. Heggel tárogatószóra ébredt a város. Kilenc óra után pedig a szervezett munkások és Munkiaszolgáia- tosok Antifasiszta Szövetsége tömött sorokban az orosz hősi temetőbe vonult, ahol megkoszorúzták az emlékművet. Délelőtt hatalmas tömeg gyülekezett a város főútvonalam. Mindenki a feJszabadulási váltófutást akarta látni, ami a Szabadság-téri orosz, hősi emlékműtől indult és ugyanoda tért- vissza. A staféta lebonyolítása után az abban részt vett csapatok, a ,szakszervezetek, a pártok és az egyesületek képviselői elhelyezték koszorúikat a szobor talapzatánál. A többezer főnyi tömeg ezután a szin házkertbe ment, ahol ünnepi nagygyűlés volt. Az ünnepséget Nagy József, a Nemzeti ^Bizottság elnöke nyitotta meg és meleg szavakkal emlékezett meg a Vörös Hadseregről. Utána Oláh Ottó határvadász. Zelk Zoltán: Egy vöröskatona sírjánál c. versét mondotta él, majd a leány líceum, énekli ara énekeit Enge János vezénylésével. Kasza Levente gimnáziumi tanuló szavalata után — Petőfi: A szabadsághoz c. versét adta elő — az üdvözlőbeszédek hangzottak el. Geröly József a nagykanizsai Egysógbizottság nevében beszélt: •- E napon üdvözletünket küldjük a Szovjet-Uniónak, a Vörös Hadseregnek és nagy vezérének Sztálin generáüsszimusznak. A szovjet katonák véráldozattal harcolták ki szabadságunkat. Nekünk pedig most a békéért kelt dolgoznunk és harcolnunk. A Nemzeti Parasztpárt részéről P-Qgány István, a Kisgazdapárt részéről Goór Tibor, szervezett munkások nevében Horváth XV. Lajos, a demokratikus nők nevében pedig Németh Lászíóné mondott rövid beszédet. Ezután mondotta el ünnepi be-, szódét Áciáisi György, amit azzal kezdett, hogy a Szovjet-Uniótól visszakapott 48-as zászlók újabb bizony itáliai annak, hogy a két nép között egyre szorosabbra fűződik a barátság. — Senki sincs ma — mondott3, ezután — aki ne gondolna hálával a Szovjet-Unióra és Sztálinra s ne áldozna a szovjet hősök emlékének Ezután összehasonlítást tett Magyarország és a nyugati államok között, amelyeket az’ angolszász hadseregek szabadítottak fel. Rámutatott arra, hogy ezekben az országokban politikai káosz, háborús hangulat, vagy éppen háború van. Kijelentette, hogy 'földreform is csak ott volt, ahová a szovjet csapatok jöttek felszabadítókként. Németország nyugati övezeteiben még mindig sóvárogva nézik a kisparasztok a nagybirtokokat. — Á Vörös Hadsereg elhárított minden akadályt fejlődésünk altjából — folytatta' ezután Ádám György — S ha most visszagondolunk arra, amit a felszabadulás óta elvégeztünk, azt állapítjuk meg, hogy jól sáfárkodtunk. Pia csak egy év .távlatából is nézzük' az ország fel- emelkedését, azt látjuk, hogy fejlődésünk lélekzetelálíitóan gyors és határozott volt. — Vegyük csak sorba az elmúlt év folyamán elért, eredményeket: felszámoltuk a reakciót, a Függetlenségi Front megerősödve került ki a választásokból, elindítottuk a hároméves tervet, a bankokat és nagy üzemeket államosítottuk, a Szop iái - demokrata Párt reakciós jobbszár- iiyát eltáyolitottuk, államosítottuk a középüzemeket is. és végül megteremtettük az egységes munkáspárt alapjait. Mindezeken kívül pedig szomszédainkkal való kapcsolataink is megerősödtek és történelmünk folyamán ez az első alkalom, hogy baráti nemzetekkel vagyunk körülvéve. — Ezekután megállapíthatjuk, hogy valóban felszabadultunk! Beszéde további részében azzal foglalkozott Ádám György, hogy Nagykanizsán mi történt a felszabadulás után? Megái lapította, hogy Nagykanizsa volt az utolsó város az országban, amely felszabadult a fasiszta elnyomás alól. Ez a tény pedig a város fejlődésére is rányomta bélyegét. — Nagykanizsa politikai öntudata nem tara lépést az ország fejlődésevei —- mondotta. — Legalább is ezt mutatják a legutóbbi hetek eseményei. Nagyon sokan voltak ugyanis, akik nem ismerték fel 8zociái demokrata1 Páréban lefolyt tisztogatást és ezt szánt-szándékkal. féíremagyarázták, hogy ezáltal bizonytalanságot keltsenek. A szociáldemokrata jobboldal eltávolítása nem elemi csapás, hanem politikum. A jobboldali szociáldemokraták ugyanis a külföldi reakció ügynökei voltak, mint ahogy azok vohak Peyerék és Kelemenek is. Éppen ezért tudjuk, kiket kell félreáilitani. És azt is tudjuk hová üssünk, ha ütünk. Ezután a demokrácia feladatairól beszélt Ádám György és megállapította, hogy mennyire felelőtlenek az államosítással kapcsolatban terjesztett hírek. Kijelentette, hogy a kisember magántulajdona szent. Az egyházak és a demokrácia viszonyáról szólva pedig kijelentette, hogy a demokrácia elvárja, hogy a papság is támogassa minden cselekedetében. — Egyesek azt mondják — folytatta ezután — hogy a demokrácia győzelme még nein végleges. Ezeknek odakiáltjuk, hogy itt nincs ut visszafelé. A föld a paraszté marad, a gyár a munkásé, az ország pedig a népé. A belső ellenséggel lótünk érdekében le kell számolnunk. — Itt, Nagykanizsán is voltak, akik kiskirályként, munkásarisztokrataként düiyfösködtek, akik egy csapásra ki lettek taszítva a demokratikus közéletből. A konkolyhintö- ket eléri a demokrácia keze és kíméletlenül lesújt rájuk. De akik értik az idők szavát, azokat szeretettel öleljük magunkhoz. Beszéde további részében azt fejtegette, hogy a hazai reakció elvesztette a talajt a lába alól és már nem bizik az erejében és ezért támaszkodik a mesterségesen szított háborús pszichózisra. A régi rend utolsó mohikánjai készpénznek veszik Amerika Hangjának rágalmait és ázt tovább, is adják. Ezeknek azt üzenjük, hogy Nyugaton is vannak nagy baloldali tömegek, amelyek józanul gondolkodnak. És minden háborús hangulatkeltés ellenszere arra .gondolni, Logy a Vörös Hadsereg a világ legerősebb hadserege, amelynek legnagyobb része volt a háború eldöntésében. A Szovjet-Unió nagyobb hatalom, mint j^alaha. — Nekünk tovább kell haladnunk a demokrácia utján. Megvalósul az egységes munkáspárt, amely feltartóztathatatlanul halad a népi demokrácia kiteljesedése felé és akkor a kcaiició is átalakul egységes népi fronttá. Hiszünk az életerőnkben es elfoglaljuk helyünket a békéért folyó küzdelemben — fejezte be ünnepi beszédét Ádám György. A beszéd után a kanizsai iskolák töbhszáztagu vegyeskórusa énekelt Netting Ferenc igazgató vezénylésével, majd Mezei István kereskedelmi iskolai tanuló Ady: Magyar jakobinus daia c. versét mondta, el. Ezután a felszahadulátsi váltófutás éremdijait osztották ki. Az ünnepség a Szózat eléneklésével ért véget. Cöhb /esz az öröm is. .. A hároméves terv célja: Magyar- ország gazdasági újjáépítése népünk érdekei szerint, népünk javára. Az alapvető feladat tehát: az egész magyar nép életszínvonalának gyors felemelése, A háronméves terv előirányzata szerint az ország nemzetI gazdasági jövedelme a harmadik tervév végére eléri a 25.7 milliárd forintot (1938 ban 22.5 milliárd volt a nemzed jövedelem forint értékben) tehát a békebeli szintet 149/0-al fogjuk túlhaladni. Ennek arányában emelkedik természetesen a dolgozó nép életszínvonala is. Több lesz az élelem, a ruha, lábbeli, nagyobb lesz a műveltség, a kudura és több lesz az öröm is. A magyar nemzetgazdaság történetében példanélkül áll az életszínvonalnak ily rövid időn belül bekövetkezett javulása. Természetesen ahhoz, hogy népünk élete szebbé, könnyebbé és boldogabbá lehessen többet is kell termelnünk, mezőgazdaságban, iparban egyaránt. Ehhez pedig fel kell emelni a termelésünk színvonalát a békebelire, sőt azon felül is: nemcsak háborús károkat kell helyreállítani, hanem újításokat is kell bevezetnünk az iparban, s mezőgazdaságban is, hogy többet és olcsóbban termeljenek gyáraink többet és jobbat termeljenek földjeink. Termelésink ilyen nagyfokú emeléséhez, viszont nagyarányú beruházások kellenek. A hároméves terv törvény szerint termelésünk és az élet színvonalunk békebeli szintre való felemeléséhez a demokratikus államnak 3 év alatt több mint 6 5 milliárd forint összeget kell beruháznia. Ez összegből a legnagyobb tétel, kereken 2.000 millió vagyis a beruházások 30 4°/0 a a mezőgazdaság fejlesztésére, a magyar falu anyagi és kulturális jólété nek fejlesztésére jut. 1 745 millió (26 6 °lo) az ipar és bányászat fejlesztésére, 1.676 millió (25'4°lo) a közlekedés és posta javítására s végül 1.164 millió (17 7%) egészség- ügyi, kulturális és szociális célokra fordítódik. . Első mezőgazdasági munkaverseny Zala megyében Sármellék gazdái termelési versenyre hivták ki Alsépáhok gazdáit A murikavsrsenyek láza magával ragadta az egész ország dolgozóit. A különböző üzemek egyre másra hívják ki egymást termelési versenyre. De az ipari üzemeken kívül a munkaverseny most már a mezőgazdaságra is kiterjed és mindenfelé megindult a községek között a versengés a jobb terméseredmények elérésére. Zala megyében most történt meg az első kihívás a mezőgazdasági munkaversenyre. Sármellék gazdái egyöntetű elhatározással hívtak ki tér melési versenyre Alsépáhok község gazdáit. Nem kétséges, hogy a két falu dolgos és szorgalmas nepe mindent elkövet, hogy országos viszonylatban is feltűnő termelési eredményt érjenek el és ezzel hazzájáruljanak a hároméves terv sikeréhez. Sármelléken — mint értesülünk — máris megindult a verseny és olyan munka folyik a községben, amire eddig még soha nam volt példa. Sármellék gazdái egymással is versenyeznek, hogy minél nagyobb eredményt érjenek el. A sármellékiek kezdeményezését megyeszerte nagy orommal fogadták és remélhetőleg egyre több zalai község kapcsolódik be a mezőgazdasági munkaversenybe.
