Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Foki Ibolya: A városi önkormányzat működése Nagykanizsán, 1849–1900

az elöljáróság tagjai tevékenykednek". Pedig „a választási jog egyik attribútuma,173 hogy az a legteljesebb szabadság mellett érvényesüljön, abból minden hivatalos presszió,174 korteskedés és beavatkozás kizárassék" - fejtették ki Hertelendyék. Majd arra kérték Csertán Károly alispánt, hogy az elöljáróság tagjait a korteskedéstől és a polgárok választójogának gyakorlásába történő bármiféle beavatkozástól azonnal szigorúan tiltsa el. Csertán Károly még a jelentés beérkezésének napján felhívást intézett Babochay György polgármesterhez, hogy haladéktalanul intézkedjen az említett visszásságok megszüntetéséről, és „különös gondja legyen arra, hogy a tisztviselői tekintély és a hivatalos állás a korteskedés által meg ne csorbíttassék". Babochay kijelentette, hogy a Reform Párt által szóba hozott esetekről nincs tudomása, mindazonáltal utasította a tisztségviselőket, hogy a hivatali teendők felfüggesztésétől tartózkodjanak, és semmiféle nyomásnak sem engedve illetéktelen befolyást a választókra ne gyakoroljanak.175 Babochay és támogatói persze azért a háttérből mozgatták a szálakat. S a választási rendszer nagy hibája volt, hogy a meghatalmazások révén sokféle lehetőség adódott a visszaélésekre. A választások napján ez be is bizonyosodott. Érdekes módon - ugyanúgy, mint 1887-ben - megint az V. választókerületben történtek a manipulációk. A választási elnöki tisztséget itt a Reform Párt egyik embere, Plihál Ferenc176 töltötte be. Plihál a civil életben királyi közjegyzőként működött, s jogvégzett személy lévén teljesen tisztában volt a választási szabályokkal. A törvény értelmében177 a választási meghatalmazásokat legalább egy órával a választás megkezdése előtt be kellett mutatni a választási elnöknek. Az V. kerületben a meghatalmazások egy része időben meg is érkezett, másik részét viszont csak negyedórával a szavazás kezdete (délelőtt 9 óra) előtt vitték oda Plihál Ferenchez. A választás elnöke a törvényre hivatkozva ez utóbbiakat nem vette át. Nem sokkal később mint helyettes választási elnök megjelent a helyszínen Babochay György polgármester, akinél Plihál fentebbi eljárása miatt néhányan reklamáltak. Erre Babochay elrendelte, hogy a későn benyújtott meghatalmazásokat is el kell fogadni, mire föl ezen meghatalmazások birtokosai gyorsan le is adták szavazatukat. Ezt követően derült ki, hogy a határidő lejárta után beadott meghatalmazások kiállítói közül némelyeknek ez már a második meghatalmazásuk volt, vagyis az időben (reggel 8-ig) benyújtott meghatalmazások kiállítói közt is szerepelt a nevük. A törvény értelmében így valamennyi meghatalmazást érvény173 Valamely jelenség vagy tárgy elválaszthatatlan tulajdonsága, amely nélkül az nem létezhet és nem is képzelhető el.

174 Nyomás, kényszerítés.

175 MNL ZML Nk. tan. ir. 1896: 2048. sz.

176 Plihál Ferenc egyik aláírója volt a Csertán Károly alispánhoz küldött, fentebb említett jelentésnek. Vö. MNL ZML Nk. tan. ir. 1896: 2048. sz.

1771886. évi XXII. törvénycikk a községekről. 38. §. In: Magyar törvénytár. 1884-1886. évi törvénycikkek. Budapest, 1897. 416. p. 1886. évi XXII. törvénycikk 38. §.

212