Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)
Bilkei Irén: Egy Jagelló-kori zalai alispán, Csányi Balázs és rokoni kapcsolatai a késő-középkorban
Joannes Sarkan, qui genuit Ladislaum et puellas septem, quarum prima abiit infamiliam Chany... Theryek, Karvasy, Bogody, Usay, Chaby.2 Kubinyi András kutatásai tisztázták először, hogy a későközépkori Zalából származó köznemesi családok adták a Jagelló-korban a királyi tanács köznemesi ülnökeinek nagy részét. A kor név szerint ismert 54 köznemesi ülnöke közül 6 zalai volt.3 Ezeknek a bene possessionatus zalai középnemesi famíláknak, pl. Akos- házi Sárkány, Csébi Pogány, Csányi stb. története hordoz olyan általános vonásokat, amelyek érvényesek lehetnek a többire is. Ebben a három említett családban közös az, hogy Hunyadi Mátyás király adománya emelte ki őket az átlagos, névtelen köznemesi sorból majd ezt követően egy-egy tagjuk a Jagelló korban futott be jelentős köznemesi karriert egészen országos hivatalokig. Közös továbbá az is bennük, hogy ezeknek a családoknak a férfi tagjai minden olyan szerepben feltűntek, ami a felemelkedéshez volt szükséges a késői középkorban és a korai újkorban: nagyúr szervitoraként és vármegyei tisztviselőként, így a korszakra jellemző köznemesi mobilitást mutatják, néhányan közülük pedig eljutottak országos tisztségek betöltéséig is. Mindegyik családnak voltak olyan tagjai, akik egyszerre több hivatalt is viseltek és mindhárom család rokoni kapcsolatban állt egymással. Vagyoni helyzetükben mutatkozott különbség: a meggazdagodott Sárkányok és Pogányok anyagi helyzete lényegesen kedvezőbb volt, mint a Csányiaké. Végül, de nem utolsósorban elmondható, hogy mind a Sárkányok, mind a Pogányok, mind a Csányiak meghatározói voltak a késő középkori - kora újkori Zalának. Az országos politikában is részt vevő országbíró, Ákosházi Sárkány Ambrus karrierje ismert,4 a Csébi Pogány családról ill. leghíresebb tagjáról, a sókamara ispán és királyi zászlótartó tisztségekig eljutott Zsigmondról most készült feldolgozás.5 Jelen dolgozatban a Csányi családról,6 ill. a család felemelkedését biztosító Balázs nevű tagjáról lesz szó, aki a Jagelló-kori Zala egyik meghatározó szereplője volt. Sárkány Ambrus és Pogány Zsigmond elestek Mohácsnál és nem volt 2Fügedi Erik: A 15. századi magyar arisztokrácia mobilitása. Történeti Statisztikai Kötetek. Bp., 1970. 99. p. 39. jz. 3 Kubinyi András: A királyi tanács köznemesi ülnökei a Jagelló-korban. In: Mályusz Elemér Emlékkönyv. Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. Szerk. H. Balázs Éva et alii. Bp., 1984. 263. p. 4 Kubinyi András: Egy üzletelő és diplomata várúr Mohács előtt: Ákosházi Sárkány Ambrus. In: Gerő László emlékkönyv. Művészettörténet - műemlékvédelem. Szerk. Pamer Nóra Bp., 1994. 263- 289. p. - Bilkei Irén: Okleveles adatok az Ákosházi Sárkány család XVI. századi történetéhez. In: Zalai Történeti Tanulmányok. Szerk. Bilkei Irén. Zalaegerszeg, 1994. (Zalai Gyűjtemény 35.) 3-15. p. 5 Farkas Ákos: A Zala vármegyei késő-középkori köznemesi családok története. A Csébi Pogány család története. Kézirat. Egyetemi szakdolgozat ELTE ВТК. Budapest, 2014. 6Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. III. köt. Pest, 1858. 96-97. p. - Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában III. Bp., 1897.138. p. - Egyik munka sem tükrözi a család jelentőségét. 8
