Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)
Bilkei Irén: Egy Jagelló-kori zalai alispán, Csányi Balázs és rokoni kapcsolatai a késő-középkorban
vagyonszerzés vagy személyes bosszú állt a háttérben. A hatalmaskodások végrehajtói az úr familiárisai vagy jobbágyai voltak.85 Mint fentebb láthattuk, a Csányi család tagjai egyaránt voltak hatalmaskodások aktív résztvevői és elszenvedői is. A család familiárisi viszonyainak, kapcsolati hálójának megismerése fontos adatokat szolgáltatott a középkori Zala hatalmi viszonyaihoz. A Csányiak is a Zalában szokásos utat követték, a Gersei Pethők szolgálatától jutottak el a Kanizsaiakig majd Nádasdy Tamásig, ami Zalában a siker egyik záloga volt. Balázs alispánsága előtt ő is és rokonai is csak királyi emberként jelentek meg a megye történetében először a Gersei Pethő családnak végzett familiárisi szolgálat kapcsán. Balázs alispánságát a Kanizsai Lászlóhoz fűződő familiárisi viszonya tette lehetővé. Arról nincs okleveles adat, hogy az 1501 és 1526 közötti időben állt-e familiárisi kapcsolatban Akosházi Sárkány Ambrussal, a hivatalban lévő főispánnal. Balázs fiának, Ákosnak kiemelkedő karrierjét pedig annak köszönhette, hogy Nádasdy Tamás felesége kezével a Kanizsaiak familiárisait - köztük a Csányiakat is - megörökölte. Nincs adatunk arra sem, hogy Balázs katonai szolgálatot teljesített-e dominu- sai mellett. A család vizsgált tagjainak neve mellett nem szerepelt litterátus jelző és nincs adat, ami egyetemjárásra utalna, de Balázsnak biztosan kellett rendelkezni az írás-olvasáson túli ismeretekkel is. Ákos fia pedig leveleinek tanúsága szerint nemcsak írástudó, de az irodalomban jártas ember volt.86 A fentiekben ismertetett adatok alapján érdemes időrendben is áttekinteni Csányi Balázs karrierjét, ami a szokásos királyi emberi megbízástól országos tisztség viseléséig vezetett: 1500 királyi ember, 1500-1501 alispán, 1504 adószedő, 1505 országgyűlési követ, 1511 alispán, 1512 esküdt ülnök, 1516 királyi tanácsos, 1518 országgyűlési követ, 1519 a királyi tábla köznemesi ülnöke, 1520-1527 alispán, 1523 erdélyi sókamara ispán, 1527 országgyűlési követ. A család házasságai többnyire a Kanizsai-Nádasdy familiárisi körből köttettek, némely esetben biztosak lehetünk abban, hogy a házasságot a dominus közvetítette. Ezeknek a házassági kapcsolatoknak az ismerete elhelyezheti a családot az adott kor zalai köznemesi társadalmában. A Csányiak házasságai nem terjedtek ki megyéjükön túlra, néhány esetben a szomszédos Vas megyében is birtokos köznemesi családokkal házasodtak. A rokoni kört a Rajki, Térjék,87 Sitkéi, Háshá- gyi,88 Sárkány családok jelentették. A leszármazási táblát nézve látszik, hogy a 85 Kőfalvi Tamás: „a rosszat rosszal tetézve". Hatalmaskodási esetek a középkori Dél-Dunántúlon. Szeged, 2006. Bevezető 7-51. p. 86Őze S.,: 500 magyar levél... i.m. 5-63. p. 87Bilkei Irén: Egerszeg-környéki falvak a 15-16. században. In: Egerszegi történeti tanulmányok 2010. (Zalaegerszegi Füzetek 11.) Szerk. Molnár András. Zalaegerszeg, 2010. 43-58. p. 88 Bilkei Irén: Egy hivatalvállaló köznemes família a későközépkori Zalában, a Háshágyiak. In: Zalai Múzeum. Szerk. Orha Zoltán - Simmer Lívia. 21 (2013.) 137-146. p. 18
