Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Bilkei Irén: Egy Jagelló-kori zalai alispán, Csányi Balázs és rokoni kapcsolatai a késő-középkorban

ciónak is aktív résztvevője volt Csányi János.34 Az egyébként nem rendkívüli dominus-váltás érdekes következménnyel járt, a Csányiak eddigi uraik ellen for­dultak. Ez a váltás valamikor 1467 és 68 fordulóján történhetett, vagy nem min­den családtag fordult el a Pethőktől. 1467. december 24-én Csányi Csák fia János fia Benedek és Csák fia Tamás felesége, Katalin panasz tett Kanizsai Imre özve­gye, Dorottya ellen, akinek kehidai jobbágyai hatalmaskodtak Benedek csányi erdejében: kivágatták az erdőt, és egy familiárisukat megverték.35 1468-ban Ba­lázs fia, János azonban már Kanizsai László familiárisaként vett részt a Gersei Pethők Rezi és Szántó birtokai elleni hatalmaskodásokban.36 A dominus-váltás azt is jelentette, hogy a Csányiak bekerültek a Kanizsaiak, majd a Nádasdyak érdekszférájába, ami a későközépkori Nyugat-Dunántúlon több, más családéhoz hasonlóan a felemelkedés egyik záloga volt. 1468-ból ismert egy oklevél, amely szerint Csányi Balázs fia, János és Csák János fia, Benedek családi viszályok után fogott bírák közvetítésével megosztoz­tak Somogy és Zala megyei birtokaikon.37 1475-ben a család megkapta Hunyadi Mátyástól azt az adománylevelet, amely kiemelte őket a névtelen köznemesek sorából. A király Balázsnak, fiának: János­nak és ez utóbbi fiainak: Miklósnak és (II.) Balázsnak, Balázs fia Benedek fia Már­tonnak adta új adományként Csány, Tilaj, Szőlős, Becsfölde, Lak, Szentmihály- egyháza zalai, Vörs somogyi és Nagytilaj vasi birtokokat. Ezek maradtak aztán kb. egy évszázadra a család törzsbirtokai. Az iktatást a fehérvári keresztes kon- vent hajtotta végre, akik 1489-ben újra kikeresték ezt az oklevelet. Ezt az ado­mánylevelet 1516-ban Jagelló Lajos király tanácsosa, Csányi Balázs kérésére megerősítette.38 A vármegyei hivatalviselés és a birtokadományok mellett a szokásos módon a Zala megye többi hivatalviselő köznemes családjaival kötött előnyös házasságok gyarapították tovább a családi vagyont. A Csányi családba a Hosszútóti, Bucsai, Rajki, Maráczi, Szenterzsébeti Térjék, Sitkey családok lányai kerültek birtokaikkal együtt, a Csányi lányok pedig a Háshágyi, Szentbalázsi Zele és a Szenterzsébeti Térjék családokba kerültek férjhez. (Lásd a leszármazási táblázatot.) A hasonló társadalmi és vagyoni helyzetű köznemesi rokonság kiszélesedése viszont óha­tatlanul birtokjogi vitákat generált. Csányi János és Hosszútóti Katalin fia, Balázs (a családfán a II. számú) 1470 előtt születhetett. Szüleit és nagyszüleit egy 1496-ban zajlott ügyből ismerjük. Két oklevél tanúsága szerint Balázs Egervári Bereck-el, Istvánnal és Jánossal pereske­34Szatlóczki Gábor: A Tátika vár históriája. A Gersei Pethő család és tátikai váruradalmuk története. Zalaszántó, 2002. 64. p. 33 MÓL DL 16599. 36 MÓL DL 93387. és 93392. 37 MÓL DL 16739. 38 MÓL DL 47161. 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom