Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Bilkei Irén: Egy Jagelló-kori zalai alispán, Csányi Balázs és rokoni kapcsolatai a késő-középkorban

tisztsége nem véletlen, mint fentebb láttuk, apja Kanizsai László familiárisa volt, aki pedig 1500-1501-ben Zala főispáni tisztségét viselte.49 50 A Jagelló-korban a megyék főispánjai még közelebbi-távolabbi familiárisi körükből választották ki alispánjaikat.51

1504- ben a szántói sedria jelentette, hogy nem mindenki adta le a fél forint taxát Csányi Balázs dicatornak.52 Az adószedői megbízás a köznemesi karrier szokott része lehetett.

1505- ben, a rákosi országgyűlésen, ahol az összegyűltek megegyeztek arról, hogy nemzeti királyt kell választani, Csányi Balázs zalai követ és két társa, Kere- csenyi György és Laki Kaczor András maguk és egész megyéjük számára másolatot kértek az ezt a határozatot magába foglaló, bemutatott, felolvasott és „ser- mone wulgari" (azaz magyarul) megmagyarázott oklevélről. Kérésüket Szent- györgyi Bazini Péter országbíró teljesítette.53

Erre az időre már nem csak a tekintélye, de a vagyona is jelentős lehetett, mert egy 1506. évi adat szerint Zala megye nemesei tőle vettek fel 1100 forint kölcsönt birtokaik fejében a telekkatonaság felállítására a kapornaki konvent előtt.54

1511-ben ismét alispán volt, 1512-ben esküdt ülnök a proskribáltakat elítélő közgyűlésen.55

Az 1513. évi részlegesen fennmaradt zalai adólajstrom szerint Balázsnak Csány birtokon 7 portája volt.56 Jóllehet vár, mint uradalmi központ nem volt a birtokában, de birtokközpontjában, Csányon kőből épült nemesi udvarház állhatott,57 amit a 16. század közepén valószínűleg Ákos fia kisebb erődítménnyé alakított. Ennek ismerjük a bécsi Kriegsarchiv-ban lévő Turco-féle alaprajzát.58 Az udvarház erődítését valószínűleg 1555 után végezhették, aminek során fából épített palánkkal övezték és három sarkán kerek, a negyediken pedig ötszögű bástyával erősítették végül a Kettős-patak ágaival vették körül.59

49 Uo. - MÓL DL 36734.

50Bilkei Irén: Mohács előtt... Zala megye Jagelló-kori történetének vázlata. In: A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére. Szerk. Baráth Magdolna - Molnár Antal. Bp., - Győr, 2012. 71. p.

51 Holub J.,: Zala megye... i.m. 441-446. p.

52 MÓL DL 39329.

53 MÓL DL 39333. és 39335.

54 Holub J., Zala megye... i.m. 306. p.

55 Tringli István: Jagelló-kori levelesítő jegyzék Zalából. Levéltári Közlemények 69. (1998) 22. p.

5« MÓL DL 32 206.

57Bilkei I.,: Csányi Ákos... i.m. 14.p.

58 Sági Károly: Á zalacsányi törökkori várak. In: A Göcseji Múzeum közleményei 8. (1960) 137- 134. p. - Vándor László: Kanizsa története a honfoglalástól a város török alóli felszabadulásáig. In. Nagykanizsa. Városi monográfia I. Nagykanizsa, 1994. 343.p.

59 Koppány Tibor: A castellumtól a kastélyig. A magyarországi kastélyépítés kezdetei. In: Tanulmányok a magyarországi kastélyépítés történetéből. Bp., 2006. 25-26. p. 6. kép. - Köszönöm Vándor László segítségét.

14