Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)
Kurucz György: A balatoni hajózás gróf Festetics György (1755–1819) időszakában: a „Festetics flotta” és a Főnix
csolatos törekvései szintén különleges mozzanatként értékelhető Festetics életművének szempontjából.4 Éppen ezért indokolt, hogy az eddigi kutatási eredmények számbavétele mellett jelen írásunkban további adalékokkal szolgáljunk a balatoni hajózás történetének Festetics György időszakához kapcsolódó részleteit illetően, hiszen a Főnix építéstörténete, az ismert dokumentáció, továbbá az inventárium alapján rekonstruálható műszaki adatok áttekintésén túlmenően, egyfelől ki kell térnünk a Festetics által a vízi szállításról készített, és Zala vármegye számára benyújtott bizottsági jelentésére is, másfelől részletesebben ismertetni szeretnénk azokat a korabeli gazdaságossági és hatékonysági kalkulációkat, melyekre a korábbi kutatások során nem, vagy csak bizonyos részleteikre tértek ki az egyes szerzők. Ugyanakkor hangsúlyosan figyelmet kívánunk fordítani a Főnix vízrebocsátásának irodalmi visszhangjára is, illetve a keszthelyi gróf tudatos kommunikációs stratégiájának kérdéseire. Vizsgálódásunk alapvetően a Festetics család keszthelyi ágának központi birtokigazgatási szerve, a Directio ügyiratai között fellehető korabeli kéziratos jelentésekre, instrukciókra, számadásokra, az időszakosan összeállított „status personalis" különböző rovataira, a hitelpénztári dokumentációkra, valamint az egyes uradalmak tiszti jelentéseiben fellelhető adatokra terjed ki. I. A XVIII. századi ország leírások sorában Bél Mátyás emlékezik meg először Zala megye települései között Keszthely városáról, mint amely „... a tengerihez teljesen hasonlatos, kellemes hajókázással, vadászattal és halászattal a Festetichek hozzáértése által úgy el van látva, hogy igen sok néző lelkét képes megragadni és felvidámítani".5 A Balatont ismertető részben pedig a tavi áruszállításra is utal, midőn azt írja, hogy „mélyebb helyei alkalmasak nagy és megterhelt hajók számára is".6 Monumentális művének gyűjtőútja során 1731-ben a keszthelyi föld- birtokos, Festetics Kristóf (1796-1768) vendége volt, s a Balatonon történő vízi szállítás lehetőségeit számba véve Bél Mátyás azt is megemlíti, hogy Keszthelynek ekkoriban Vörssel, Bottyánnal, Hídvéggel volt állandó révösszeköttetése.7 Éppen ezért nem meglepő, hogy a keszthelyi földesúr 1757-ben már szerződéses viszonyban volt a bottyáni révészekkel, melynek feltételei szerint a révjövedelem fejében fedezniük kellett a „hajót csináló mesterember" 180 forintos évi fizetését.8 4 Festetics életének monografikus feldolgozása további bibliográfiával: Kurucz György: Keszthely grófja Festetics György. Budapest, 2013. 5 Bél Mátyás: Zala vármegye leírása. Ford. Szabó Béla. In: Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján. (Zalai Gyűjtemény 46.) Szerk. Káli Csaba. Zalaegerszeg, 1999.45. p. 6Uo. 15. 7Tóth L.: i.m. 7. p. 8 Tóth L.: i.m. 17. p. 39
