Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)
Paksy Zoltán: A balatoni idegenforgalom fejlődése a 20. század első felében
üzemeltető részvénytársaság és a fürdő népszerűsítésére megalakult Almádi Kör elnöki tisztét is. A Balatoni Szövetség az alakuló közgyűlését 1904. március 19-én tartotta Siófokon, 75 taggal. Óváry közel egy évtizedig vezette a szervezetet és egyébként is a motorja volt a Balatont érintő fejlesztéseknek, ötleteknek. A szervezet felépítése szerint a választmánynak a tagja volt az 1910-es években minden Balatont érintő megye főispánja, így a zalai Balás Béla, valamint Hertelendy Ferenc főrendiházi tag, aki régi neves zalai nemesi család leszármazottja volt, továbbá Lóczy Lajos földrajztudós, egyetemi tanár, Romy Béla államtitkár, Sümegi József fürdőorvos és mások (köztük természetesen a somogyi oldal képviselői). Az idegenforgalom fejlesztésének az eszméje az 1910-es években kapott nagyobb lendületet. Ekkor a Balatoni Szövetség felállított egy ötös bizottságot, hogy dolgozzon ki tervet a balatoni idegenforgalom fejlesztésére. A bizottság tagja volt Márkus Andor, a balatonföldvári fürdő igazgatója, Mészöly Gyula választmányi tag, Vaszary Ernő erdőmérnök, a balatonfüredi fürdő igazgatója, Csák Árpád, a keszthelyi fürdő igazgatója és eöttevényi Nagy Olivér kassai egyetemi tanár. A bizottság a jelentésében kiemelte, hogy pénzes külföldi vendégek szinte egyáltalán nem érkeznek a Balatonhoz, mert azok az ismert európai nyaralóhelyeket látogatják: az olasz és francia tengerpartot, a német fürdőket, a svájci havasokat, Magyarországon esetleg a Tátrát. Ezért a balatoni propaganda megindításában látták a kiutat, amelynek három módját vázolták fel: 1. „Művészileg megoldott, esztétikai impressziót keltő plakátok kifüggesztése az összes nagyobb külföldi vasúti állomásokon, de még inkább az előkelőbb szállók előcsarnokaiban, olvasó- és társalgótermeiben." A plakát elkészítése érdekében pályadíjjal járó versenyfelhívást kell kiírni. 2. „Illusztrált balatoni tájékoztató kiadása", vagyis brosúrát, útikalauzt kell kiadni. 3. A Balaton című lapnak, amely a Balatoni Szövetség hivatalos értesítője volt, idegen nyelvű kiadványát el kell készíteni, akár csak évi egy-két lapszám erejéig és azt a külföldi könyvtáraknak el kell küldeni.3 Ezt a három lépést tartotta tehát szükségesnek a bizottság, s láthatjuk, hogy valóban a modern idegenforgalmi propaganda eszköztárához folyamodtak, amelyet jónak és hatékonynak ítélhetünk. A Balaton infrastrukturális fejlesztésének egyik érdekes állomása a tó környékének telefonhálózatba való bekapcsolása. Ez is a Balatoni Szövetség kezdeményezésére kezdődött, amely már évek óta sürgette a fejlesztést, ám a telefonhálózat kiépítését akadályozta, hogy hiányzott a kellő számú előfizető. Ez a probléma 1908-ban hárult el, amikor Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter (Kossuth Lajos fia) megindította a fejlesztést és elkezdődött a távbeszélő hálózat kiépítése. 3 Balaton, 1913. június 1. 324
