Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)
Bekő Tamás: A nagykanizsai városi rendőrkapitányság működése az I. világháború kitörésétől a rendőrség államosításáig, 1914–1919
helyezték el. A kanizsai ezred a Soproni Kerületi Vörös Őr parancsnoksághoz tartozott. Május 3-án a nagykanizsai ezred parancsnokságára politikai megbízottat neveztek ki Bakonyi Vince személyében, aki Sopronból érkezett Nagykanizsára. Tevékenysége nemcsak a politikai kérdésekre korlátozódott, hanem felhívta a vörösőröket, hogy mindennemű panaszukkal, észrevételükkel, kérelmükkel hozzá forduljanak. A Tanácsköztársaság szolgálatába lépett új karhatalmi szerv pénzügyőri és határrendészeti teendőket is ellátott. Mivel a megnövekedett munka szükségessé tette a létszám emelését, felhívással fordultak a kanizsai munkássághoz, hogy minél többen lépjenek be a testület kötelékébe. A toborzás eredményességét elősegítette az őrök kiemelt díjazása. Fizetésüket napi 15 koronában, ellátatlan családtagok részére pedig havi 50 korona pótlékban állapították meg. A Vörös Őrség kerületi beosztása azonban nem vált be, mert minden intézkedésnél a kerületi parancsnokhoz kellett fordulni. Június 26-án ezért megszüntették, és helyette járási parancsnokságokat szerveztek, melyek kötelességébe rendelték a községi, valamint a városi parancsnokságokat. Az átszervezéssel Nagykanizsa közrendészete is megváltozott. Kiss Lajos parancsnok a várost 21 gyalogos, a határt pedig 4 lovas portyázó kerületre osztotta. A lovas járőrök feladata a mezei lopások és termények elpusztításának megakadályozása volt. Nagykanizsa négy portyázó kerületét naponta három-három lovas járőr járta be, és akiket tolvajláson értek, az őrsre szállították. A 21 gyalogos portyázó kerület közül 13 magában a városban, 7 Kiskanizsán és egy pedig a Kanizsához legközelebb eső községben, Palinban volt. Minden portyázó kerületben éjjel-nappal 2-2 vörösőr teljesített szolgálatot, olyan módon, hogy egy óráig egy helyben posztoltak, utána pedig bejárták a kerületeiket. A Vörös Őrség nagykanizsai tagjainak politikai képzésére nagy gondot fordított az ezred parancsnoksága. Több ízben tartottak általános művelődési és politikai kérdésekben előadásokat, a kanizsai vörösőrök rendszeres politikai nevelését pedig Roboz Sándor végezte, akit a Vörös Őrség Országos Parancsnoksága Budapestről küldött Nagykanizsára.100 1919. augusztus 1-jén Kun Béla kormánya (látva a kilátástalan helyzetet) a pártvezetőség és a Forradalmi Kormányzótanács együttes ülésén a tanácskormány lemondása mellett döntött. Helyükre (mindössze egy hét erejéig) a mérsékelt szociáldemokrata politikusokból álló Peidl-kormány lépett. Peidl Gyula miniszterelnök augusztus 3-án kelt rendeletében visszaállította a fővárosi államrendőrséget, majd a belügyminisztériumból telefonon értesítették Sabján Gyula polgármestert a Vörös Őrség megszűnéséről. Ettől kezdve a városi rendőrhatóság új neve: Allamrendőrség Nagykanizsai Kapitánysága lett.101 Ugyanekkor a régi100 A Tanácsköztársaság Zala Megyében. Zalaegerszeg 1961. 90-95., Pál 52-53. p. 101 Zalai Népakarat 1919. augusztus 5. (177. sz.) 1. p„ augusztus 5. (178. sz.) 2. p. 282
