Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Paksy Zoltán: A balatoni idegenforgalom fejlődése a 20. század első felében

dok tagjai űzték ezt a sportot. Az 1930-as években, nyaranta a Balatonon már több száz vitorlás szelte a habokat, s indult el például a Kék Szalag versenyeken.19

A Balatoni Múzeum gondolata 1897-ben vetődött fel, Csák Árpád keszthelyi főszolgabíró jóvoltából. Az ő régiséggyűjteménye képezte a múzeum anyagának a magját. Ugyanebben az évben létrejött a Múzeum Egyesület, melynek vezetőségét Csák, valamint Lovassy Sándor akadémiai tanár és Huszár Károly gyógyszerész alkotta, mely ténylegesen 1898. augusztustól, az alakuló közgyűléstől és az első letét felajánlásától számította fennállását. Csák Árpád régészeti gyűjteményét a volt Gazdasági Tanintézet Fő téri épületének néhány bérelt helyiségében állították ki. Létrehozták a természettudományi osztályt, elkezdődött a könyvtári állomány gyarapítása, Sági János pedig a néprajzi gyűjtemény alapjait vetette meg. Az 1920-as években végre sikerült fedél alá hozni a múzeumot. 1925-28 között épült fel az egykori hercegi telken a neobarokk épület, Györgyi Dénes tervei szerint. A belső munkálatok ugyan még az 1930-as évek végéig elhúzódtak, ennek ellenére 1935-ben a gyűjteményeket már beköltöztették a múzeum falai közé. A sümegi Darnay Múzeummal való egyesítés (1936) folytán jelentősen bővült az állomány, de az új szerzemények nem kerültek közönség elé.

A balatoni idegenforgalom fellendítése érdekében Zala megye 1923-ban fürdőbizottságot alapított, azzal a céllal, hogy „a megye területén lévő fürdők fellendülését, új források felkutatását, anyagi és erkölcsi támogatással, állami és társadalmi közreműködéssel lehetővé tenni, s minden ily irányú mozgalom segítségével a megyei fürdők érdekében közreműködni" tudjon.20 A bizottság tagjai voltak: Malatinszky Ferenc felsőházi tag, Odor Géza a Pénzügyigazgatóság igazgatója, dr. Lénárd János, a Festetics uradalom tiszttartója, Reischl Richárd Keszthely országgyűlési képviselője, Vaszary Ernő, dr. Luttor Ferenc, Vidóczy Asztrik jószágigazgató, valamint a keszthelyi, tapolcai és balatonfüredi járás főszolgabírói és tiszti orvosai, a zalaegerszegi államépítészeti hivatal vezetője, a megyei tiszti főorvos és a balatonfüredi fürdő intézeti főorvosa.

A balatoni idegenforgalom fejlesztésének történetében mérföldkőnek számítanak, s a Horthy-korszak legfontosabb intézkedéseinek is tekinthető a kormány két döntése, a Magyar Királyi Balatoni Intézőbizottság felállítása 1928-ban, valamint a kormány 1931-ben hozott 2820/1931. sz. ME. rendelete. Utóbbi meghatározta az üdülőhely kategóriáját, mely szerint a Balaton partjától 3 km távolságra lévő területek minősülnek üdülőövezetnek. Az ezen belül lévő települések üdülőhelyek, de mindezt az adott megye közigazgatási vezetője, tehát az alispán sza19 A Kék Szalag Európa legnagyobb tókerülő vitorlásversenye, amelynek útvonala gyakorlatilag körbehajózza a tavat, a rajt és a cél a balatonfüredi kikötőben van. A versenyt első ízben 1934-ben rendezték meg a Hungária Yacht Club szervezésében, s a szocialista időszak kényszerszünete után ma ismét az ország legnépszerűbb és legizgalmasabb vitorlás rendezvénye.

2» MNL ZMLIV. 402a. 429/1923.1923. február 11.

331