Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Bekő Tamás: A nagykanizsai városi rendőrkapitányság működése az I. világháború kitörésétől a rendőrség államosításáig, 1914–1919

TAKÁCS JÁNOS (Nagykanizsa, 1865. február 8. - Nagykanizsa, 1937. május 13.) rendőrtizedes. Apja Takács József takács, anyja Gáspár Katalin. Eredeti foglalkozása földműves. Nős Nagy Annával (hk. 1893. október 22.), gyermektelen nagykanizsai lakos. Katonai szolgálatot nem teljesített. A városi rendőrség kötelékébe mint próbarendőr 1886. március 1-jén lépett, június 1-jén pedig tényleges állományba került. 1915. január 10-én címzetes tizedessé léptették elő. 1919-ben még tagja volt a Vörös Őrségnek, de államrendőri szolgálatra már alkalmatlannak ítélték. 1921. augusztus 30-án vonult nyugállományba. (30. kép), MNL ZML NVT1919/2878.,

TAKÁCS II. JÁNOS próbaszolgálatos rendőr. Nős, gyermektelen nagykanizsai lakos. Tényleges katonai szolgálatra 1909. október 7-én vonult be a m. kir. 20. honvéd gyalogezredhez, majd továbbszolgáló őrmesterként végig küzdötte az első világháborút, és a harcok során két ízben megsebesült. Tulajdonosa volt az I. osztályú Ezüst Vitézségi Eremnek, két Bronz Vitézségi Eremnek, a Károly Csapatkeresztnek, a Sebesülési Éremnek, továbbá a Katonai Legénységi Szolgálati Jel III. osztályának és az 1912-1913-as Mozgósítási Keresztnek. Az újságokban is meghirdetett rendőrségi állás elnyerésére 1918. november 14-én adta be pályázatát, és két nappal később már szolgálattételre jelentkezett a rendőrkapitányi hivatalnál. 1919. január 1-jével - azzal az indoklással, hogy a nehéz őrszolgálatot nem bírja - kilépett a testületből. MNL ZML NVT 1919/171.

TISLÉR FERENC (Felsőrajk, 1884. április 11. - ?) rendőr. Eredeti foglalkozása földműves. Nős Lenmayer Rozáliával (hk. 1917. március 7.), egygyermekes nagykanizsai lakos. Tényleges katonaidejét 1907. október 5-től 1909. március 25-ig mint tizedes a m. kir. 8. honvéd huszárezrednél töltötte. Leszerelése napjától 1914. május 1-jéig a m. kir. csendőrség szolgálatában állt. Háborús szolgálatot szintén a csendőrségnél teljesített. A városi rendőrséghez 1918. november 16-án kérte a felvételét. 1919-ben vörösőr, majd 1920-ban a m. kir. államrendőrség kötelékébe lépett. További sorsáról, rendőri pályafutásáról nincs adat. MNL ZML NVT 1919/2878.

TÓTH I. JÓZSEF (Bánokszentgyörgy, 1877. október 31. - Nagykanizsa, 1924. május 16.) rendőr. Apja Tóth József béres, anyja Kovács Rozália. Eredeti foglalkozása földműves. Nős Schumerják Alojziával (hk. Nagykanizsa, 1916. február 12.), gyermektelen nagykanizsai lakos. Tényleges katonai szolgálatát 1898. október 5-től 1901. november 15-ig mint őrvezető a cs. és kir. 3. vártüzérezrednél teljesítette. A rendőrség állományába 1910. április 1-jén lépett. A világháború idején mint népfelkelő tüzér Polában és az olasz fronton teljesítette kötelességét, majd az összeomláskor tizedesi rendfokozatban szerelt le. 1919-ben tagja volt a Vörös Őrségnek. 1920-ban átvette a m. kir. államrendőrség nagykanizsai kapitánysága. Ugyanitt 1922-ben a kerületi főkapitány előterjesztésére főtörzsőrmesterré léptették elő. MNL ZML NVT 1919/2878., ZH 1916. június 21. (140. sz.) 2. p.

318