Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Bekő Tamás: A nagykanizsai városi rendőrkapitányság működése az I. világháború kitörésétől a rendőrség államosításáig, 1914–1919

teljesen egyedül dolgozott bűnügyekben. Bay György 1913-ban 6 havi, 1914-ben pedig 1 évi szabadságolása alatt a hivatalt vezető főkaptány megbízásából mint bűnügyi előadó önállóan vezette a bűnügyi osztályt. Figyelme a tűzrendészetre is kiterjedt. 1915-1918 között a rendőrlegénység oktatásában szerzett elévülhetetlen érdemeket. Sneff József, a Károlyi-éra helyi kormánybiztosa 1919. március 26-án rendőralkapitánnyá nevezte ki, majd szeptember 1-jével ismét rendőrtisztté minősítették vissza. Mivel 1918 novemberében belépett a szociáldemokrata pártba, és álkapitányi kinevezését a direktóriumnak köszönhette, a Tanácsköztársaság bukása után fegyelmi vizsgálatot indítottak ellene. Az eljárás során azonban egyetlen terhelő bizonyítékra sem derült fény, ezért 1919. november 27-én az alispán beszüntette a további eljárást. Ennek ellenére az államrendőrségnél nem tartottak rá igényt. 1921. augusztus 30-tól pénztári ellenőri, majd katonai nyilvántartói állást töltött be a városnál. Amíg rendőr volt, minden idegszálával csüngött hivatásán. Váratlan halálát hűdéses elmezavar okozta. MNL ZML NVT 1918/2296., 1919/2878., 1919/14361., ZK 1927. november 4. (250. sz.) 4. p.

POSZOVECZ JÁNOS (1880. - Nagykanizsa, 1937. február 7.) ideiglenes rendőr. Apja Poszovecz János, anyja Dolmányos Rozália. Nős Kreznár Franciskával. 1919. szeptember 1-jén lépett a városi rendőrség kötelékébe. 1920. április 1-jén átvette az államrendőrség, ugyanitt 1922-ben a belügyminiszter főtörzsőrmesterré léptette elő. MNL ZML NVT Kimutatás 1920.

RÓZSA JÓZSEF (Gősfa, 1889. augusztus 25. - Nagykanizsa, 1928. október 5.) próbaszolgálatos rendőr. Apja ismeretlen, anyja Rózsa Mária. Eredeti foglalkozása földműves. Nős Senkó Erzsébettel, egygyermekes nagykanizsai lakos. Tényleges katonai szolgálatát 1912. október 15-től 1918. november 26-ig tüzér tizedesként teljesítette. Leszerelése után 1918. december 15-én lépett a városi rendőrség állományába. A Tanácsköztársaság idején tagja volt a Vörös Őrségnek, majd a régi rend visszaállítása után ismét a városi őrszemélyzethez került. 1920-ban átvette a m. kir. államrendőrség nagykanizsai kapitánysága. Ugyanitt 1927. szeptember 1-jei hatállyal törzsőrmesteri rendfokozatra érdemesítették. Ezt követően kilépett a rendőrségtől, és városi hivatalszolga lett. MNL ZML NVT 1919/2878., ZK 1927. augusztus 27. (193. sz.) 5. p.

SABJÁN (1937-től Sándorfi) IMRE (Felsőrajk, 1892. április 30. - ?) próbaszolgálatos rendőr. Apja Sabján Imre, anyja Balogh Anna. Eredeti foglalkozása földműves, nős nagykanizsai lakos. A világháború idején mint huszár szakaszvezető vette ki a részét a haza védelmében. A polgármester 1918. december 13-án vette fel a városi őrszemélyzet tagjai közé. 1919. március 31-én elbocsátották a rendőrség kötelékéből. További sorsa ismeretlen. MNL ZML NVT 20402/1918.

SÁNDOR FERENC (Kiskomárom, 1859. - Nagykanizsa, 1925. január) rendőr. Apja Sándor Ferenc, anyja Gerencsér Julianna. Mestersége takács. Nős Varga Júliával (hk. Nagykanizsa, 1881. május 22.), nagykanizsai lakos. A városi rendőrség egyik régi tapasztalt tagja volt. A világháború kirobbanását követően még egy darabig rendőrködött, majd 1916. április 1- jén nyugállományba vonult. Részletes rendőri pályafutása nem ismert. (25. kép) MNL ZML NVT 1914/7494.

312