Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)
Cselenkó Borbála: Uradalom? Önálló birtok vagy birtokrész? A novai „uradalom” helye és szerepe a szombathelyi püspökség uradalmi birtokigazgatásában (1777–1848)
aki nemcsak közelebb volt Novához, de Nova és Egerszeg állandó gazdasági kapcsolatai, s a felügyelői szerepköre révén amúgy is átlátta a novai birtok gazdálkodását. Szintén mint tiszttartójához fordult Prácsovichhoz a földesúr tanácsért, amikor a novai birtok élére új számtartót kellett kinevezni. Amikor pedig az új novai számtartót Tantsics Jánost a püspök kinevezi, őt - a novai birtok kiváló ismerőjeként - Prácsovich vezethette be az a novai birtok irányításába.22 Vitás, vagy kérdéses helyzetek esetén, főleg ha az a számtartót is érintette a püspök az egerszegi tiszttartót kérte fel, hogy utazzon le Novára, és a helyzetet, vagy eseményt kivizsgálva, arról jelentést tegyen, illetve tudósítsa őt. így 1798 augusztusában Prácsovich tiszttartónak pl. a novai plébános és számtartó között keletkezett viszályról kellett a püspököt tájékoztatnia. A veszekedés egy egyszerű, hétköznapi esetből pattant ki, tudniillik helyi plébános komondor kutyája „megrágta" a számtartó kopóit, amire a számtartó a plébános kutyáját az utca közepén agyonlőtte. „Ha ez a dolog úgy vagyon - írta Szily - sok okokra nézve igen rosszul esett, és a számtartó avval magát éppen nem commendálja,23 minthogy én az ilyes szelességeket nem kedvelem, és meg nem szenvedem. Mivel éppen nem akarom, hogy az én tisztjeim a plébánosaimmal viszálkodjanak és azok ellen tegyenek." Ugyanebben a levélben még arra is kéri a tiszttartót, járjon utána, hogy a novai számtartó - a többszöri felszólítás után is - miért nem küldi már Szombathelyre a haranglábakhoz kifaragott tölgyfákat.24 Prácsovich György egerszegi tiszttartó és Szily püspök közötti fennmaradt levelezésből az is kitűnik, hogy a tiszttartó gyakorlatilag havi rendszerességgel, de olykor gyakrabban ellenőrizte, szükség esetén pedig segítette a novai gazdasági munkálatokat, és arról nagy vonalakban a püspöknek is jelentést tett. 1798 júliusában például, amikor a novai számtartó arra panaszkodott, hogy a majorsági kút bedől, Prácsovich leutazott Novára, és egy kőművest vitt magával a kút javításához. Augusztusban az egerszegi tiszttartó ismét Nován járt, amely útjáról ezt jelentette a püspöknek: a novai számtartó „a gabonát jól összerakatta, a kút is készül". Ugyanezen év szeptemberében pedig ezt írta Szilynek: „megvizsgáltam a Novai erdőn is. Ott a makkból Excellentiád az idén semmit sem remélhet, a gubacs is kevés lesz." Ezen kívül megkérte a zsidókat, hogy menjenek le és vizsgálják meg a termést. Szeptember 26-án pedig Szily ezt a rövid utasítást írja Prácsovichnak: „ha a novai számtartóm a cséplést nem győzné Kend is csépöltessen".25 Látható tehát, hogy az egymástól kb. 30 km-re lévő novai birtok és a zalaegerszegi uradalom kapcsolata a szétválást követően sem szűnt meg, állandó, s 22SzF.K ős XXVII/alsó I. p. „B" 2. Prácsovich levele Szilyhez 1798. máj. 23-án. 23 Magát nem commendálja=magát nem tünteti fel jó színben. 24SzEK ős XXVII/alsó I. p. „B" 2. Szily levele Prácsovichhoz 1798. aug. 15-én. ^SzEK ős XXVII/alsó I. p. „B" 2. Prácsovich levele Szilyhez 1798. júl. 5-én, és 1798. augusztus 14- én, 1798. szeptember 3-án, Szily levele Prácsovichhoz 1798. szeptember 26-án. 72
