Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)
Cselenkó Borbála: Uradalom? Önálló birtok vagy birtokrész? A novai „uradalom” helye és szerepe a szombathelyi püspökség uradalmi birtokigazgatásában (1777–1848)
tekintették az egerszegi uradalom részének azt források hiányában csak megközelítőleg lehet meghatározni. Fennmaradt Pintér Máté egerszegi számtartó és Szily püspök 1782. évi levelezése, amelyben még számos utalás található a novai birtok egerszegihez tartozására, s egyben az uradalom e két részének szoros gazdasági kapcsolatára. 1782 májusában pl. Pintér ezt írta a püspöknek: Egerszegen „most borokat fejtetek, mely dologra ma expediáltam12 13 a pintért Novába is." Szintén ő jelentette 1782 júliusában Szilynek, hogy - nyilván, mivel az ottani borok fogyatkozóban voltak - Novába 5 hordó bort küldött.14 Előfordult az is, hogy a novai uradalmi sertéseket - ha Nován szűkösebb volt a termés - az egerszegi erdőkbe hajtották hizlalásra.15 Ezek a levelek azonban még csak a két mezőváros közötti - a későbbiekben is meglévő - szoros gazdasági kapcsolatot bizonyítják, nem utalnak egyértelműen Nova státuszára. Minden kétséget eloszlat azonban egy 1783-as forrás, amelyből bizonyosan megtudjuk, hogy Nova és vele együtt Karácsonyfa ebben az évben még a zalaegerszegi uradalom része. A Szombathelyi Püspökség javadalmairól készült 1783-as összeírás szerint ugyanis: „Episcopatus Sabariensis in Comitatu Castriferrei, et respective Szaladiensi extis- tens duó possidet Dominia, utpote Sabariense in Comitatu Castriferrei, et Szala Egerszeghiense in Comitatu Szaladiensi. [...] Ad Dominium Szala Egerszeghien- se sequentia loca pertinent. Oppidum Szalaegerszegh, oppidum Nova, et possessio Karátsonfa."16 Bár pontos évet arra, hogy két zalai mezőváros központú birtokot mikortól kezelik külön uradalomként jelen források ismeretében nem lehet meghatározni, az azonban bizonyos, hogy az 1790-es években Nova már önálló uradalomként szerepel a forrásokban. A novai „uradalom" Nem beszélhetünk tehát uradalomról, de még önálló birtokról sem az 1780-as évek végéig, de inkább az 1790-es évek elejéig Nova esetében, hiszen az addig a zalaegerszegi uradalom része volt. Ugyanakkor kérdéseket vet fel az a tény, hogy az 1790-es évek elején Nova, mint „uradalom" jelenik meg az iratokban17, amelyet 12SzEK ős XXVII/alsó I. p. „B" 2. Difficultates in rationibus Mathai Pintér rationistae Szala-Eger- szeghiensis. 1777. 13 Kiküldtem. 14 SzEK ős XXVII/alsó I. p. „B" 2. Pintér Máté levele Szily püspökhöz 1782. május 7-én, és július 15-én. 15 SzEK ős XXVII/alsó I. p. „B" 2. Szily püspök levele Pintér Mátéhoz 1782. dec. 20-án. 16 „A szombathelyi püspökségnek Vas megyében és Zala megyében két uradalma van, mégpedig Vas megyében a szombathelyi, Zala megyében pedig a zalaegerszegi. [...] A zalaegerszegi uradalomhoz a következő helyek tartoznak. Zalaegerszeg mezőváros, Nova mezőváros, és Karácsonyfa falu." SzEL, PL Régi gazdasági iratok: vegyes uradalmi iratok 1783. 17Ld. pl. SzEL, PL Régi gazdasági iratok, novai uradalmi számadások 1779-1789., Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár, Püspöki Levéltár, személyek iratai, püspökök hagyatéka. (Továbbiakban: SzEL, SzPL püspökök személyi iratai: Szily János és Herzan Ferenc püspökök iratai.) 70
