Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)
Kapiller Imre: A Fülöp-boglári rév az 1820–30-as években
kővágóörsi Rosenfeld Leopoldnak, míg a somogyi részen a köröshegyi Krausz Jakabnak. 1821 Szent György napjától 1824 Szent György napjáig.21 A hajózás illetve a földek használati jogát pedig 1822. március 24-én Körmen- dy Ferencnek (Rá emlékezhetünk. Ő volt az, aki már 1817-ben Sághváry György hajóját árendálta.) - évi 4 ezer forintért.22 A kialkudott bérleten felül a bérlő továbbá kötelezte magát, hogy a tulajdonos számára ingyen átszállít Boglárról Fülöpre 500 akó bort, valamint 500 pozsonyi mérő gabonát, vagy pedig Fülöpről 10 akó bor helyett 1 öl követ, vagy egy akó bor helyett 1 akó meszet Boglárra. Azonban ha a bérbe adó ezt a mennyiséget egyik esztendőben nem szállíttatna át, a fennmaradó rész nem vihető át a következő évre. Körmendyvel egy év múlva újabb szerződés köttetett, azonban az előzőleg kialkudott négyezer forint helyett a „... mostani környül állások tekintetébül Kör- mendy úr csak 3000 forintokat váltócédulában köteles fizetni..."23 A mostani kör- nyülállások minden valószínűséggel azt jelentették, hogy egyrészről a bérlő is és a bérbe adó számára is időközben kiderült, hogy a révhajózásra szerzett jog nem kizárólagos, és így osztozniuk kell e jogon a mindkét parton közbirtokos Bárány családdal, más részből pedig hogy a vármegye kivizsgálta a hozzá érkező számos, a bérlő ellen benyújtott panaszt, - melyek szerint az a vármegye által limitált szállításbeli díjakat önkényesen felemelte, ezzel tetemesen megkárosítva a révet használókat. A kivizsgálás során kiderült, hogy a limitáció szerint az utasoknak személyenkénti díja 8 krajcár, a bérlő ezért 9 krajcárt kért. Egy teher nélküli hosz- szú, vagy fedeles kocsi átszállításáért a meghatározott 16 krajcár helyett 2 forintot számolt. Egy öl kő, vagy 1000 tégla fuvardíjaként a magszabott 1 forint és 30 krajcár helyett 6 forintot követelt. Ugyanígy a megszabott ár többszörösét is az élő állatok, gabona, méz, nád, deszka, ölfa, üres hordó, gyapjú esetében is. A két part között közlekedő kereskedők is a korábban szokásban volt ár helyett - tudniillik egy - egy boltbeli portékával rakott szekér után, nem 1, hanem 2 forintot fizettek. A vármegye a lefolytatott vizsgálat után szigorúan megintette a bérlőt, és kötelezte a szabályos limitáció alkalmazására, valamint annak a révházra történő kifüggesztésére. Ennek következtében persze a remélt tetemes nyereség számottevően megcsappant.24 Körmendy Ferenc, amikor bérbe vette a hajózás jogát és báró Pászthory hajóit, talán hihette is, hogy kizárólagos jogot szerzett a két part közti révészkedésre éppen ezért, embereivel 1822. december 13-án letartóztatták Bárány Pál hajóját, amikor az ki akart kötni a Bogiári révnél. Bárány ekkor Somogy vármegye előtt 21A per U jelű melléklete. 22 A per X jelű melléklete. 23 A per Z jelű melléklete. 24 A per % jelű és N jelű melléklete. Lásd függelék. Erről lásd még: Kapiller Imre-P. Miklós Tamás: A Fülöp-boglár révátkelő díjszabása 1821-ben. In: Villa Filip, 2012. (16. évf. 22. sz.) 12-16. p. 59
